Az Alba Fehérvár az 5. meccsen elért győzelmével befejeződött a 2016-17-es bajnoki szezon. Válogatottunk részvételével zajlott a női Európa-bajnokság, zajlanak a korosztályos kontinensviadalok, majd ősszel férfi válogatottunk is pályára lép az Eb-n. Közben a 3x3-as szakág bekerült az olimpiai programba, úgyhogy itthon és nemzetközi szinten is sok minden történt a sportágban - Botár László beszélgetett Bodnár Péterrel, a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének főtitkárával. 

- Főtitkár úr, szövetségi szempontból milyen volt a nemrég végén befejeződött bajnoki évad?

- Úgy gondolom, mind a férfi, mind pedig a női bajnokságra igaz: kiegyensúlyozott, szoros versengés után dőlt el a bajnoki cím és az érmes helyezések sorsa, és ez örömteli. A női finálé mérkőzései is többnyire telt ház előtt zajlottak, a férfi bajnokságban pedig már a rájátszást megelőző középszakasz mérkőzései is kifejezetten izgalmasak, kiszámíthatatlanok voltak. Egy bajnokság akkor jó, ha kevés az előre lefutott mérkőzés, amelyeken csak a különbség a kérdéses. A most zárult évadban mind a női, mind a férfi mezőnyben sok volt a meglepetés, az izgalmas, bizonytalan kimenetelű találkozó, és a nézők, a szurkolók az ilyen mérkőzésekre kíváncsiak. Annak érdekében, hogy ilyenek legyenek a bajnokságok, a maga eszközeivel a szövetség is próbált tenni.

A Szerencsejáték Zrt. szponzori bevételét kicsit az NBA-drafthoz hasonlóan a büdzsék, az anyagi lehetőségek függvényében úgy próbáltuk elosztani az élvonalbeli bajnokságokban résztvevő sportszervezetek között, hogy a támogatásnak köszönhetően kiegyensúlyozottabb legyen a versengés, magyarán a kisebb költségvetésű csapatok bizonyos szegmensben több támogatást kaptak. A női mezőnyben - részben talán ennek is köszönhetően - olyan csapatok váltak meghatározókká, amelyek eddig nem számítottak közvetlenül élcsapatoknak, gondolok itt elsősorban a Szekszárd alapszakasz győzelmére és ezüstérmére, valamint a Cegléd Magyar Kupa ezüst- és bajnoki bronzérmére. Amellett, hogy a bajnokság kiegyensúlyozottságára törekszünk, azokat a csapatokat is hangsúlyosan próbáljuk támogatni, amelyek minél nagyobb számban hazai nevelésű játékosokat szerepeltet - bár azzal azért tisztában kell lenni, hogy az élvonalbeli profi bajnokság nem az utánpótlás neveléséről szól, hanem olyan színvonalas, érdeklődésre számot tartó produktum előállításáról, aminek a megtekintésért a nézők hajlandóak pénzt fizetni. Úgy érzem, elképzeléseink jó irányban mozdították el a bajnokságokat.

- A Vasas a bentmaradást kiharcoló férfi együttesének visszalépése hogyan érintette?

- Minden sportszervezetnek el kell tudni dönteni, milyen a sportszakmai és gazdasági teherbíró képessége. Ez az eset is bizonyítja, az NB I. A-csoportjában történő szerepléshez szükséges létesítmények biztosítása és a források előteremtése nem könnyű feladat.

- Már korábban is tervezték, hogy az élvonalbeli találkozókat az interneten, stream közvetítés formájában lehet követni. Hogy áll ez a folyamat?

-Köszönhetően a látványsportágak támogatására fordítható Tao összegeknek, a videobíró rendszer kamerái - melyek a stream funkció ellátására is alkalmasak - június végére telepítésre kerültek az NB I. A-csoportos helyszíneire, a szoftveres finomhangolások folyamatosan zajlanak. Elvárás, hogy a következő évadtól már működjön a rendszer, és a a sportág iránt érdeklődők követhessék a mérkőzéseket.

