Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 81 éves korában elhunyt Dr. Istvánfi Csaba, aki kiváló sportember, meghatározó vezető volt, 1969-től tartozott a TF-hez és 1984-től 1994-ig töltötte be a Testnevelési Főiskola rektori posztját. Bátran kijelenthető, tevékenysége és életútja meghatározó a Testnevelési Egyetem történetében.

A Tanár Úr egész életében hittel és felelősséggel szolgálta a magyar sportot, a magyar testnevelés szellemi központját a TF-et. Tette mindezt úgy, hogy nehéz időszakban, a rendszerváltáskor vezette az intézményt. Ezekre az esztendőkre a Titoknyitogató kiadványban vele készült 2011-es interjúban úgy emlékezett vissza, hogy "ha nehezen is, de a hullámzó tengeren átvittük a hajót."

Prof. Dr. Istvánfi Csaba 1936-ban született Nagykanizsán, de életében meghatározó szerepet töltött be Eger városa, ahová ugyan csak hetedik osztálytól járt általános iskolába, de ott kapta azt a később meghatározónak bizonyuló tanácsot Jávori Jósti testnevelő tanártól, hogy sportgimnáziumban tanuljon tovább. Így került Dr. Istvánfi Csaba Esztergomba, az akkoriban induló sportgimnáziumba és így lépett az egész életét meghatározó - stílszerűen - sportpályára. Kellett ehhez egy újabb költözés, mivel az iskola nem sokkal később átkerült Tatára, ahol érdemben akkor indult be a sportélet. Ahogy a Tanár Úr fogalmazott az említett interjúban:

„Akkor épült a tatai edzőtábor, a pályák, az épületek már megvoltak és mi, diákok azt hittük, nekünk épül, a mi új iskolánk lesz. Hát nem nekünk épült, de az olimpikonok már odajártak. Emlékszem Gyarmati Olgára és Papp Lacira, meg még sokakra. Mi folyton néztük őket, a mi iskolai tornatermükben edzettek, szóval bőven kaptunk impulzusokat."

Prof. Dr. Istvánfi Csaba, aki néhány héttel születésnapja előtt hagyott el bennünket, 1958-ban testnevelő tanári, majd 1967-ben kosárlabda szakedzői diplomát szerzett a Testnevelési Főiskolán (1960-ban edzőként bajnok a Vörös Meteorral, 1979 és 1984 között a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének alelnöke). Az ELTE Bölcsészettudományi Karán 1973-ban pszichológiából szerzett egyetemi doktori címet. Kandidátusi disszertációját 1981-ben védte meg.

A TF-en 1969-től az edzéselmélet és módszertan, majd a mozgástanulás és szabályozás tantárgyak oktatója. 1978-tól 1984-ig alma matere tanulmányi rektorhelyettese, majd egyetemi tanárként tíz esztendőn keresztül (1984-1994) az intézmény rektora.

Rektorsága idején a Magyar Testnevelési Egyetem sportszakmailag a legerősebb testkulturális intézménnyé vált. Elsőszámú vezetőként elévülhetetlen érdemei voltak:

- a TF-en szerzett diploma nemzetközi elismertségében,

- a minőségi képzés tartalmi megújításában,

- a tudományos kutatások eredményeinek a tananyagba való beépítésében,

- a záróvizsgák tematikájába a sportági ismeretek beemelésében,

- az angol nyelvű egyetemi szintű testnevelő tanár-képzés megszervezésben,

- a Nemzetközi Edzőképző Központ létrehozásában.

1987-től élő és gyümölcsöző szakmai cserekapcsolatot alakított ki az amerikai Slippery Rock Egyetemmel. Ezzel a politikai rendszerváltást megelőzve lehetőség nyílott a TF friss diplomásainak az Egyesült Államokban master degree fokozat megszerzésére. Tevékenységét díszdoktori címmel ismerték el (1997). A laudációban a kelet-európai változások előszeleként értelmezték a professzor törekvéseit.

Kezdeményezésére a TF Doctor Honoris Causa címet adományozott többek között:

- H. A. Samaranchnak,a NOB elnökének,

- J. Havelangenak, a FIFA elnökének,

- K. Cooper világhírű amerikai fiziológusnak,

- J. Mesternek a kölni Deutsche Sporthochschule rektorának,

- R. Aebersoldnak, a Slippery Rock University elnökének,

- P. Kominak,a Nemzetközi Sporttudományi Világtanács elnökének.

A TF-es hallgatók testkulturális ismereteinek elmélyítéséhez, az olimpiai eszme népszerűsítéséhez, a hely szellemének megerősítéséhez olyan szoborpark létrehozását álmodta meg, amely évről-évre szépen gyarapodott, példaképeink kőbevésett emlékét őrizve az utókornak. A kezdeményezés többek közt P. Coubertin (1987), Kemény Ferenc (1988), Mező Ferenc (1989), Csanádi Árpád (1992), Hepp Ferenc (1993) vagy éppen az alapító gróf Klebelsberg Kuno (1994) szobrával gazdagította a TF-et. Vezetői tevékenységében számos helyen tetten érhetők voltak hagyományteremtő, a közösséget szolgáló emberi értékei.

Haláláig vezette az MTTOE, a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesületének munkáját, amelynek élén élévülhetetlen érdemeket szerzett a mindennapos testnevelés bevezetésében, amely mérföldkő a hazai testkultúra fejlesztésében.

Színvonalas vezetői és oktató-nevelő munkája elismeréseként 1998-ban a Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti Keresztje kitüntetésben részesült.

Prof. Dr. Istvánfi Csabát a Testnevelési Egyetem saját halottjának tekinti. Emlékét megőrizzük.