Az Atomerőmű KSC Szekszárd története során először nyerte meg a női Magyar Kupát, miután meglepetésre legyőzte a döntőben a címvédő Sopront a soproni Novomatic Arénában. A friss kupagyőztes edzője, Zseljko Djokics a finálé másnapján értékelte a sikert a BB1.hu-nak.

- Ez csoda kategória, és még időre van szükség, hogy a klubnál felfogjuk, hogy mit is hajtottunk végre - kezdte Djokics. - A sportban ilyen száz év alatt egyszer történik. Fiatal magyar játékosokkal legyőztünk egy olyan csapatot, mintha fociban a Real Madrid ellen játszottunk volna. A Sopron idén bejutott az Euroliga Final Fourjába, ami azt jelenti, hogy ott van a négy legjobb csapat között Európában, és arra is látok esélyt, hogy bejusson a döntőbe. Három U19-es játékossal a kezdőben győztük le őket, jól működtünk csapatként és azért is örülök, mert nagyon kevés olyan játékos van a keretünkben, aki már játszott kupadöntőt. Ez tényleg egy csoda, pláne ha azt nézem, hogy a Sopron az elődöntőben meg a negyeddöntőben már a szünetben harminc ponttal vezetett.

- Miben sikerült felülmúlni a Sopront?

- Az elmúlt két évben kialakítottunk egy szisztémát, amiben dolgozunk, és ennek a munkának érett be a gyümölcse. Kulcsfontosságú volt, hogy az első negyedben 13 ponton tartottuk a Sopront, pedig az elmúlt meccseken akkor voltak a legerősebbek. Fantasztikusan, taktikusan védekeztünk, nem engedtünk gyors indításokat és jól védtük a labdás kettő-kettőket - magyarázta a szerb származású 40 éves szakember. - A második negyedben még jobban védekeztünk, akkor csak 10 pontot kaptunk, és a harmadikban is csak 13-at. Ha negyven percig így tudtuk volna csinálni, akkor több mint 20 ponttal nyertünk volna. De ez persze lehetetlen lett volt, az is csoda, hogy három negyeden keresztül sikerült. A lányok olyan önbizalommal játszottak, hogy beestek a külső dobások, pont amikor kellett. Ha a játékosok hisznek az elvégzett sok-sok munkában, akkor van önbizalmuk és elhiszik, hogy bárkit meg tudnak verni.

- Mennyire izgult az utolsó percekben, amikor a Sopron visszajött kettő pontra?

- Az elmúlt napokban a Lővér Szállodában minden nap elmentem szaunázni. Már korábban eldöntöttem, hogy nem cserélek a meccsekre sem nyakkendőt, sem inget, ugyanazzal a protokollal készülök minden találkozóra, és ebben benne volt a meccs előtti szaunázás is. Na, a szaunában az utolsó két perc mindig olyan, mintha sosem lenne vége, csak izzad az ember. A meccs végén pontosan ugyanolyan érzésem volt, mint a szaunában. Arra gondoltam közben, hogy ez még rosszabb is, mint ott - mesélte nevetve a fiatal tréner. - Nagyon nehéz, taktikus meccs volt, és el szeretném mondani azt is, hogy mennyire tisztelem a csapatokat, akik bejutottak a legjobb négybe. Olyan Euroliga-múlttal rendelkező topedzők ellen meccseltünk, hogy a szakmai stábunknak ez hatalmas kihívás volt. Kiemelném még Borisz Maljkovicsot is, akivel nem klasszikus vezetőedző-másodedző kapcsolatunk van, hanem partnerek vagyunk, egy duót alkotunk.

- Hova kerül ez az aranyérem?

- Ötéves ikreim vannak, egy kisfiú és egy kislány. Amikor elutazunk valahova, akkor mindig úgy motiválom őket, hogy szurkoljanak apának, hogy megígérem, ha nyerünk, akkor hozok valamilyen ajándékot. Most is kérdeztem őket, hogy mit kérnek, ha nyerünk, ők pedig azt mondták, hogy nem kérnek ajándékot, csak az érmet.

- Milyen volt a fogadtatás Szekszárdon? Mekkora bulit csaptak?

- Nagyon hosszú út volt, majdnem hat órát utaztunk Sopronból. Már a buszban is nagy ünneplést csaptunk, majd otthon egy étteremben vártak minket a szurkolók. Hajnali fél hat-hatig ünnepeltünk, majd amikor hazaértem a lakásba, észrevettem, hogy az M4 ismétli a meccset, úgyhogy megnéztem még egyszer és csak utána mentem aludni. Különleges érzés ez az egész, de mindenkit meg kell dicsérnem, ez a munka eredménye. Amatőr szintről profi szintre értünk, ez lett az életünk. Sokszor napi 12-15 órát dolgoztunk, hogy előre lépjünk. Nem csak a lányok játszanak jobban, klubként is sokat fejlődtünk.

- Mit szól Gereben Lívia teljesítményéhez és MVP-címéhez?

- Ez a stratégiánk, két éve nem hoztunk újat, hanem eldöntöttük, hogy játékost csinálunk belőle. Ő egy különleges lány, brutálisan jó mentalitással. Nagyon munkamániás, rengeteget invesztál saját magába, Borisz Maljkovics nagyon sokat dolgozik vele egyénileg. A kecskeméti akadémiáról érkezett, ahol nagyon jó alapképzést kapott, és itt folytatta a munkát. Azért is örülök nagyon, mert ő jó példa arra, hogy munkával és megfelelő mentalitással lehet elérni nagy dolgokat. Remélem, hogy még jobban motiválni fogja, hogy 18 évesen MVP lett, és talán egy napon Euroliga Final Fourban is MVP lehet.

- Mit gondol, ezek után legyőzhető a Sopron egy esetleges bajnoki döntőben is?

- Ezen még nem szeretnék gondolkodni, most két napot pihenünk, utána pedig a hétvégi PEAC elleni meccsre fókuszálunk. A Szekszárd még sosem nyert a Lauber Dezső csarnokban pécsi csapat ellen, ezt most szeretnénk megszakítani, mert kulcsfontosságú a találkozó számunkra. Ha nyerünk, akkor alapszakasz-győztesek leszünk, ami azt jelenti, hogy maratont nyertél, és ez segíthet nekünk a rájátszásban. Persze a rájátszásban bárki megverhet bárkit, ugyanis a magyar bajnokság az utóbbi húsz évben nem volt olyan erős, mint manapság. Elsőként is megszenvedhetünk a nyolcadikkal. Lépésről lépésre kell haladnunk. Most a legfontosabb, hogy regenerálódjunk és visszahozzuk az emocionális, mentális és fizikai állapotunkat olyan szintre, hogy hétvégén nyerni tudjunk Pécsett.