- Az eddigi regionális alapon két csoportra osztott férfi NB I B-t átszervezték erősorrend alapján két országos csoportra. Mi a cél a változtatással, milyen néven indul a következő évadban a férfi NB I B két csoportja, és hogyan fogadták az érintett csapatok a változtatást?

- Évek óta érlelődött ez a változtatási igény, hiszen az NB I B-ben szereplő sportszervezetek anyagi lehetőségei - és ezáltal céljai és érdekei - olyan mértékben távolodtak egymástól, hogy a bajnokság szabályrendszerének kialakításakor évről évre egyre nehezebben lehetett konszenzusra jutni. Természetesen érthető, hogy annak a sportszervezetnek, amelyik az NB I A-csoportjába szeretne feljutni, és ehhez alakítja költségvetését, játékosállományát, szakember gárdáját, nem azonosak a problémái, mint a csak utánpótlás sportolókkal játszó valódi amatőr csapatoknak. A 2016/2017-es versenykiírás már tartalmazta a következő szezonra vonatkozó módosítást, így a sportszervezetek fel tudtak készülni a változásra.

- Szezon közben - és erre közel 50 éve nem volt példa - a selejtezők során mind a női, mind pedig a férfi válogatott kiharcolta az Európa-bajnoki szereplést. Amellett, hogy nyilván örömmel tölti el ez a tény, hogyan látja, minek volt köszönhető a sikeres selejtezőbeli szereplés, mit gondol a lányok továbbjutásáról, és mit vár a férfi csapattól?

- A nemzetközi erőviszonyokat ismerve a magyar kosárlabdázás jelenlegi helyzetében az a reális célkitűzés, hogy válogatottjaink jussanak ki az Európa-bajnokságokra. A kontinensviadalon pedig a tisztes helytállás az elvárás. Ami a lányokat illeti, egy fájó izlandi kudarc után Szlovákiában meggyőző teljesítménnyel biztos győzelmet aratva harcolták ki az Eb-részvételt. A két évvel ezelőtti magyar-román közös rendezésű Európa-bajnokságon történt szerepléssel összehasonlítva azt tudom mondani: a válogatottnál bizonyos szempontból nem a játékosok múltja, korábbi hazai és nemzetközi sikerei számítanak, hanem az, hogy akik a címeres mezt viselik, mennyire képesek meghalni érte és egymásért, mennyire képesek csúszni-mászni, felszedni a parkettát. A lányok ezzel a mentalitással győzték le a házigazda cseh csapatot, és 2003 után először túljutottak az első körön egy Eb-n. A nyolc közé jutás már hab lett volna a tortán és mint láttuk, nagyon kevésen múlt. Mindenképpen sikeresnek értékelem a női válogatott szereplését, köszönet a játékosoknak és a szakembereknek. Természetesen mindig voltak és lesznek is fanyalgók, akik a múlt bűvöletében élnek, nincsenek tisztában a sportág jelenlegi nemzetközi versenyhelyzetével, és mindenben a negatívumot látják. Az ilyen gondolkodásmód akadálya a fejlődésnek, nekünk, ahogy eddig is, az előre meghatározott stratégia szerint kell végezni a munkánkat, megalkuvás nélkül.

A férfi válogatott is harcos, küzdőképes játékosokból áll, mentálisan erős, egységes társaság. Senki nem gondolta tavaly, amit véghezvittek a fiúk, hogy veretlenül nyerik a selejtezőcsoportot - mégis megcsinálták. Az Eb-csoportjukat ha abból a szempontból nézzük, melyik ellenfelünknek hány NBA-játékosa van, az alapján válogatottunk egyedül a házigazda románokkal lehet partiban, a spanyol, a cseh, a montenegrói és a horvát csapat jóval erősebbnek tűnik. Veszítenivalójuk nincs a srácoknak, a selejtezőben is erőn felül szerepeltek, bízom bennük. Ami azonban talán a legnagyobb eredmény: sikerült visszaállítani a válogatottban történő szereplés presztízsét, senkinek sem kell könyörögnünk, hogy a válogatott rendelkezésére álljon!

