Az idei férfi Európa-bajnokságot felvezető sorozatunk utolsó előtti részéhez érkeztünk. Ezúttal annak a Litvániának a történelmére tekintünk vissza, illetve nézzük meg jelenlegi keretét, amellyel augusztus 24-én világbajnoki selejtezőt játszunk, majd szeptember 6-án az Eb-n is összecsapunk. A mindig rendkívül egységes litvánoknál ezúttal is a két palánk alatti sztár, Jonas Valanciunas és Domantas Sabonis a legnagyobb nevek, de a balti ország csapata tipikusan az a gárda, amelynél mindenkire készülni kell.

 

 

 

 

A litvánok igen érdekes múltra tekinthetnek vissza - a szovjet elnyomás miatt sokáig nem nyerhettek semmit önálló országként, de ezt megelőzően és 1990 után is nagyon sikeresek voltak. 1936-ban csatlakoztak a FIBA-hoz, így az 1935-ös első Eb-n még nem vettek részt... nemúgy a másodikon és a harmadikon - mind az 1937-es, mind a hazai rendezésű 1939-es tornát megnyerték. Utóbbinál az a Frank Lubin (Pranas Lubinas) volt a gárda vezére és egyben vezetőedzője is, aki 1936-ban még amerikai színekben lett olimpiai bajnok, 1939-ben pedig a litvánokkal nyert Európa-bajnoki címet - őt tekintik a litván kosárlabdázás első igazán nagy alakjának. A második világháború, majd a szovjet megszállás egy új korszak kezdete volt, de a litvánok itt is főszerepet játszottak - elég az 1988-as olimpiára gondolni, amikor a Szovjetunió a négy litván kosaras, a Valdemaras Chomicius, Rimas Kurtinaitis, Sarunas Marciulionis, Arvydas Sabonis négyes vezetésével nyert aranyérmet.

 

A függetlenség visszanyerése után ez a generáció még sok örömöt okozott Litvániának - a "Másik Dream Team" becenévre hallgató együttes 1992-ben, 1996-ban és 2000-ben is bronzérmet szerzett az ötkarikás játékokon. Az olimpiának ezt követően is rendszeres résztvevői voltak: két negyedik, egy nyolcadik és egy hetedik hely következett, csak Tokióban nem voltak ott. A világbajnokságot nézve 1994-ben még nem szerepeltek, majd egy hetedik hely után a 2002-es indianapolisi vb-re nem jutottak ki. Azóta minden vb-n ott voltak: egy hetedik hely után Törökországban, 2010-ben a bronzérmet tudták megszerezni, majd egy negyedik és egy 9. helyet sikerült azóta begyűjteniük.

 

Az Európa-bajnokságokon voltak a legsikeresebbek, és nemcsak a '30-as évek két aranya miatt. 1993-ban nem jutottak ki a kontinenstornára, 1995-ben viszont rögtön ezüstérmet szereztek. 1997-ben a hatodik, két évvel később, a franciaországi Eb-n pedig az ötödik pozícióban zártak. A 2001-es Európa-bajnokság 12. helye a 2002-es vb-jükbe került, két évre rá, 2003-ban azonban visszaültek a trónra: 6-0-s mutatóval hozták a svédországi tornát, az egyenes kieséses szakaszban Szerbiát, Franciaországot és Spanyolországot verték, így könnyűnek egyáltalán nem mondható ágon végül aranyérmet szereztek a torna MVP-je, Sarunas Jasikevicius és a szintén az All-Star csapatba választott Saulius Stombergas vezetésével. 2005-ben és 2007-ben is csak 1-1 mérkőzést veszítettek, ez előbb egy ötödik, Spanyolországban pedig egy harmadik helyet ért. A 2009-es 11. helyezés egy újabb mélypont volt, majd 2011-ben, saját hazájukban is csak az 5. pozícióban zártak. 2013-ban és 2015-ben aztán jött még két ezüstérem a kollekcióhoz, legutóbb, 2017-ben pedig a 9. helyen végeztek - ugyanúgy a nyolcaddöntőben buktak el, mint a mieink, Görögország múlta felül őket.

