Folytatjuk az idei Európa-bajnokságot felvezető sorozatunkat - ezúttal azzal a csapattal, amellyel másodjára fogunk megküzdeni a csoportmérkőzések során, szeptember 3-án. A címvédőnek általában kijár a külön tisztelet, ám Szlovénia nem csak a múltra építhet - az előző Eb MVP-je mellett az egész kontinenstorna egyik, ha nem a legnagyobb sztárja is a mindig egységes szlovének keretében található.
Az Európa-bajnokságok állandó résztvevői
Bosznia-Hercegovinához hasonlóan Szlovénia is Jugoszlávia része volt, így 1991-ig a jugoszláv csapatban szerepeltek a szlovének legjobbjai. Ilyen volt például Jure Zdovc, aki utána az egész 90-es években meghatározó tagja volt a szlovén válogatottnak. 1992-ben lettek a FIBA tagjai, 1993-tól kezdve pedig minden Eb-n szerepeltek, egyetlen egy kontinenstornáról sem hiányoztak azóta. 2003-ig bezárólag nem szerepeltek az egyenes kieséses szakaszban - két 10. hely volt a legjobbjuk. 2005-ben aztán megtört az "átok", és a Jaka Lakovic, Sani Becirovic, Rasho Nesterovic, Bostjan Nachbar, Marko Milic, Primoz Brezec-féle, Ales Pipan által vezetett csapat megnyerte csoportját. Igaz, hogy utána a németektől azonnal kikaptak a negyeddöntőben, de a végül megszerzett hatodik hellyel kvalifikálták magukat a 2006-os világbajnokságra. A szlovének azóta minden Eb-n ott voltak az egyenes kieséses szakaszban.
A 2006-os vb-n 9. lett Szlovénia 24 csapatból, már Goran Dragic-csal a fedélzeten, majd egy hetedik és egy negyedik hely következett a 2007-es és a 2009-es Eb-n - ez utóbbi megint világbajnoki részvételt ért. 2010-ben egy hellyel előrébb, a nyolcadik pozícióban végzett a gárda a vb-n, majd az eredménysor nagyjából hasonló maradt: a 2011-es és a 2013-as Eb-n egy hetedik és egy ötödik hely, a 2014-es vb-n pedig egy hetedik pozíció. A 2015-ös Eb jelentett némi törést: ezen a kontinenstornán nem volt ott Dragic (legalábbis Goran), így csak a 12. helyen zárt az akkor éppen Zdovc által vezetett együttes. Jött egy edzőváltás, egy visszatérő kiválóság és egy zseni, a végeredmény pedig az ország fennállásának legnagyobb sikere lett kosárlabdában.
A 2017-es Európa-bajnokságon Igor Kokoskov vezette az együttest, a pályán újra ott volt Goran Dragic, és már bőven bontogatta a szárnyait az akkor a Real Madridnál játszó extraklasszis, Luka Doncic. Az Anthony Randolph, Matic Rebec, Goran Dragic, Aleksej Nikolic, Klemen Prepelic, Edo Muric, Jaka Blazic, Gasper Vidmar, Sasa Zagorac, Ziga Dimec, Vlatko Cancar és Luka Doncic alkotta gárda ellenállhatatlan játékot mutatott, kiválóan időzítette a formáját, a legnagyobbak ellen pedig egészen pazarul játszott - a franciák ugyan nem voltak a legjobb passzban, de mégiscsak 18 ponttal verték Vincent Collet együttesét, az elődöntőben pedig egy 20-assal intézték el a spanyolokat. Játszottak egy egészen kiváló negyeddöntőt Lettországgal szemben (103-97), majd izgalmas döntőben, Doncic bokasérülése ellenére is le tudták győzni 8 ponttal Szerbiát, így felértek a csúcsra (93-85).
A megváltozó lebonyolítás és selejtezők, valamint Doncic és az Eb-n MVP címet nyerő Dragic hiánya miatt így sem voltak ott az előző világbajnokságon 2019-ben. A tavalyi olimpián viszont szerepeltek, méghozzá nem is rosszul: Spanyolország előtt, hibátlan mérleggel nyerték csoportjukat, Németország sem jelentett kihívást nekik a negyeddöntőben. Végül érmet nem sikerült nyerniük: egyetlen ponttal maradtak alul a franciákkal szemben az elődöntőben, és 6-tal kaptak ki Ausztráliától a bronzmeccsen, így a negyedik helyen zártak - a mutatott játék alapján ebből sokáig érem nézett ki a szlovéneknek.