- Következnek az utánpótlás Európa-bajnokságok. A fiatalok kapcsán mivel lenne elégedett?

- Az erőviszonyokat nyilván jobban ismerik a válogatottak szakvezetői. Női csapataink az A-, férfi válogatottjaink a B-divízióban szerepelnek, ráadásul az U19-es csapat - az U18-as együttes sikeres tavalyi soproni szereplése okán - a világbajnokságon is részt vehet, ennek kivívása extra teljesítmény volt 2016-ban, ráadásul többnyire a korosztályon belül fiatalabb születésű játékosokkal. A szövetség székesfehérvári edzőközpontjában a korosztályos válogatottaknak minden feltétel biztosított, adott a nyugodt felkészüléshez, a minőségi szakmai munkához, úgy gondolom, európai mércével mérve is kiemelkedő körülmények között készülhetnek - bízom benne, hogy sikeresen szerepelnek.

- A FIBA 3X3-as szakág bekerült az olimpiai programba. Ezen újabb szakágban hazánk eddig is igen aktív volt, mit tesz a szövetség annak hallatán, hogy az új szakág olimpiai versenyszám lett?

- Úgy gondolom, ez a döntés bebizonyította, hogy az MKOSZ jó lóra tett, amikor 2011-ben felkarolta és finanszírozni kezdte a szakág működését, úgy a streetball-t mint a versenysport változatot, a B33-at. A FIBA célja az volt a 3x3 szakág hangsúlyosabbá tételével, hogy olyan országok is nemzetközi sikereket érhessenek el, amelyeknek nincs tizenkét világklasszis kosarasuk, de három-négy akad. Az előző évek sikerei optimizmusra adtak okot, a női válogatott tavalyi Európa-bajnoki győzelme, az U18-as csapat korábbi világbajnoki bronz és Eb-ezüstérme, a férfi válogatott világbajnoki 7. helye, vagy az egyetemi világbajnokságon a női válogatott bronzérme. Ugyanakkor idehaza folytatni kell a szakma szakággal kapcsolatos gondolkodásmódjának átalakítását, változtatását, hogy mindenki megértse: a 3x3 kosárlabdázás már nem a szabadidő hasznos eltöltésének egy módja, hanem a magyar kosárlabdázás egyik legnagyobb kiugrási lehetősége, különös tekintettel az olimpiára történő kijutás lehetőségére. Szövetségi szinten a 3x3 szakág válogatottjait már az 5-5 válogatottakkal azonos szinten kezeljük, ugyanolyan felkészülési feltételeket biztosítunk, mint a hagyományos szakág válogatottjainak. U18-as nemzeti bajnokságot már az előző évadban is rendeztünk, a terveink szerint a következő évadtól még egy utánpótlás korosztályban rendezünk bajnokságot, s terveink szerint a tizennyolc-tizenkilences évadtól már felnőtt B33-as bajnokságot is indítunk.

- A szakág idei nyári eredményei - bár az Európa-bajnokság kevésbé sikerült - abszolút alátámasztják létjogosultságát. Világbajnoki ezüstérem, U18-as vb 4. hely. Fokozható a jövőben az eddigi jó szereplés az új szakágban?

- A 3x3 válogatottjaink most már hagyományosan, évről -évre sikereket szállítanak Magyarországnak! A felnőtt férfi és női válogatott EB-kvalifikációja, illetve a felnőtt női VB-ezüstérme fantasztikus eredmény! Kívánom, soha ne legyen rosszabb nyarunk, de a fő cél azért három év múlva Tokió!

Fotó: nava.hu