 

 

 

 

A litvánokkal elég korán kezdődött közös történelmünk, tekintve hogy 1939-ben találkozott a két gárda az Eb-n - akkor még mindenki játszott mindenkivel. A korábban már említett Frank Lubin vezette címvédő és később újabb Európa-bajnoki címet nyerő baltiak 1939. május 26-án, Kaunasban 79-15-re vertek minket - ez mind a mai napig a magyar férfi kosárlabda-válogatott történetének legnagyobb arányú veresége. Ezt követően Eb-n nem találkozott a két együttes (előbb a Szovjetunió miatt, 1999-ben pedig nem voltunk egy csoportban), nemrég azonban világbajnoki selejtezőn újra összecsapott a két fél. Mint ismert, 2018. február 23-án egy kifejezetten jó meccset játszottunk a litvánokkal Klaipedában, mindössze 80-75-re kaptunk ki. Ezt követően 2018. július 1-jén, a Tüskecsarnokban fogadtuk az NBA-sztárokkal erősödő ellenfelet, amely 73-50-re győzött azon a napon.

 

 

 

 

 

 

Litvániának az a selejtező-sorozat rendkívül simán alakult - 11-1-gyel zártak végül csoportjuk első helyén, így jutottak ki a kínai vb-re. Az Európa-bajnoki selejtezőkön azért már más volt a helyzet: három forduló után csak 1-2-t tudtak felmutatni, miután 23 pontos zakóba futottak bele Belgiumban, az első hazai rendezésű buborékban pedig kikaptak Dániától. Még ebben a buborékban visszavágtak a belgáknak, majd rendeztek egy második buborékot is, mint később kiderült, nem is fölöslegesen. Csehországot legyőzték, így 3-2-vel futottak neki az utolsó meccsnek az akkor 2-3-mal álló Dánia ellen. Mivel a csehek rendezőként biztosan kint voltak az Eb-n, Belgium pedig 4-2-vel kvalifikálta magát, ez egy ki-ki meccs volt a dánokkal, amit végül egyetlen ponttal (76-77) tudtak megnyerni - hatalmas szenzáció lett volna, ha lemaradnak a kontinenstornáról, de végül sikerült kiharcolniuk az indulást.

 

Volt is egy edzőváltás náluk 2021. szeptemberében, és az ezt követően induló vb-selejtezők során már magabiztosak voltak - az utolsó körben kikaptak ugyan a csehektől, de így is 5-1-et visznek tovább a második csoportkörre, ahol többek között velünk is játszanak majd.

 

 

 

 

Szövetségi kapitányuk az a Kazys Maksvytis, akinek kifejezetten nagy eredményei vannak utánpótlásvonalon, és klubcsapataiból is kihozta eddig a maximumot. A 45 esztendős szakember 2010-ben kezdett edzősködni klubszinten egy kisebb kaunasi együttesnél, majd 2012-ben került a Neptunashoz, amellyel rögtön bronzérmet nyert, 2013/14-ben pedig ezüstöt. Ez utóbbi azt jelentette még akkor, hogy a klaipedai gárda az Euroligában indulhatott a következő idényben. 2015-ben váltott, a Lietkabelis Panevezys vezetőedző lett, amellyel 2016/17-ben megint nyert egy ezüstöt - ez volt a klub első döntője. Visszatért a Neptunashoz, két bronzérmet szerzett a csapattal két év alatt, majd 2019-ben a Parma Permhez igazolt. Az orosz-ukrán háború kitörése után, februárban hagyta el az együttest, Jure Zdovc menesztése után pedig ő fejezte be az idényt a Zalgiris Kaunas kispadján.

