Forray Gábor : Ez a szeretet, ami körülveszi a csapatot – egyszerűen elképesztő. Amikor ideérkeztem, a klub nehéz helyzetben volt. Már az elején éreztem, hogy itt Körmenden a kosárlabda nem csak sport – ez egy vallás. A vezetőség figyelmeztetett, hogy kevés anyagi forrás áll rendelkezésre, de nem akartak még egy olyan szezont, mint a tavalyi, ahol a kiesés réme fenyegetett. Én minden csapatommal eljutottam a play-offig eddigi pályafutásom során, ezért azt mondtam: tűzzük ki ezt célnak most is – még ha nehéz is lesz. Az alapszakasz nehezen indult, de az előszezon jól sikerült. Nehéz volt a játékoskeresés, kevés pénzből dolgoztunk, és volt, akit hamar el kellett küldeni, mert nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. De amire különösen büszke vagyok, az az, hogy nem cseréltünk légióst az egész szezonban – ilyen emberemlékezet óta nem volt Körmenden. Sokan kérdezgették, miért nem cserélünk, de én kitartottam az elveim mellett: dolgozni kell. A másik dolog, amire büszke vagyok: azok a játékosok, akik körmendiek, fontos szerepet játszottak a végjátékban. Gyakran volt, hogy három körmendi játékos is a pályán volt egyszerre, és ők dobták a döntő kosarakat. Magyarországon sajnos sokszor úgy értelmezik a sikert, hogy biztos az ellenfél volt gyenge. De most is, a Honvéd becsülettel küzdött az utolsó másodpercig, pedig számukra már nem volt tétje a meccsnek. Az egyik vezérlégiósunknak most nem volt jó napja – ezt is elbírtuk. Leült a padra, és Matyi úgy szállt be helyette, hogy perdöntő kosarakat dobott. A tavaly majdnem kiesett játékosok idénre hasznos tagokká váltak. A légiósaink is fejlődtek. A stábomra is nagyon büszke vagyok. Érsek Marci, Gosztom Dani – mindkettőjüknek ez volt az első felnőtt szezonja. Rengeteget dolgoznak, segítenek. Nélkülük nem tudnék ilyen munkát végezni. A célunkat túlteljesítettük – kupadöntőt játszottunk, és bejutottunk a rájátszásba. Most jön az igazi szezon, ahogy Rudi mondta: a „pre-season” véget ért, most kezdődik a háború. Ez a play-off. Ezért dolgozunk egész évben, hogy itt bizonyítsunk. Mostantól fókusz csak a meccsekre, utazás, pihenés, frissítés. A cél, hogy kiverjük a Szolnokot, és bejussunk a legjobb négy közé. Ha nem sikerül, az sem baj – a nyomás rajtuk van. Mi túlteljesítettünk, ha ők nem tudnak minket megállítani, az nekik lesz blama. De mi azért megyünk, hogy ez megtörténjen. A play-offban bármi megtörténhet – főleg Körmenden. Ez mindig is ilyen klub volt. Mint az olasz válogatott a fociban: lehet, hogy a csoportmeccseken szenvednek, de ha eljutnak a kieséses szakaszba, akkor jön ki az igazi karakter. Nálunk is így van. Amikor kellett, mindig nyertünk. Amikor igazán nyomás alatt voltunk, akkor hoztuk a meccseket. És igen, van nyomás. De mindenki munkájában van. Az orvoson, a tűzoltón is. Nekünk ez a munkánk – szerencsére ez egyben a szenvedélyünk is. Aki ezt nem bírja elviselni, annak más pálya való.Nem is szaporítom a szót, mert már zsong a fejem. Köszönöm mindenkinek! Külön köszönöm Novák Noelnek is, aki ezeket a hosszú monológokat igyekszik értelmes formába önteni. Talán azért is beszélek ilyen hosszan, mert amikor röviden nyilatkozom, néha teljesen mást írnak. Így legalább van miből dolgozni. Szép estét mindenkinek, és kellemes ünneplést kívánok szurkolóinknak!

