2022-es férfi Európa-bajnokság: A házigazda Németország

Aug

2022

2022. augusztus 17. | 10:30

A felkészülési időszak lassan lezárul, jövő héten már világbajnoki selejtezőket játszanak a csapatok, így az idei férfi Európa-bajnokságot felvezető sorozatunk utolsó részéhez érkeztünk. Csoportunk talán legnehezebben megítélhető tagja a házigazda Németország, amelyben egy nagy eredmény mellett még a bukás lehetősége is megvan, NBA-játékosok ide vagy oda.

Egy valószínűtlen Eb-arany és az ötödik rendezés

Németország története finoman szólva is eseménydús volt a 20. században, és ez igaz a német kosárlabdázásra is - a II. világháború után például mindkét Németországnak volt kosárcsapata, és volt két Eb, amin mindkettő részt is vett. A német szövetséget 1949. októberében alapították, így előtte nem is indultak egyetlen világversenyen sem - kivéve az 1936-os berlini ötkarikás játékokat. A nyugat-németek 1951 és 1957 között négy kontinenstornán szerepeltek, egy 12. hely volt a legjobbjuk, majd 1959 és 1979 között összesen háromszor vehettek részt az Eb-n - az 1971-es, hazai rendezésű tornán kilencedikek lettek, az volt a legjobb eredményük. Ebben az időszakban, 1959 és 1967 között a kelet-németek mind az öt Európa-bajnokságon ott voltak - 1961-ben és 1965-ben a nyugat-németekkel együtt. 1963-ban hatodikok lettek, ez volt a legjobb helyezésük, 1969 után viszont a Kelet-német Kommunista Párt úgy döntött, nem engedi a csapatot nem szocialista országokba utazni, 1973-ban pedig meg is szűnt a kelet-német kosárlabda.

A 80-as években egy új korszak kezdődött a nyugat-németeknél, hiszen zsinórban négy kontinenstornára is kijutottak 1981-től kezdve, az itt elért tizedik, nyolcadik, ötödik, majd hatodik helyük pedig eddigi legjobb eredményeik voltak - 1985-ben, hazai pályán hozták az ötödik pozíciót. 1989-ben és 1991-ben nem tudták kvalifikálni magukat az Eb-re, ilyen előzmények után pedig vaskos meglepetés volt, hogy 1993-ban már egyesített Németországként, a Karlsruhében, Berlinben és Münchenben rendezett Európa-bajnokságon végül felértek a csúcsra. A csoportból Észtország mögött másodikként jutottak tovább (2-1), a középdöntőből viszont már csak épphogy, negyedikként (2-3). A negyeddöntőben hosszabbításban verték Spanyolországot (77-79), az elődöntőben három ponttal a görögöket (76-73), a fináléban pedig egyetlen ponttal Oroszországot (71-70) az MVP-nek választott Christian Welp és Svetislav Pesic szövetségi kapitány vezetésével. Hatalmas szenzáció volt ez akkor, és egy olyan siker, amit azóta sem tudott megismételni a német kosárlabda.

Egy tizedik és egy tizenkettedik hely következett, majd jött a Dirk Nowitzki-féle generáció, amely 1999-től kezdve egy hetedik, egy negyedik és egy kilencedik helyet tudott felmutatni, mielőtt 2005-ben, Szerbiában ezüstérmet nyert volna - legyőzve többek között a spanyolokat az elődöntőben (74-73), a fináléban pedig a görögöktől kikapva (62-78). 2007-ben jött még egy ötödik hely, de utána visszaesés következett: 2009-ben 11., két évre rá kilencedik lett a német csapat, 2013-ban és 2015-ben pedig csak a 17. és a 18. pozícióban zárt - pedig utóbbi Eb-nek társrendezője volt Németország, ez volt a negyedik alkalom, hogy otthont adtak a kontinenstornának. Az előző Európa-bajnokság egy visszatérés volt a németeknek Európa elitjébe, hiszen a nyolc közé jutottak, ahol a spanyoloktól kaptak ki, így végül a hatodik helyen fejezték be a küzdelmeket.

