A férfi Európa-bajnokság történelme immár 81 esztendős, az első kontinenstornára 1935-ben Svájcban került sor. A nemzetközi szövetség mind a 11 tagországa jelezte részvételi szándékát, köztük a magyar csapat is, amely végül a 9. helyen végzett. Az előselejtezőn a portugálok kikaptak a spanyoloktól, így 10 csapatos lett a torna, melyet az egy évvel később rendezett berlini olimpiai kosártorna főpróbájának (a kosárlabda itt szerepelt először az ötkarikás játékokon) tekintettek akkoriban, és a lettek végső sikerével zárult.

Innentől kétévente rendeztek Eb-t (ez alól a II. világháború évei jelentettek kivételt), és a magyar válogatott rendszeres résztvevő volt, sőt 1946-ban megszereztük az első érmünket is. Ez az Eb is Svájcban volt, és ezúttal is 10 csapat szerepelt a tornán. A csoportunkban elért 2. hely elődöntős szereplést ért, ám ott a későbbi győztes Csehszlovákiával szemben 42-28-ra alulmaradtunk. A 3. helyért Franciaországgal csatázhattunk, melynek végén 38-32-re a magyar válogatott diadalmaskodott, megszerezve a bronzérmet. A torna legjobb játékosa Németh Ferenc személyében első ízben került ki a mieink közül.

A következő kiugró eredményre nem kellett sokáig várni. 1953-ban a Szovjetunió fővárosában, Moszkvában találkoztak Európa legjobbjai, ezúttal már 17 nemzet képviseletében. A csoportmeccsek után a legjobb 8 együttes körmérközéses formában döntötte el a helyezések sorsát. A szovjet válogatott minden mérkőzését megnyerve magabiztosan hódította el az aranyérmet, ám a második helyért gigászi küzdelem zajlott, melynek végén Magyarország ezüstérmet ünnepelhetett, amely remek előjel volt az 1955-ös hazai rendezésű Eb előtt.

És az előjelek nem véletlenül voltak biztatóak! A budapesti kontinensviadal a magyar kosárlabda-válogatott legnagyobb sikerét hozta. Az akkori sportvezetés a nagy érdeklődésre való tekintettel a Népstadionba vitte a tornát, ami remek döntésnek bizonyult, ugyanis így rendszeresen több tízezren biztathatták a mieinket, sőt a Szovjetunió elleni sorsdöntő mérkőzésen közel negyvenezer ember szorított a nemzeti csapatunkért. A 18 csapatos tornán a veretlenül megvívott csoportküzdelmek után következhetett a legjobb 8 válogatott versengése, ahol mindenki mindenkivel összecsapott. A mieink nem túl szerencsésen kezdtek, ugyanis a csehszlovák válogatott 75-65 arányban jobbnak bizonyult. Ám sikerült javítani: sorrendben Lengyelország (98-66), Olaszország (81-65), Bulgária (69-59) és Jugoszlávia (48-34) sem jelentett akadályt. 

A csapatonként 7 mérkőzésig tartó rájátszásban 5 meccs után tehát 4-1-gyel állt csapatunk, csakúgy mint a nagy rivális Szovjetunió. Meglepetésre a csehek a szovjeteket is megverték, ám akkori északi szomszédaink viszont kikaptak a lengyelektől és a jugoszlávoktól is. A hatodik körben érkezett el az előrehozott döntő a címvédő Szovjetunió ellen. A lelátókon negyvenezer szurkoló űzte-hajtotta Páder János tanítványait, akik életük meccsét játszva, végig magabiztosan vezetve 82-68-ra nyertek, karnyújtásnyira kerülve az Európa-bajnoki címtől. 

Az utolsó lépést a záró napon Románia ellen kellett megtenni. És a magyar válogatott nem is hibázta el ezt a lépést, 71-60-ra legyőzve Romániát, így kosárlabda-történelmet írva Európa-bajnok lett, megszerezve Magyarország máig egyetlen kontinensbajnoki címét! 