Az a bizonyos '99-es kontinenstorna és a szép emlékű közelmúlt
1999-ben nemcsak a szlovének, hanem mi is ott voltunk a kontinenstornán, és egy csoportba kerültünk Szlovéniával. A franciaországi Clermont Ferrand-ban rendezett találkozón, 1999. június 23-án Szlovénia 72-66-os győzelmet aratott - az akkor még két félidőből álló mérkőzés első 20 percét 40-33-ra hozta ellenfelünk, mielőtt 33-32-re megnyertük volna a másodikat. A néhai Sitku Ernő 21 ponttal, 6 lepattanóval és 3 szerzett labdával vezette a mieinket, Dávid Kornél 14 pontot, 6 lepattanót és 4 gólpasszt, Gulyás Róbert pedig 12 pontot és 6 lepattanót tett ehhez hozzá. A túloldalon Milic (17 pont, 5 pattanó), Nesterovic (16 pont, 7 pattanó), Zdovc (14 pont, 6 gólpassz) és Ivica Jurkovic (12 pont, 6 pattanó) voltak a legjobbak. Mint ismert, a mieink 0-3-mal végeztek a csoportban, a szlovének viszont 2-1-gyel továbbmentek - a második csoportkörben három szoros vereséget szenvedtek, így fejezték be végül a 10. helyen a tornát.
Van ennél frissebb emlékünk is Szlovéniáról, méghozzá igen szép. A regnáló Európa-bajnok ellen kezdtük az idei Eb selejtező-sorozatát még 2020. február 20-án, és egy szoros találkozón, a végjátékban fordítva 77-75-re vertük Prepelicéket. A szlovéniai buborékból aztán játszott mérkőzés nélkül kellett hazajönnünk a pozitív koronavírustesztek miatt, Ukrajnában pedig 84-72-re kikaptunk - ott sem játszottunk azonban alárendelt szerepet, másrészt tudtuk, hogy 5 nap alatt 4-szer kell pályára lépnünk, és az Eb-hez nem feltétlenül ezen a meccsen, hanem a következő két, Ausztria elleni találkozón kell jó eredményt elérni, meg is csináltuk.
Sima kijutás az Eb-re, és ezúttal van esély a világbajnokságra is
Ha már a mieink elleni legutóbbi meccseknél tartottunk, akkor folytassuk az Eb-selejtezőkkel: döcögősen indult a címvédő, de végül nagyon simán jutott ki az idei kontinenstornára. A mieink ellen elszenvedett vereség után, még a 2020. februári ablakban legyőzték ugyan Ausztriát (85-78), de az utolsó negyedre még hátránnyal fordultak. A ljubljanai buborékban aztán bebiztosították részvételüket az Európa-bajnokságon: Ukrajnára egy negyed alatt ráraktak 24 pontot egy 33-9-es nyitó felvonással (84-73), az osztrákokra pedig 25 pontot vertek a félidőig (64-77). A kijevi buborékba már úgy utazhattak, hogy biztos Eb-résztvevők, hiszen Ausztria már nem tudta beérni őket. Az ellenünk aratott 84-72-es győzelmet követően 70-65-re kikaptak az ukránoktól, így végül második helyen zártak 4-2-es mérleggel, de a pozíciónak nem volt jelentősége, csak a kijutásnak.
A jóval frissebb, 2021. novemberében kezdődő világbajnoki selejtezők során egyelőre jól szerepelnek. Szoros meccsen verték Horvátországot (74-76), majd Svédországot is (94-89), a finnektől azonban oda-vissza kikaptak (86-76, 79-83). Az NBA-sztárokkal kiegészülve június végén elgázolták Horvátországot (97-69), majd némi meglepetésre újra megszenvedtek a svédekkel (81-84), így 4-2-t vittek tovább a második csoportkörre - ezzel egyébként harmadikok a J csoportban Finnország (5-1) és Németország (5-1) mögött, az izraelieket (3-3) meccselőnnyel megelőzve.
Az Európa-bajnokság egyik arca, az MVP és az állandóság
Szövetségi kapitányuk Aleksander Sekulic, aki 2020 novemberében vette át a válogatott irányítását, nem túl régóta ül tehát a kispadon. A 44 esztendős szakember 18 évvel ezelőtt kezdett edzősködni hazájában. Volt szlovén bajnok a Krkával, majd öt éve, 2017-ben az ERA Nymburkhoz szerződött - négy évig segédedző volt, az előző szezonra vette át a csapatot, és azonnal cseh bajnoki címet nyert a gárdával. Rado Trifunovictól vette át a válogatottat, aki Szombathelyen még szövetségi kapitány volt - közvetlenül azután az Eb-selejtezős ablak után búcsúztak el tőle, a ljubljanai buborékban már Sekulic ült a kispadon.
