A Szolnoki Olaj KK 20 győzelemmel és 6 vereséggel az élen zárta az alapszakaszt a férfi élvonalbeli kosárlabda bajnokságban. Amióta Sztojan Ivkovics irányítja a piros-feketéket, azóta hét meccsükből hatot megnyertek. A sikeres szereplésről faggattuk a szövetségi kapitányként is dolgozó szakembert.

- A szolnoki kosárlabdacsapat megszokta már, hogy együtt kell élnie a magas elvárásokkal. Én ugyanígy vagyok ezzel, bárhol vagyok, nyomás alatt élek, a sikereket viszont nem kell megmagyarázni - kezdte Ivkovics. - A szezon előtt tudtuk, hogy mi a feladatunk: az elsődleges célunk az volt, hogy az Európa Kupában elérjünk valami nagy dolgot, olyat, amit hosszú évek alatt senki nem fog tudni megismételni. A második célunk a Magyar Kupában és a bajnokságban a címvédés volt. Felemásra sikerült eddig az egész, hozzáteszem, a Szolnok idehaza zsinórban tizenegy döntőben szerepelt, vannak olyan klubok, akik a fináléig sem jutottak el. A Szolnok nagysága ebben rejlik, és ez a szép is az egészben, hogy a klubnál egy cél van: az első hely.

- Idén viszont elég sok gond akadt a játékoskeret kialakításával.

- Ugyanúgy lett összerakva a keret most is, mint eddig. Ez a mindenkori edző dolga és egyben felelőssége is, mert ő dolgozik együtt a játékosokkal. Remélem, hogy nem Szolnok az egyetlen az országban, ahol az edző rakja össze a keretet, nem pedig a tulajdonos, vagy a szakmai igazgató. Mi továbbra is a saját utunkat járjuk, a saját dolgainkat próbáljuk megvalósítani. Egyébként egyelőre még új nekem ez az egész helyzet, hiszen korábban még soha nem fordult velem elő olyan, hogy szezon közben kellett átvennem egy csapatot. Pór Pétertől sok segítséget kaptam, elsősorban olyan dolgokban, amikben korábban én is segítettem neki: scouting, meccsek elemzése és az ellenfelekről fontos információk megszerzése. Közben már elkezdtem tervezni a következő évet is, de most először arra fókuszálok, hogy kitaláljam, tíz nap alatt hogyan tudom felfrissíteni a csapatot, kezelni a sérülteket, illetve most jön el az az idő, amikor át lehet alakítani egy-két dolgot.

- Hét meccsükből hatot megnyertek, mit kell akkor átalakítani?

- Azért ez kicsit csalóka, mert az én elvárásom az lett volna, hogy hétből hetet meg kell nyerni. Reálisan nézve a hétből három komoly meccsünk volt: a nagy lendületben lévő Kaposvár elleni, az Alba elleni és a Körmend elleni. A háromból egyszer kikaptunk. Ebben a bajnokságban minden meccs nehéz, ezért nem szabad alábecsülni a győzelmeket. Az, hogy hétből hatot megnyertünk, nem mérvadó számomra, a játékunk ugyanis messze van egy bajnokesélyes csapatétól. Ezzel én is tisztában vagyok. Tudom, hogy hol van a probléma, a keretre kell szabni a megfelelő játékot.

- Mi a helyzet a Burrell üggyel?

- Alakul. Ő olyan, amilyen. Igyekszünk megoldani a helyzetet. A végső türelemig próbálunk közösen sikert elérni. Ha nem megy, akkor nem megy. Minden csapatnak vannak problémái, mindenki szenved a saját dolgaival. Szolnok az Szolnok, felvállaltuk, hogy mi vagyunk a zászlóshajó. Kíváncsi vagyok arra, hogy mikor és melyik lesz az a másik klub, amelyik nem bújik a Szolnok árnyékába, és onnan próbál meg leskelődni, hanem kiáll, és azt mondja, nekünk is legalább ilyen jó az állományunk, és mi is legalább ilyen jók vagyunk, mint az Olaj. Ez lesz egy igazán nagy áttörés a magyar kosárlabdában. Szerintem jelenleg négy olyan csapat van, amely felzárkózott egymáshoz, elég kicsik a különbségek, bárki bárkit megverhet, a többi együttesről viszont egyaránt elmondható, hogy idegenben senki sincs biztonságban. Ezért jó ez a bajnokság.