Második miskolci évében bajnoki címet ünnepelhetett a DVTK-val, majd a SERCO UNI Győr ajánlatát elfogadva keletről nyugatra tette át székhelyét Darcee Garbin, a kiváló dobókészséggel megáldott ausztrál erőcsatár. Vele folytatjuk légiós interjú-sorozatunkat.

A sorozat további részei:

Zala Friskovec - Sopron Basket

Bojan Subotic - NHSZ-Szolnoki Olajbányász

Kathryn Westbeld - TARR KSC Szekszárd

Kobe Langley - SZTE-Szedeák

Nadija Smailbegovic - NKA Universitas Pécs

Djordje Drenovac - DEAC

Greg Lee - Duna Aszfalt-DTKH Kecskemét 

- Hány évesen és milyen indíttatásból kezdtél el kosárlabdázni? Volt példaképed?

Nagyjából 12-13 évesen kezdtem kosarazni, előtte több különböző sportot is kipróbáltam Ausztráliában. Az egyik idősebb unokatestvérem játszott, illetve volt egy családi barátunk, aki a válogatottban is játszott irányítóként. Ő ugyanabból a régióból származott, mint én, nagyon felnéztem rá, különösen azután, hogy kijutott a csapattal az olimpiára 2008-ban.

- Fiatalkori képzésed során az edzőid mire fektették a legnagyobb hangsúlyt?

Főként a palánk alatti mozgásokra, centermozgásokra fókuszáltak, mivel én gyakran én voltam a legmagasabb a csapatban. A cél az volt, hogy minél jobb palánk alatti lábmunkám és koordinációm legyen.

- Mely eddigi eredményeidre vagy a legbüszkébb?

2013-ban tagja voltam az U19-es világbajnokságon szereplő válogatottnak, bronzérmet nyertünk. 2022-ben pedig a hazai rendezésű világbajnokságon lehettem tagja az ausztrál válogatottnak, ahol szintén bronzéremmel gazdagodtam.

- Mihez a legnehezebb hozzászokni a légióslét során?

A nyelvi akadályokat a legnehezebb leküzdeni. Egy 40 perces kosármeccsen sok minden történik, és nem minden az én nyelvemen hangzik el, ezért nagyon kell figyelni, mi lehet az, amiről éppen beszélnek körülöttem.

- Hogyan írnád le a saját játékodat? Miben tudod a leginkább segíteni a csapatodat?

Elsősorban egy jól dobó négyes posztos játékosként írnám le magamat (stretch 4-es), aki elzárás után kifelé válva kinti vagy középtávoli dobásokkal húzhatja szét az ellenfél védelmét. Védekezésben tudok váltani, ha kell, sokoldalúnak tartom magamat – hátvédet és magasembert is tudok fogni, ha úgy adódik. Ezen felül 30 évemmel a rutinos játéksok közé tartozom, 15-16 éve profiskodom, tapasztalatommal is segítségére tudok lenni a csapatnak.

- Milyen rutinjaid vannak, hogyan készülsz fel egy meccsre fizikálisan és mentálisan?

A kávézást mindenképpen mondanám, de pihenni is szoktam a mérkőzések előtt. Ami a mentális felkészülést illeti, meditálni szoktam, illetve célokat tűzök ki magam elé minden meccsre, hogy legyen mihez igazodnom és koncentrált maradjak. Az idő múlásával a fizikai felkészülés is egyre fontosabbá válik, hangsúlyosabb lesz a bemelegítés.

- Hogy érzed, milyen az idei csapatotok? Mik az erősségeitek?

Úgy vélem, papíron nekünk van a legerősebb keretünk a bajnokságban. Komoly játékerőt képvisel a magyar mag is, minden poszton vannak jó játékosaink, a legerősebb talán a négyemberes magasember-rotációnk.

- Mi a véleményed a magyar bajnokságról?

Erős bajnokság sok jó csapattal. Ez a harmadik szezonom itt, ha nem tartanám erős ligának, nem is jönnék vissza.

- Mivel lennél elégedett a szezon végén?

Bajnoki címmel lennék elégedett. A kupagyőzelem is nagyszerű volna, de a bajnokság az elsődleges cél. Nyertem már néhány bajnokságot, de ahogy idősödik az ember, úgy jön rá egyre inkább, hogy milyen nehéz nyerni, mennyi munka kell hozzá.

- Milyen a város, könnyen beilleszkedtél?

Könnyen ment, Győr gyönyörű és jó helyen is van. Bécs és Budapest is közel van, de nem érzem, hogy állandóan ezekre a helyekre kellene mennem, mert Győr is remek, megvan minden, ami kell. Velem van a férjem is, gyakran kijárunk, legyen szó kávézásról vagy csak a folyóparton való ücsörgésről. Nem volt nehéz a váltás ebből a szempontból.

- A magyar nyelvvel, hogy boldogulsz?

A nyelv nehéz, de szerencsére a csapattársaim beszélnek angolul, illetve a városban is megértetem magam. Néhány dolgot megtanultam magyarul, de így is a nyelv az egyik legnehezebb dolog itt.

- Mi a számodra leginkább szembetűnő különbség hazád kultúrája és a magyar kultúra között?

A nyelven kívül nincsenek nagyban eltérő különbségek a magyar és az ausztrál kultúra között. Kedvesek és befogadóak az emberek, ez könnyűvé teszi a beilleszkedést.

- Mi a tetszik a legjobban a Magyarországban (étel, ital, kultúra, építészet, vidék stb.)?

Az étel persze más, de imádom a magyar ételeket, úgyhogy ez egyáltalán nem hátrány, inkább előny. A vidék gyönyörű, otthon nagyon sokat kell vezeti ahhoz, hogy valami érdekeset lásson az ember, míg itt gyakran szembejön valami különleges.

- Mivel és kikkel töltöd leginkább a szabadidődet?

Mivel a férjem ideköltözött, ezért sok időt töltünk együtt. Ez segített abban, hogy ne legyek magányos, és más kontinensen próbálhassak szerencsét. Nagyon hálás vagyok neki ezért. Korábbi csapatomból, a DVTK-ból is vannak jó barátnőim, mikor van rá idő, velük is szívesen találkozom, csakúgy mint a mostaniakkal, legyen szó kávéról vagy sushi-ról.

- Nemcsak a magyar, de a légiós játékosok is könnyen a szurkolók kedvenceivé válnak. Mit üzensz nekik, különösen a fiatalabb korosztálynak?

Legyetek alkalmazkodóak, tartsátok be az edzői utasításokat és dolgozzatok keményen. A rugalmasság is fontos, hogy jó legyen a munkakapcsolat.