Két olyan név van a szlovéneknél, akiket nem nagyon kell bemutatni. Luka Doncic a Dallas Mavericks sztárja, aki napjaink egyik legismertebb kosárlabdázója (talán LeBron James mellett a legismertebb), Goran Dragic pedig az előző Európa-bajnokság MVP-je. Öt évvel ezelőtt még nagyon más volt a felállás kettejük között, hiszen Doncic hatalmas tehetség volt, óriási felhajtás volt körülötte, de még csak akkor kezdett igazán berobbanni - az Eb után, 2018-ban lett Euroliga-győztes az alapszakasz és a Final Four legértékesebb játékosának járó trófeát is bezsebelve, majd a 2018-as draft után tette át a székhelyét Amerikába. Dragic szintén ezt követően, 2018-ban lett először és egyelőre utoljára All-Star, majd 2020-ban elévülhetetlen érdemei voltak az orlandói buborékban a Miami Heat döntőbe jutásában, de ő már 2017-ben is kész, kiforrott játékos volt. Dragicnak az volt a nyolcadik világversenye, amelyen hazáját képviselte, míg Doncicnak az első.
Most az a helyzet, hogy Doncic gyakorlatilag a világ bármelyik csapatában első számú ember lenne azonnal, Dragic pedig elég erőteljesen pályafutása vége felé jár már - várhatóan új klubjánál, a Chicago Bullsban sem lesz már akkora szerepe, ha mindenki egészséges. Utóbbi azonban tisztában is van azzal, hogy mi lesz az új felállás. A 2017-es Eb után a válogatottól visszavonuló, így az olimpiát kihagyó és most visszatérő Dragic elmondta: korábban ő volt Batman, most viszont ő lesz Robin. Azt is érdemes megemlíteni, hogy Dragic nagyon könnyen rekorder lehet a szlovén válogatottban a két legfontosabb mutatóban. Egyrészt 5 meccsre van Jaka Lakovic 86 mérkőzésétől a nemzeti színekben - ha minden csoportmérkőzésen pályára lép, Szlovénia továbbjut, és Dragic az egyenes kieséses szakaszban is játszik, egyedül lehet csúcstartó. Másrészt 27 pontra van szüksége, hogy beérje Teoman Alibegovicot a pontlista élén - ez várhatóan sikerülni fog neki, ha nem hátráltatja sérülés.
Doncic és Dragic mellett is vannak ismert neveik kifejezetten ismert neveik. A még mindig csak 30 esztendős Edo Muricnak ez lehet az ötödik Eb-je és összesen a hetedik világversenye a válogatottban, ha beválogatják - és mivel az összes világbajnoki selejtezőn kezdő volt, ez szinte biztosnak tűnik. Ugyanilyen biztosra vehető Mike Tobey és Klemen Prepelic helye is. Előbbi Anthony Randolph-ot próbálja majd helyettesíteni, mint honosított amerikai magasember - az olimpián egyébként már ő szerepelt, nem a Szombathelyen pályára lépő Jordan Morgan, Randolph pedig többször sérült sajnos azóta, mint nem. Öt és fél szezon húzott le a spanyol élvonalban a Valencia és a Tenerife játékosaként, a következő idényben pedig a Barcelonában fog játszani. Prepelic szintén a spanyol ligából jön - 2018-ban, épp Doncic távozásakor érkezett a Real Madridhoz, 2019/20-ban az ACB Liga pontkirálya volt a Joventutnál, 2020 óta pedig a Valenciánál kosarazik. Ők ketten nemcsak rotációtagok, hanem Doncicék mellett akár húzóemberek is lehetnek.
