Mészáros Lajost a hétvégén beválasztották a Magyar Edzők Társaságának (MET) elnökségébe, ahol olyan elismert szakemberek között szerepel, mint Mocsai Lajos, Kiss László, dr. Kemény Dénes, Molnár Zoltán, vagy éppen dr. Ormai László. Ennek apropóján az akadémiai rendszerről és az utánpótlás nevelésről is kérdeztük a szakembert.

- Nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy ilyen neves edzők közé választottak be, de természetesen elismerés ez a kosárlabda sportágnak is. Már az előző ciklusban is tagja voltam a MET tizenegy fős elnökségének, amely jelenleg egy elnökből, három alelnökből és hét további tagból áll. Ez a társaság egyébként az egyik legnagyobb civil szervezet Magyarországon, hiszen több mint 1200 tagja van. A Mesteredzői Kollégiumnak is tagja vagyok, ez talán még nagyobb elismerés, hiszen ez az a testület, amely a különböző sportágakban a mesteredzői címekre tesz javaslatot.

A MET legnagyobb és legfontosabb feladatának az edzőképzést és az edzőtovábbképzést tartja. Molnár Zoltán elnök úrral és Mocsai Lajossal, a Testnevelési Egyetem rektorával az élen szorgalmazzuk, hogy az edzőképzésben visszaálljon a Testnevelési Egyetem prioritása, hiszen az edző a legfőbb letéteményese a sportolók nevelésének és fejlődésének - kezdte Mészáros.

- Idén augusztusban megválasztották a kosárlabda szövetség Szakmai és Utánpótlás Bizottságának elnökévé. Mit tekint a testület legfontosabb feladatának?

- A munkát Pór Péterrel, Béres Tímeával, Balogh Judittal és Zsoldos Andrással közösen végezzük. Ez a szűk, öttagú bizottság minden olyan szakmai kérdésben javaslatot tesz, ami a sportág jövőjét szolgálja. A bizottságnak van egy bővebb létszámú utánpótlás albizottsága, amely a szakmai anyagok előkészítésével foglalkozik.

Nagyon fontos megemlíteni, hogy a Szakmai és Utánpótlás Bizottság maximális támogatást kap az MKOSZ elnökétől, főtitkárától és az elnökségtől, másként ez nem is működhetne eredményesen.

Ez év tavaszán elkészítettük az MKOSZ szakmai stratégiai programját, amely néhány fontos kérdésben már szemmel látható változásokat hozott. A program mottója a „mennyiségből a minőségbe” hívószó. A „Kosárpalánta” és a „Dobd a kosárba!”programnak köszönhetően jelentősen megnövekedett a kosárlabdázó gyermekek száma, ebből kell most magas szintű szakmai munkával minőséget csinálni.

- Milyen elképzelés szerint gondolják mindezt?

- A programnak öt sarkalatos pontja van: az első és legfontosabb az edző- és szakemberképzés. Jelentős lépéseket tettünk ennek megreformálásában, és örömmel mondhatom, hogy pozitív eredményeket értünk el. Augusztus végén az MKOSZ elnöke, Szalay Ferenc és a Testnevelési Egyetem rektora, Mocsay Lajos aláírt egy együttműködési szerződést, melynek értelmében a szövetség és az egyetem szakmai vezetése közösen készíti el az edzőképzés különböző szintjeinek szakmai programját és a szövetség az egyetem tanárai mellé előadókat is küld az egyetemre. A szövetség edzőtovábbképzési rendszere fejlett, elismerten az egyik legjobb a sportágak között. Persze azért itt is van még finomítani való.

A második pont a képzési célok meghatározása a különböző korosztályokban. Fontos, hogy a kosárlabdázók képzésében mikor eszköz még a játék, és mikortól cél (idősebb utánpótlás korban). Ehhez kapcsolódóan elkészítettük az MKOSZ fizikai képességfejlesztő programjának digitalizált változatát, amely videó anyagokat, rajzokat és az edzéstervezéshez szükséges programokat is tartalmaz. A tervek szerint januártól az összes regisztrált edzőnknek belépési lehetősége lesz a programba. Szándékaink szerint meghatározott időszakokban méréseket végzünk a klubokban lévő utánpótlás játékosok teljesítményével és fejlődésével kapcsolatban, így az értékelések után akár számon is kérhetjük, hogy az edzők megfelelően dolgoztak-e, illetve megfelelően működik-e a rendszer. Összesen 8-10 ezer utánpótlás korú játékos mérési adatait tudjuk majd tárolni és elemezni. Ez azért is fontos, mert az utánpótlás játékosok képzése az esetek több mint 90 %-ban a klubokban történik és csak 10 %-ban szövetségi szinten. Ha az előbbire nem tudunk hatni, akkor nem tudunk eredményt sem elérni. A magas szintű munkához igyekszünk minden segítséget megadni a klubokban dolgozó edzőknek.