Világszinten is voltak jó eredményeik. 1986-ban jutottak ki először a világbajnokságra, azóta csak három vb-re nem tudták kvalifikálni magukat, 2002-ben, Indianapolisban pedig bronzérmet szereztek - az argentinoktól kaptak ki a középdöntők során és az elődöntőben is, rajtuk kívül csak az amerikaiak tudták legyőzni őket, még a csoportkör során. Előtte és utána azért nem termett sok babér a németeknek a világbajnokságokon, és az olimpián sem tudtak egyelőre villantani. 1936 után megint egy hazai rendezésű ötkarikás játékokon, 1972-ben, Münchenben tudtak elindulni, majd a nyugat-németek ott voltak 1984-ben Los Angelesben is. 1992-ben, Barcelonában az egyesített Németország hetedik lett, ez mindmáig a legjobb eredménye a németeknek olimpiáról. 2008-ban, Pekingben szerepeltek még, illetve legutóbb, Tokióban is pályára léphettek - egy tizedik és egy nyolcadik helyet szereztek.

Eddig a szerencse sem állt mellettünk

Két Európa-bajnokságon összesen három alkalommal találkoztunk német csapattal, még az 1960-as évek első felében. 1961-ben, Jugoszláviában Kelet-Németország 16 pontos félidei hátrányból felállva végül egyetlen ponttal diadalmaskodott ellenünk a csoportmeccsek során (64-63). Hozzá kell tenni, a mieink végül a hatodik helyen zárták azt az Eb-t, míg a kelet-németek csak tizenkettedikek lettek. Négy évvel később, a Szovjetunióban az A csoportban találkozott a két együttes, és itt is egyetlen pont döntött ellenfelünk javára (55-56). Mi 0-7-tel zártuk a nyolcfős csoportot, így a 13-16. helyekért folytathattuk, ahol Nyugat-Németországgal kellett megmérkőznünk - és sajnos, ahogy eddig, itt is egyetlen ponttal bizonyultak jobbnak a németek (53-52). Szerencsénk tehát nincs egyelőre Németországgal szemben, de ezek hat évtizeddel ezelőtti eredmények, vajmi kevés közük van a jelenhez.

Egy beáldozott selejtező-sorozat és a jó forma

A németek rendezőként már az Eb-selejtező sorozat előtt egészen biztosan kijutottak a tornára, és ennek megfelelően kezelték a kvalifikációt. Messze nem a legjobbjaikkal álltak ki egy-két kivételtől eltekintve, így nem meglepő, hogy végül 1-5-tel zárták csoportjukat a franciák (4-2), a britek (4-2) és a montenegróiak (3-3) mögött. Franciaországot rögtön kezdésként legyőzték, utána ötször kikaptak, de érdemes megjegyezni, hogy egészen szoros mérkőzéseket vívtak még így is. A britek 13 ponttal nyerték ellenük az utolsó negyedet, így tudtak győzni végül 8-cal, Montenegró is a második félidőben fordított és győzött ellenük végül 6-tal, majd a visszavágók során Franciaország csak az utolsó negyedben tudta dűlőre vinni ellenük a meccset, a britek pedig megint a záró felvonás során tudták megfordítani a németek elleni mérkőzést. Nem mutat jól az 1-5, de sok játékos gazdagodhatott hasznos tapasztalatokkal.

A vb-selejtezőkön már sokkal jobban mutattak, és mivel ez a frissebb, ennek azért nagyobb jelentősége van az Európa-bajnokságot nézve. Kezdésként rögtön hazai pályán elhasaltak az észtekkel szemben (66-69), ezt követően viszont sorozatban ötször nyertek az Izraelt és Lengyelországot is magában foglaló csoportban, így 5-1-et visznek tovább a második csoportkörre - nagyon jó helyzetből indulnak a vb-re való kijutás szempontjából.

Négy NBA-s érkező és egy kiegyensúlyozott, mély keret

Tavaly szeptemberben, tehát még a világbajnoki selejtezők kezdete előtt nevezték ki a kispadra a kanadai-finn Gordon Herbertet, ő irányítja jelenleg a német válogatottat. A 63 éves tréner Kanadában látta meg a napvilágot, és a kanadai válogatottal volt negyedik olimpián (1984) és szerepelt világbajnokságon is. 12 éves, teljes egészében Finnországban töltött játékospályafutása után azonnal edző lett 1994-ben. Még 5 évet lehúzott trénerként a finneknél, majd megfordult Ausztriában, Németországban, Franciaországban, Görögországban, volt egy évig a Toronto Raptors segédedzője is, 2010 után pedig 10 évet töltött újra a németeknél, ebből 9 évet a Skyliners Frankfurtnál. 2004-ben is Frankfurtban volt német bajnok, 2016-ban újra a Skylinersszel hódította el a FIBA Europe Cup trófeát, és volt finn és francia kupagyőztes is. 2000-ben az osztrák ligában, 2016-ban pedig a német élvonalban választották az Év Edzőjének. 2005 és 2007 között Grúziának volt a mestere, nem újdonság tehát számára egy válogatott irányítása. 2020 után még az Avtodor Szaratovnál volt egy évig edző, ezt követően ült le a németek kispadjára.

