Az ötödik helyért vívott csata végül nem hozott különösebb izgalmakat, ennek legfőbb oka az volt, hogy az egyébként is szűkebb rotációval játszó TF-Budapest egész egyszerűen elfáradt erre a derbire, a Honvéd pedig pont most tudott egy lapáttal rátenni az eddigi tempójára, ráadásul extra motivált is volt Mészáros István csapata.

40-16-nál már a második negyed közepén eldőlt a derbi, a félidő zárása előtt Szabó Domonkos (13 pont, 4 gólpassz) még félpályáról értékesített egy triplát szépségtapaszként, sőt, a harmadik etapban 10 egységnyit faragott hátrányából a házigazda, ám a rotáció végéről érkező Weisz (14 pont, 4/5 triplából) szétdobta kintről az ellenfelet, ez pedig már elvette a maradék hitét is az első két napon erőn felül teljesítő és nagyot küzdő TF-nek.

A négy triplát hintő Szalay Ákos szépen búcsúzott az utánpótlás mezőnytől, a csapatkapitány élete egyik legjobb kinti dobóteljesítményével pecsételte meg a két csapat sorsát, így a Honvéd ötödik, míg a TF-Budapest hatodik helyen zárta a tornát.

Mészáros István, a Budapesti Honvéd vezetőedzője: Azon kevés csapatok között vagyunk, akinek fekszik a TF. Az maradjon a mi titkunk, hogy miért, mert még sok bőrt szeretnénk lehúzni erről. Örülünk az ötödik helynek, viszont jövőre ügyelni fogunk arra, hogy ha az egész évben csak egyszer kapunk ki, az ne csupán az ötödik pozícióra legyen elég. Csapatkapitányunkat, Szalay Ákost búcsúztatjuk - én nem nagyon emlékszem, mikor láttam, négy hármast dobni egy meccsen belül, boldog vagyok, hogy így sikerült az utolsó akkord.

Merim Mehmedovics, a TF-Budapest vezetőedzője hangszálproblémák miatt segédjének, Beák Gábornak adta át a szót: Nagyon elfáradt a csapat, de büszkék vagyunk a srácokra. Erőn felül teljesítettünk az első két mérkőzésen és igencsak kevésen múlt, hogy az első meccsen a Vasas ellen nem tudtunk meglepetést szerezni. Az eredmény is szép, de nem elsődleges, az utánpótlásnevelés a fő szempont nálunk.