Zlatko Jovanovics : Először is, hatalmas köszönet a Körmendnek a remek vendéglátásért. Kiváló szezont futottak, nagyszerű a közönség, fantasztikus a hangulat, fantasztikus a szurkolótábor – talán a legjobb az egész magyar ligában. Büszke vagyok a saját játékosaimra is. Úgy érzem, jó teljesítményt nyújtottunk, és habár nem mi nyertünk, erősek és motiváltak voltunk végig. Harcoltunk az utolsó pillanatig, és megmutattuk a karakterünket. Többször is visszajöttünk a meccsbe, nyitottá tettük a végjátékot. Azt hiszem, három kulcsfontosságú labdabirtoklás döntött a Körmend javára. Ők néhány nehéz helyzetből is pontokat tudtak szerezni – különösen Kiss Matyi és Benedek teljesítményét emelném ki. Két nagyon fontos támadást is remekül fejeztek be. Ezek az apró momentumok döntöttek. Egy-egy helyzet, egy-egy labdabirtoklás – ennyi volt a különbség. Gratulálok a Körmendnek mégegyszer.

Ferencz Csaba : Nagy „szülés” volt a szerződéshosszabbítás, mondhatni. Sokáig gondolkodtam rajta az idény során, hogy hogyan tovább, de végül úgy döntöttem, érdemes folytatni. Most is nagyon jól érzem magam a csapatnál, és őszintén szólva, nehezen engedem el ezt az egészet. Ha ez a szezon úgy alakult volna, hogy már nem tudok érdemben hozzátenni a játékhoz, valószínűleg azt mondtam volna, hogy itt a vége. De mivel úgy érzem, eredményes idényt futok és hasznos tagja vagyok a csapatnak, ezért úgy döntöttünk, belefér még egy év. Aztán majd meglátjuk jövőre, jó döntés volt-e. Remélem, hogy igen. A másik dolog, ami szintén fontos szerepet játszott a döntésemben, hogy már két éve mondogatom: szeretném, ha a kislányom egyszer élőben látna játszani. Ez az elmúlt két évben nem jött össze, de bízom benne, hogy jövőre sikerül. Szóval ez is hozzátett a folytatáshoz – remélem, most már nem kell újabb évet hosszabbítanom emiatt. És amit még kiemelnék: ez a csapat úgy kezdte a szezont, hogy a cél a bennmaradás volt. Aztán jött Fofó és felrázta a társaságot. Úgy érzem, nagyon jó munkát végeztünk az elmúlt időszakban, és sikerült beverekednünk magunkat a rájátszásba. Ez óriási eredmény! Minden szurkolónak, minden körmendinek büszkének kell lennie erre, mert a klub nehéz helyzetben van – és ehhez képest nagyon előkelő pozícióban végeztünk. A rájátszásban pedig mindent meg fogunk tenni, hogy meglepetést okozzunk. Két éve sikerült – miért ne sikerülhetne most is? Gratulálok az egész csapatnak, Fofónak, a vezetőknek, mindenkinek, aki segített. Ez óriási dolog. Ma este ünnepeljük meg ezt a sikert!

Simon Kristóf : Először is szeretnék gratulálni a Körmendnek a mai győzelemhez és a play-off-ba jutáshoz. Mi is mindent megpróbáltunk, úgy gondolom. A végén azonban egyszerűen jobban kijöttek nekik a lépések – eredményesebbek voltak támadásban, és összességében jobban sikerültek a dolgaik. Számunkra ez a mérkőzés egy jó felkészülési lehetőség volt a következő tíz play-out meccsre. Mostantól teljes erőbedobással azon leszünk, hogy a jövő heti első play-out találkozón a legjobb formánkat hozzuk. Szeretnénk minél több mérkőzést megnyerni. Még egyszer gratulálok a Körmendnek, és sok sikert kívánok nekik a rájátszásban!