Németországnak a vb-selejtezőkön már jól ment a játék, de azt a csapatot is zárójelben kell kezelni, mert négy NBA-játékos is érkezett a 16 fős bő keretbe, és közülük csak Dennis Schröder tudott pályára lépni, ő is csak az utolsó két találkozón. A 28 esztendős irányító 2013 óta játszik a világ első számú bajnokságában (bár jelenleg még nincs csapata), és várhatóan a német együttes eredményességének egyik kulcsfigurája lesz - jó szerkezetű és mély a német gárda, viszont Schröder messze a legjobb helyzetkreálójuk -, ami teljes kérdőjellé teszi a házigazdát. Schröder az NBA-ben is nagyon hullámzó teljesítményt nyújt - volt, amikor úgy tűnt, több kárt csinál, mint hasznot, az Oklahoma City Thundernél aztán volt egy egészen kiváló idénye, de azóta sem a Los Angeles Lakersnél, sem a Boston Celticsnél, sem a Houston Rocketsnél nem váltotta be igazán a hozzá fűzött reményeket. Sokszor előfordul, hogy öncélú a játéka, ezt pedig csapata sínyli meg, ez a legnagyobb rizikófaktor vele kapcsolatban - amikor viszont elkapja a fonalat, olyanra is képes, mint amit július elején, a lengyelek ellen láthattunk tőle, amikor 38 ponttal új európai selejtezős csúcsot dobott.

A Bostonban több évet lehúzó, nyáron az Indiana Pacershez cserélt Daniel Theis az ellentettje Schrödernek: csupaszív kosaras, akiben viszont töredéke sincs annak a kreativitásnak, amit az irányító tud. Theis egy nagyszerű kiegészítő magasember, aki mindig teszi a dolgát, hasznos tagja lesz a németeknek, de támadásban maximum a jó passzokat fogja a kosárba tenni, a helyzeteit nem ő fogja megcsinálni magának. A 25 éves magasembernek, Moritz Wagnernek még keresik a szerepkörét és a posztját is az NBA-ben - ő az európai kosárlabda miatt is elég nagy kérdőjel, és az elmúlt években látott játéka miatt is. Öccse, a 2021-es draft 8. helyén kiválasztott, 20 esztendős Franz Wagner már sokkal érdekesebb játékos: nagyszerű védő, igazi csapatember és tűrhető dobó is egyelőre - ha utóbbiban fejlődni tud, egészen jó NBA-karrierje is lehet az eddig látottak alapján. Mindkettejüknek van konkurenciájuk posztjaikon, Franz helye azonban így is biztosabbnak tűnik jelenleg a 12-es keretben - utóbbi a felkészülési mérkőzések alapján csak sérüléssel bukhat ki.

Magas posztokon nagyszerűen el van látva a német gárda még úgy is, hogy a Dallas Mavericksnél kosarazó Maxi Kleber ezúttal nem vállalta a szereplést. Négyesben és ötösben ott van az Európában igen magasan jegyzett, 29 éves, 211 centis Johannes Voigtmann, aki az elmúlt három szezont a CSZKA Moszkvánál töltötte, előtte pedig három évig a Baskoniánál kosarazott - ezt megelőzően négy évig volt Herbert játékosa Frankfurtban. Kevésbé ismert név, de szintén jó kosaras a 28 éves, 205 centis Johannes Thiemann is, aki a Brose Bambergben, az MHP Riesen Ludwigsburgnál, az elmúlt négy évben pedig az Alba Berlinnél kosarazott, és a német bajnokság döntőjének MVP-je lett a most lezárult szezonban. Mo Wagnerrel, Theissel, Voigtmannal és Thiemann-nal ez már egy egészen jó négyfős rotáció, amihez még hozzájön a 27 éves, 206 centis Christian Sengfelder is, a Bamberg magasembere, aki a vb-selejtezők során a németek legjobbja volt összességében nézve. Leon Kratzer már kikerült az eredeti listából, az idén nyáron Ludwigsburgból Hamburgba szerződő, 32 éves, 208 centis Jonas Wohlfarth-Bottermann-nak pedig lesz dolga, ha szeretné kivívni a helyét az Eb-keretben.