Az aktív rotáció szinte biztos tagja lesz Zoran Dragic is, aki Murichoz hasonlóan szintén 2011 óta van a nemzeti csapatban, de a 2017-es Eb-n pont nem szerepelt. A 33 éves swingman megfordult az NBA-ben még az előző évtized közepén, majd Európába visszatérve szinte az összes nagy bajnokságban szerepelt, 2020-ban volt spanyol bajnok a Baskoniával - a Cedevita Olimpijánál játszik a következő idényben. Ugyanígy lehet számítani Ziga Dimec, Aleksej Nikolic és Jaka Blazic beválogatására is, mind ott vannak a 20 fős bő keretben. A 211 centis Dimec Európa-bajnok és az olimpián is ott volt, a lengyel Anwil Wloclawek játékosa - lényegében ő a második számú center Tobey mögött, ezért is tűnik biztosnak a helye. A 27 éves irányító, Nikolic már a 2014-es világbajnokságon is játszott - ő a spanyol San Pablo Burgosnál kosarazik, de volt előtte Bambergben, a Partizannál és a Trevisónál is. A Crvena zvezda, a Baskonia, a Barcelona vagy a Cedevita egykori játékosa, Blazic pedig 2013 óta tagja a keretnek - ő a FIBA Europe Cup győztes Bahcesehir Kolejinél játszik majd a következő szezonban.
Ez a kilenc ember elég erősen valószínűsíthető, csak sérülés esetén nem lesznek ott az Európa-bajnokságon. Hogy a maradék három helyre kik kerülnek be, az már nagyobb kérdés.
Jó esélye van rá Luka Rupniknak, aki a 2011-es és a 2015-ös Eb-n, valamint a tavalyi olimpián a keret tagja volt - a 29 éves irányító az előző idényben a Semt77 Yalovasporban kosarazott, a török bajnokságban ő osztotta ki a legtöbb gólpasszt. Szintén jó eséllyel indul ezért Gregor Hrovat, aki két éve játszik Franciaországban, és a következő idényt is a JDA Dijonnál kezdi majd meg. Vlatko Cancar pedig mind a 2017-es Eb-n, mind az olimpián ott volt, és az NBA-ben játszik - az is igaz viszont, hogy nagyon kiegészítő szerepe van egyelőre a Denver Nuggetsnél, nála sokan vannak olyanok, akik jóval inkább játékban vannak. Az ötkarikás játékokon ott volt Jakob Cebasek is, a 31 esztendős, Belgiumban kosarazó, mindkét csatárposzton bevethető kosaras viszont a visszatérők miatt ezúttal könnyen kicsúszhat az utazókeretből - rendszeresen játszott azért a vb-selejtezőkön, nem lenne meglepetés, ha (főleg a posztok miatt) mégis menne Kölnbe.
Cebasek mellett Jurij Macura, Gregor Glas és Ziga Samar is pályára lépett a világbajnoki kvalifikáció első körének egyes mérkőzésein. Macura 22 éves, 211-es centis center, aki az előző idényig a Baskonia kötelékébe tartozott. Glas 21 esztendős dobóhátvéd, az előző szezon óta a Partizan játékosa - a posztok miatt nála nagyon komoly szenzáció lenne, ha ott lenne az Eb-n, Macuránál egy fokkal kisebb. Samar pedig 21 éves irányító, aki két évig a Real Madrid B-nél, majd három esztendőn át a Fuenlabradánál pallérozódott, idén nyáron igazolt át az Alba Berlinhez - majd került kölcsönbe Hamburgba. Rá a posztja miatt ugyanaz vonatkozik, mint Glasra, nem igazán látni a helyét, ha a veteránok közül mindenki tudja vállalni a játékot. A 20-as állományban ott van még 19 éves erőcsatár, Sasa Ciani, a 20 esztendős kiscsatár, Robert Jurkovic, a 21 éves Bine Prepelic, és a 20 esztendős Luka Scuka, de ők egyelőre jó eséllyel csak a felkészülésre érkeztek a válogatotthoz.
Ahogy arról tegnap írtunk már, a szlovének két felkészülési mérkőzést játszottak eddig, legyőzték Hollandiát és Montenegrót is, pedig Doncic, Dragic és Tobey pályára sem léptek.
A címvédőt általában megilleti a külön tisztelet, "soha ne becsüld le egy bajnok szívét", Szlovénia csapatát azonban nem csak emiatt tartják számon az Európa-bajnokság legfőbb esélyesei között - a FIBA első Eb-erősorrendjében konkrétan az első helyet kapták meg. Doncic egymaga favorittá tud tenni bármilyen együttest maga körül, ez a válogatott pedig összeszokott, rendkívül tapasztalt, és a szerkezettel sincsenek problémák. Ha a felkészülés és az Európa-bajnokság felvezetése jól sikerül a gárda számára, simán elképzelhető a címvédés.