A harmadik pont az akadémiai rendszer fejlesztése, amely szorosan összefügg az előbbivel, hiszen az egész utánpótlásképzés szervezeti megvalósítását oldja meg. Most zárult az akadémiai audit, amelynek három lába volt:

-    a helyszíni audit, amikor neves szakemberek járták az országot és meghatározott szakmai koncepció alapján figyelték a klubok utánpótlás-nevelő munkáját és a munka feltételeit.

-    a mélyinterjúk az akadémiák vezetőivel és szakmai vezetőivel a tervekről és a jövőképről.

-    a harmadik pedig a tizenkét főindikátort és számtalan alindikátort tartalmazó, körülbelül harminc oldalas kérdőív. Ennek statisztikai feldolgozása jelenleg is tart, rövidesen láthatjuk az eredményét.

A feldolgozás után jön a legnagyobb feladat, hiszen az értékelés alapján kell majd az MKOSZ elnökségének meghoznia a szükséges intézkedéseket. Igyekszünk majd ennek megfelelően átalakítani a szervezeti struktúrát is. Azok az intézmények lesznek preferált akadémiák, amelyek alkalmasak a magas szintű képző tevékenységre. Elképzelhető, hogy lesznek olyanok, akiktől megvonjuk az akadémiai címet, és lehetnek olyanok is, akik bizonyos időkifutással megkaphatják azt. A legfontosabb a képzés racionalizálása.

A negyedik pont a Budapest fejlesztési program. Több mint tíz éve vidékfejlesztési programot indított a szövetség, amely annyira jól sikerült, hogy szinte teljesen átkerült vidékre a kosárlabdasport. Ez persze nem baj, viszont az utóbbi években Budapestnek már nem volt meghatározó csapata sem a női, sem pedig a férfi élvonalban. Hiába folyik jó utánpótlás-nevelés, hatalmas luxusnak tartjuk, hogy egy több mint 2 milliós városban nincs élvonalbeli csapat. Persze tisztában vagyunk vele, hogy ennek vannak gazdasági okai is. Szakmai oldalról az első lépés az lenne, hogy a fővárosban működő utánpótlás műhelyek egy meghatározott rend alapján dolgozzanak együtt a sikeres nevelés érdekében. Középtávon pedig el kell érni, hogy akár női, akár férfi vonalon meghatározó NB I-es csapat, vagy csapatok jöjjenek létre. A program élén id. Hajdu Péter áll, mi pedig igyekszünk neki mindehhez megadni a megfelelő szakmai segítséget.

Az utolsó pont a 3x3-as kosárlabda fejlesztése, amely egyre népszerűbb a világon, a tervek szerint 2020-ra már olimpiai sportág is lehet. Az MKOSZ már eddig is igyekezett minden segítséget megadni a szakágnak, melynek köszönhetően sikerült elérni, hogy férfi és női szinten is az európai és a világ élvonalához tartozzunk. Rendszeresen veszünk részt kontinentális és világversenyeken, ez év nyarán Debrecenben például U18-as világbajnokságot rendeztünk. Az eredmények is jók voltak, a világbajnokságon női csapatunk a harmadik, férfi csapatunk pedig a 13. helyen végzett, az Európa-bajnokságon pedig női csapatunk aranyérmet nyert.

Hasonlóan az öt-öt elleni kosárlabdához, az U18-as és a felnőtt válogatottaknak már vezetőedzőik is vannak, 2016-tól pedig szeretnénk, ha tornarendszerben bajnokságot is indíthatnánk. A 3x3-as kosárlabda nagy segítségére lehet az öt-öt elleni kosárlabda utánpótlás-nevelésének is.