 

A kis klubokkal elért szép eredmények, bajnoki érmek, Euroliga-indulások mellett Maksvytis leginkább a 2008 és 2012 közötti utánpótlás-eredményeiről ismert - ebben az időszakban előbb U16-os (2008), majd U18-as (2010), végül U20-as Európa-bajnok (2012) és U19-es világbajnok (2011) lett a litván korosztályos válogatottakkal. 2021. szeptemberi kinevezése azért sem lehet meglepő, mert kifejezetten jó kapcsolatban áll egy bizonyos Jonas Valanciunasszal, aki az U16-os, az U18-as és az U19-es tornán nemcsak aranyérmes, hanem MVP is lett - 2012-ben pedig azért nem volt ott, mert már a Toronto Raptors kötelékébe tartozott. Maksyvtis tehát nemcsak jó, hanem több szinten is bizonyított tréner - a világbajnoki selejtezők mutatják, hogy stabilabb is vele a válogatott, mint Darius Maskoliunasszal volt.

 

A 16 fős bő keret két legnagyobb neve egyértelműen továbbra is az a két magasember, akiknek az NBA-ben is stabil helyük van csapataikban: Jonas Valanciunas és Domantas Sabonis. Előbbi helyzete talán annyit változott az elmúlt években, hogy a Toronto Raptorsnál még franchise playert láttak benne a draftolásakor, aki köré építkezni lehet majd, ennek az időszaknak vége. El is cserélték a kanadaiaktól előbb Memphisbe, most pedig a New Orleans Pelicans játékosa, viszont pályafutása legjobb statisztikáit hozza most (17.8 pont mellett 11.4 pattanó) - szerepkörébe került, amit egyébként betonbiztosan tud hozni csapatfüggetlenül. Sabonis 2018-ban még csak bontogatta szárnyait az Indiana Pacersnél, ezt követően viszont kétszer is All-Star lett, méghozzá egészen pazar statisztikákkal - volt, hogy 20 pont és 12 pattanó mellett közel 7 gólpasszt átlagolt egy szezon során. Sokat nem romlottak mutatói az előző idényre sem, de a Pacers szezon közben a Sacramento Kingshez cserélte, jelenleg a kaliforniai gárda játékosa.

 

Kifejezetten magas szinten jegyzett kosarasok Rokas Giedraitis, Rokas Jokubaitis és Marius Grigonis is. A 29 esztendős, 201 centi magas Giedraitist is ismeri Maksvytis, hiszen az U19-es vb-n és az U20-as Eb-n ott volt az aranyérmet nyerő csapatban - két éve kosarazik a Baskoniánál. A 28 esztendős, 198 centi magas Grigonis is játszott Spanyolországban, még a Manresánál és az Iberostar Tenerifénél, utóbbival egyébként Bajnokok Ligája-győztes lett a BL Final Four MVP-jeként. Ezt követően megfordult az ALBA Berlinnél, hazatért a Zalgirishez (ahol 2020/21-ben az Euroliga 50-40-90-es klubjának tagja lett), majd a 2021/22-es idényt a CSZKA Moszkvánál kezdte, és egészen az orosz-ukrán háború kezdetéig ott is játszott. Nyáron aláírt a Panathinaikoshoz, a görögök kirakatcsapatánál fogja kezdeni a következő idényt. A 21 éves, 193 centis Jokubaitis más korosztály, ő még most kezd befutni Európában, méghozzá a Barcelonánál - a tavalyi drafton a 34. helyen vitte el az Oklahoma City Thunder, idén pedig az Euroliga legjobb fiatal játékosának választották.

 

Rajtuk kívül is tele van ismert névvel a gárda. A 24 éves, 207 centis Gytis Masiulis a Bilbaónál töltötte az előző idényt, most hazaigazolt a bajnok Rytas Vilniushoz. Csapattársa lesz egy másik magasember, a 25 éves, 206 centis Martynas Echodas, aki az olasz Reyer Veneziától költözik haza. Ők ketten ellenfelek lesznek Lukas Lekaviciusszal, Arnas Butkeviciusszal, Tomas Dimsával és Ignas Brazdeikisszel, tekintve hogy ez a négy kosaras a Zalgiris kötelékébe tartozik, most viszont együtt próbálnak majd meg nagy dolgot elérni. Közülük a 28 éves, 196 centi magas Dimsa helye talán a legkérdőjelesebb az utazókeretben, a többieknek jobb esélyeik vannak az Eb-re. A 28 esztendős, 180 centis Lekavicius két évet játszott a Panathinaikosznál, egyébként világ életében a Zalgirisnál kosarazott. A 2011-ben U19-es világbajnok, 2012-ben U20-as Európa-bajnok Butkevicius épp ellenkezőleg: a 29 éves, 197 centis kosaras az előző öt évet a Rytasban húzta le, ő lett az előző idényben a litván bajnokság döntőjének MVP-je. A 23 éves, 198 centis "Iggy Braz" pedig 2019-ben került az NBA-be, de nem tudott megragadni Amerikában, most szerződött haza.