A magyar válogatott mérkőzései: 

06. 08.: Magyarország-Finnország 94-58 

06. 09.: Magyarország-Olaszország 75-58

06.10.: Magyarország-Törökország 66-55

A döntő csoportkör: 

06. 12.: Magyarország-Csehszlovákia 65-75

06. 13.: Magyarország-Lengyelország 98-66

06. 14.: Magyarország-Olaszország 81-65

06. 16.: Magyarország-Bulgária 69-59

06. 17.: Magyarország-Jugoszlávia 48-34

06. 18.: Magyarország-Szovjetunió 82-68

06. 19.: Magyarország-Románia 71-60

 

VÉGEREDMÉNY:

1. MAGYARORSZÁG

2. Csehszlovákia

3. Szovjetunió

4. Bulgária

5. Lengyelország

6. Olaszország

7. Románia

8. Jugoszlávia

Az Európa-bajnok csapat tagjai: Bánhegyi László, Bencze János, Bogár Pál, Cselkó Tibor, Czinkán Tibor, Dallos János, Greminger János, Hódy János, Hódy László, Mezőfi Tibor, Papp Péter, Simon János, Tóth László, Zsíros Tibor. Szövetségi kapitány: Páder János

A torna legjobb játékosa: Greminger János 

Molnár Dániel interjúja az MVP-vel:

https://www.youtube.com/watch?v=sJKIZqSdZCg 

Az aranycsapat tagjai a következő négy Európa-bajnokságon is közel jártak az éremszerzéshez, de három esetben is csak hajszállal maradtak el tőle, a negyedik helyen végezve. Ekkorra a Szovjetunió dominanciája megkérdőjelezhetetlen volt, a zsinórban nyert 8 aranyérem mindent elmond erről az időszakról. A '70-es évek elejének jugoszláv csodacsapata aztán átvette a hatalmat, és sorozatban háromszor diadalmaskodott. Legnagyobb sajnálatunkra ezek a tornák már a magyar válogatott nélkül zajlottak. Olyannyira, hogy az 1969-es 8. hely után nem kevesebb, mint 30 évet kellett böjtölni az újabb szereplésig. 

A történelmi változások nagyban megnehezítették az Európa-bajnokságokra való kijutást, a Szovjetunió és Jugoszlávia szétesésével két nehéz ellenfél helyett pillanatok alatt tucatnyi új tagország nyújtotta be szándékát a részvételre, elég ha csak a horvát, a szerb, a szlovén vagy a litván csapatot említjük.

 Az 1999-es selejtezősorozat aztán máig felejtehetetlen emlék a kosárlabda kedvelőinek körében. A világbajnoki ezüstérmes oroszok elleni hazai meccsen Halm Rolland utolsó pillanatban dobott triplája három évtizednyi hiábavaló próbálkozásnak vetett véget. A mieink a csoportjukban Lengyelországot, Portugáliát és Romániát megelőzve jutottak el a 16 csapatos franciaországi Eb-re, ahol egy rendkívül nehéz csoportban három szoros vereséggel (Spanyolország 75-84, Oroszország 72-73, Szlovénia 66-72) zárva a 14. helyen végeztek.

Az Eb-döntőt jelentő hármas:

https://www.youtube.com/watch?v=u8RJj_rTdTk  

Az utoljára Európa-bajnokságon járt magyar válogatott névsora: Sitku Ernő, Bencze Tamás, Kálmán László, Halm Rolland, Németh István, Dávid, Kornél, Pankár Tibor, Boros Zoltán,  Orosz László, Gulyás Róbert, Mészáros Zalán, Czigler László.

A 2011-ben 24 csapatosra duzzasztott kontinenstorna jövőre négy ország közös rendezésében zajlik majd. Az augusztus 31-én rajtoló selejtezősorozatban a magyar válogatott újra megcélozza a kijutást, amelyhez sok sikert kívánunk Sztojan Ivkovics legénységének!

 

                                                                                                                                                                                                                    Dunai Ede