Hármas poszton a már említett Franz Wagner mellett a rutint hozza a 31 éves, 201 centis Niels Giffey, aki a UConn egyetem után az Alba Berlinnél kosarazott hét évig, majd az előző szezonban a Zalgiris Kaunas alkalmazta. Miután Robin Benzing kikerült a csapatból, így szinte biztosra vehető, hogy mindketten ott lesznek majd az Eb-keretben is.

A hátvédeknél Schröder mellett Maodo Lo a legnagyobb név - a 29 éves, 191 centis irányító csak Németország kirakatcsapatainál, a Bambergnél, a Bayern Münchennél és az ALBA Berlinnél játszott, két éve szab fazont a regnáló német bajnoknak. David Krämer a vb-selejtezők alatt okozott meglepetéseket - a 25 éves, 196 centis dobóhátvéd Ausztriában, majd a Ratiopharm Ulmnál tanult kosarazni, pályára lépett a G-Ligában, majd a Bayern Münchennél is, most pedig a Braunschweig kosarasa. Kenneth Ogbe már nincs a csapatnál, van viszont Nick Weiler-Babb - a 26 éves, 196 centis amerikai swingmant nem véletlenül honosították, neki szinte biztos a pozíciója a csapatban. Ő egyébként 3 éve profi, végig Németországban kosarazott az egyetem óta, az előző két idényt pedig a Bayern Münchennél töltötte. A 26 éves, 191 centis Andreas Obst megfordult Spanyolországban, az Obradoirónál - mióta hazatért, két évet lehúzott Ulmban, most pedig második évére készül a Bayernnél. A 21 éves, 191 centi magas kombóhátvéd, Justus Hollatz pedig négy évet töltött Hamburgban, most igazolt a spanyol élvonalba a Rió Breogán együtteséhez. A magasembereknél Wohlfahrt-Bottermann tűnik egyelőre "kiesőnek" - a kisembereknél Lo és Weiler-Babb hatalmas meglepetés lenne, Krämer pedig talán jobb helyzetből indul, mint Obst és Hollatz, de hármójuk között még nagy lehet a verseny a 12-ért.

Könnyű alábecsülni a németeket még házigazdaként is, de könnyű túlbecsülni is játékerejüket, ha csak annyit mondunk, hogy négy NBA-ssel fognak felállni - borzasztóan nehéz megmondani, hogy mit fogunk látni tőlük. Theis egyértelműen nem fazonszabász, Mo Wagnerből sem sok erre utaló jelet láttunk (arra legalábbis biztosan nem, hogy ezt hatékonyan tudná csinálni), Franz Wagner még csak próbálgatja magát, és nem ez az első számú profilja, Weiler-Babb inkább a sokoldalúságától híres, Schröder pedig rosszabb napjain képes egymaga elintézni csapatának a vereséget. Ettől függetlenül ha sikerül összecsiszolni ezt az állományt, akkor erősek lehetnek, és akár meglepetésre is képesek, mert Schröder körül minőségre és szerkezetre is jó a kiegészítő személyzet, Franz Wagner egyre inkább mutatja magát támadásban első számú emberként is, Lo, Krämer, Weiler-Babb és Voigtmann pedig második szándékból pont elég támadójátékot tehetnek le a pályára ahhoz, hogy ez egy sikeres Európa-bajnokság lehessen a házigazda számára.

Mire eljutunk a németekig szeptember 7-én, már látni fogjuk, mire számíthatunk tőlük - felkészülési meccsen a belgákat 4, a hollandokat 2 ponttal verték, amitől nem lettünk sokkal okosabbak, de a két vb-selejtezőjük és a négy Eb-mérkőzésük pont elég lehet arra, hogy felmérjük, melyik arcukat mutatják majd idén ősszel. Ha a jót (mint mondjuk az előző Európa-bajnokságon), papíron akkor is Szlovénia, Franciaország és Litvánia mögött vannak az erősorrendben, így előzetesen Bosznia-Hercegovina mellett talán ellenük mutatkozik a legnagyobb esélyünk egy jó eredményre - az is igaz viszont, hogy a csoportmeccsek utolsó napján biztosan nem lesz könnyű dolgunk a házigazda otthonában, idegenben.