A szezont Pakson kezdte meg, de aztán november elején Svédországba igazolt Szabó Zsolt. A 30 éves erőcsatár kenyéradója, a KFUM Jämtland Basket 11 győzelemmel és 19 vereséggel a BasketLigan elnevezésű pontvadászat kilencedik helyén végzett az alapszakasz végén. Bár tegnap este 74-59-re legyőzték hazai pályán a dobogós Norrköping Dolphins csapatát, a rájátszásról így is lemaradtak. Szabó csereként 16 percet játszott a mérkőzésen, 16/12-es pontmutatóval (4/4 tripla), 3 lepattanóval, 1 gólpasszal, 1 blokkkal, 1 labdaszerzéssel és 1 faulttal zárt. A magyar fiú egyébként összesen 22 meccsen 27.5 perc alatt 11.1 pontot és 6.3 lepattanót átlagolt.

- Sajnos nem jutottunk be a rájátszásba, ez nem annyira pozitív, de amúgy ezt leszámítva eddig minden rendben ment, jól érzem magam Svédországban - kezdte érdeklődésünkre Szabó. - Nehéz összehasonlítani a svéd és a magyar pontvadászatot, amikor idekerültem, úgy gondoltam, ez egy gyengébb színvonalú bajnokság lesz, de aztán hamar kiderült, hogy koránt sincs így. Elég csak azt megnézni, hogy két svéd csapat is továbbjutott a FIBA-kupában az első csoportkörből. Talán annyi a különbség, hogy Magyarországon egy-két erősebb csapat van, akik kicsit nagyobb költségvetésből dolgoznak, mint az itteniek. A legerősebb svéd klubok talán a Sopron-Körmend szintjén vannak.

- Ott is sok múlik a légiósokon, vagy a svéd játékosok is meghatározó szerepet töltenek be?

- Nemcsak a légiósokon, a svéd játékosokon is sok múlik. Nem ismerem minden csapatnak a költségvetését, de szerintem itt kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint a magyarok, emiatt a külföldiek talán egy kicsivel gyengébb minőségűek. Általában tehát nem csak rájuk építenek, a Jämtland viszont egy nagyon fiatal csapat - szerintem ez lehet az egyik oka annak, hogy nem jutottunk be a rájátszásba -, a svéd játékosok mind húsz év körüliek, ők még elég rutintalanok, még nagyon sok tapasztalatszerzésre van szükségük ahhoz, hogy ebben a bajnokságban meghatározóak tudjanak lenni. Ezért a mezőnnyel ellentétben nálunk inkább a külföldiekre támaszkodnak, a hazai játékosok közül csak egy-ketten kapnak nagyobb szerepet. Ezen a helyzeten javított valamelyest, hogy időközben felépült az a játékos, akinek a pótlására érkeztem novemberben. Ez persze nekem egy kicsit szerencsétlenül jött, mert egy poszton játszunk, így amióta ő visszatért, kevesebbet játszom.

- Összességében mennyire elégedett a svéd „kalanddal”?

- Amikor ideigazoltam, a csapat nehezebb helyzetben volt, kevesebb légiósunk volt, illetve amíg a csapattársam sérült volt, sokat játszottam. Úgy éreztem, hogy bejött nekem ez az egész, és jól döntöttem. Úgy vettem észre, hogy a vezetőség is elégedett volt velem, hiszen amikor lejárt az első szerződésem, egyik fél sem gondolkodott sokat a folytatásról. Most már egy kicsit kevesebbet játszom, de nem vagyok letörve annyira, hogy azt mondanám, nem érte meg belevágnom. Van még néhány alsóházi meccsünk, nem tudom még, hogy mit hoz a jövő. Bízom benne, hogy ez egy jó befektetés volt, és ebből jövőre tudok kamatoztatni valamit. Akár itt, akár máshol, még az is lehet, hogy egy másik külföldi bajnokságban.

- Az itthoni eseményeket mennyire követte, amióta légióskodik?

- Nagyjából teljesen képben vagyok. Tévén keresztül néztem folyamatosan a mérkőzéseket, a kupa nyolcas döntőjét is követtem, illetve a korábbi csapattársaimmal is tartom a kapcsolatot, sokat szoktam velük beszélgetni.

- Mi a helyzet a válogatottal?

- Két évvel ezelőtt beszéltem Sztojan Ivkoviccsal, akkor úgy döntöttem, hogy nem megyek el a válogatotthoz a nyáron, mert szerettem volna egy kicsit pihenni. Ezt megbeszéltük, el is fogadta. Tavaly sérült is voltam, a nyáron nem kerültem be, most nem tudom, hogy számít-e rám. Ez rajta múlik, ha hívnak, szívesen elmegyek. Persze lehet, hogy nem fogok bekerülni, mert vannak olyan játékosok az én posztomon, akik jól teljesítettek. Ezzel nincs semmi probléma.

- Mit szól párja, Horti Dóra remek szezonjához? A Magyar Kupát már megnyerték a DVTK-val, az Európa Kupában pedig veretlenül jutottak el a legjobb nyolc közé.

- Természetesen, amennyire tudtam, figyelemmel követtem náluk is az eseményeket, ha pedig tévés meccs volt, igyekeztem megnézni. Nagyon örülök neki, hogy ilyen jól teljesítenek, és sikerült a kupa-aranyat is megszerezniük. Nagyon büszke vagyok rá és a csapatra is, hogy ilyen szép eredményt értek el. Egy kicsit már leírta őket a közvélemény, mindenki azt mondta, hogy a Sopron majd az összes csapatot megveri a magyar bajnokságban, szerencsére nem így lett. Sokat beszélgettem Dórával erről, mondta, hogy ő mindenhonnan azt hallja, hogy a Sopron mennyivel erősebb és jobb, én akkor annyit mondtam neki, hogy ne foglalkozzon vele, a Körmend is megverte a Szolnokot a férfi kupadöntőben. Abból kell kiindulni, hogy egy meccsen bármi megtörténhet, így is történt.

- Mit vár a miskolciaktól az Európa Kupában?

- Szerencsés volt a sorsolásuk, mert a hét csapatból talán a legkedvezőbbet kapták, akik ellen szerintem tovább is juthatnak. Bízom benne, hogy sikerül. Ebből a Magyar Kupa döntőből önbizalmat meríthetnek, talán ad nekik akkora lökést ez az aranyérem, hogy a nemzetközi kupában is négybe jussanak.