 

A többiek közül igen jó esélye van a 12-es keretbe kerülésre a továbbra is csapat nélkül álló Mindaugas Kuzminskasnak - ő három évet játszott Oroszországban, de az orosz-ukrán háború az ő szezonjának is idő előtt vetett vége. Kuzminskas a 32 évével már korelnök a csapatban - az egyetlen a keretben, aki még a Szovjetunióban látta meg a napvilágot. A 26 éves, 192 centi magas Kristupas Zemaitis a bajnoki ezüstérmes Lietkabelis Panevezys húzóembere volt - a szintén litván BC Wolvesnál folytatja majd, amely a BC Dzukija licenszét megvásárolva első szezonjára készül, júniusban alapították a csapatot. Ennél a klubnál játszik majd Eigirdas Zukauskas is - a 30 éves, 206 centis csatár négy évet töltött Oroszországban, az előző idényt pedig a Tofasnál fejezte be. Zemaitis csapattársa volt a Lietkabelisnél a Kuzminskashoz hasonlóan 32 esztendős Gediminas Orelik, aki a következő szezonban a Besiktas játékosa lesz. A 24 éves, 213 centis Laurynas Birutisnak pedig 2018 volt a legjobb éve, akkor kölcsönjátékosként a Siauliainál a litván bajnokság MVP-je volt. Két évet játszott a Monbus Obradoirónál, most tér haza a Zalgirishez.

 

Ami biztos, hogy Valanciunasnak és Sabonisnak bérelt helye van a keretben, és a Giedraitis-Jokubaitis-Grigonis-Brazdeikis-Kuzminskas ötös is valószínűsíthető. Az is látszik azonban, hogy már Kuzminskas kimaradása sem lenne óriási szenzáció, és lényegében akárki bekerülhet a két NBA-s "mögötti" 14 főből, nem igazán jelent minőségi különbséget vagy romlást - szerkezetileg nyilván más a helyzet, Lekavicius például ezért indulhat jó esélyekkel, mint igazi irányító.

 

Borzasztóan erős, jó adottságokkal rendelkező keret a litván, ez pedig nekünk duplán nem jön jól most. Először augusztus 24-én találkozunk velük a szombathelyi Arena Savariában a 2023-as világbajnokság második selejtezőkörének első fordulójában - jegyeket ezen a linken tudtok még vásárolni a mérkőzésre. Másodjára pedig szeptember 6-án fogunk összecsapni Kazys Maksvytis együttesével az Európa-bajnokságon, Kölnben. Egyik mérkőzés sem lesz egyszerű menet, ennyi borítékolható. Azt már tapasztalhattuk, hogy a litvánok ellen nagyon kevés hiba fér bele a játékba, és mindig képesek egy magas szintű átlagot hozni, de ha négy éve Klaipedában sikerült őket megszorongatni, ezúttal is sikerülhet!

 

 

 

Eb-felvezetőnk korábbi részei:
 
Eb-történelem: Az 1955-ös aranyérem
Eb-történelem: Az 1999-es kontinensviadal
Eb-történelem: Az Ivkovics-korszak és a 2017-es Európa-bajnokság
2022-es férfi Európa-bajnokság: Egy 53 éves rossz sorozat vége
2022-es férfi Európa-bajnokság: A mezőny
2022-es férfi Európa-bajnokság: Első csoportellenfelünk, Bosznia-Hercegovina
2022-es férfi Európa-bajnokság: A címvédő Szlovénia
2022-es férfi Európa-bajnokság: Az olimpiai ezüstérmes Franciaország