Minden előzetes várakozást messze felülmúlóan teljesítve, egyetlen mérkőzést, a finálét elveszítve ezüstérmet szerzett U16-os válogatottunk a franciaországi Bourges-ban a múlt hét végén befejeződött korosztályos Európa-bajnokságon. Mészárosné Kovács Andreával, a csapat szakvezetőjével próbáltuk megfejteni a nem várt nagy siker, bravúr titkait.



AZ EYOF SZEREPE AZ EB-BRAVÚRBAN

- Ha előre azt mondják, ezüstérmet nyernek, elhitte, elfogadta volna?

- Elfogadni nyilván, de bevallom elhinni nem nagyon hittem volna. Azért még bennem élt, amikor Székesfehérváron az első edzőmeccseink egyikén katasztrofális játékkal kikaptunk a Csatától. Győrben, az EYOF-on ugyan már erőn felül teljesített a csapat, de előzetesen az, hogy a dobogón végezhetünk, bevallom, az csak álmaimban fordult a fejemben. Úgy éreztem, ha a mezőny első felében végzünk, az már siker, azt reméltem, az ötödik-nyolcadik hely valamelyikét elcsíphetjük.

- Az EYOF-on erőn felül elért szép eredménynek, ezüstéremnek, mutatott jó játéknak mennyi szerepe volt az Európa-bajnokságon elért fényes sikerben?

- Mi az EYOF-ot egyértelműen az Európa-bajnokság előtti, azzal egyenértékű fő versenynek tekintettük, hazai közönség előtt természetesen a lehető legjobb eredményt szerettük volna elérni. Más csapatok titkolództak, más keretekkel érkeztek Győrbe, mint amilyenekkel Bourges-ban játszottak. Így utólag azt kell mondjam, minden tekintetben rengeteget segített nekünk az EYOF. A társaság összerázódott, mi, a szakmai stáb tagjai pedig éles helyzetekben is jobban megismertük a lányokat, láttuk, ki milyen szituációban mire képes.

SZÜLINAPI SZIPORKÁK

- Melyik volt az a meccs, vagy melyek voltak azok, amely, amelyek után érezni lehetett, hogy az Eb-szereplésből a végén valami nagyon szép siker születhet?

- Úgy érzem, két mérkőzés volt vízválasztó, az olaszok elleni utolsó csoportmeccs, majd pedig az oroszok elleni negyeddöntő. Mindkettő végig kiélezett összecsapás volt, mind a kettőn sokáig futottunk az eredmény után, és a végén, a hajrában sikerült fordítani.

- Az olaszok ellen a végén Vári Zita nyerőembernek bizonyult, őt különösen jól ismerheti...

- Igen, Zita nálam játszik Szegeden. Az olaszok elleni végjátékban azért vittem vissza, mert a védekezésen akartam keményíteni, szilárdítani, tudtam, ő ott nem ismer kegyelmet, képes labdákat szerezni. Az, hogy a hajrában kulcsfontosságú helyzetben két triplát is bedobott, egyértelműen nem várt extra teljesítmény volt tőle. Aznap volt a születésnapja, akkor az ünnepelt ajándékozott. Hozzáteszem, Mányoky Réka is a születésnapján sziporkázott, ő a lettek elleni elődöntő napján ünnepelt, remek játékkal Európa-bajnoki döntőbe jutáshoz segítve a csapatot.

MENET(ELÉS) KÖZBEN

- Akadtak játékosok, akiknek az első meccseken mondjuk így kevésbé ment, de az igazán fontos, az ön által is említett vízválasztó meccsekre nagyon összekapták magukat, vezéregyéniségei lettek a csapatnak. Ezeket a játékosokat feldobja a tét, s az éles meccseken jött ki belőlük a legtöbb, vagy azért egy-két gyengébben sikerült összecsapás után kellett kicsit a lelkükre beszélni?

- Voltak, akiknél két egymás utáni meccsen nem ment a dobás. Tudtuk, alapvetően jó kezű játékosokról van szó, akik adott esetben kulcsemberek, vezéregyéniségek is lehet, de látszott, kezd elillanni az önbizalmuk. Azért velük erről külön is kellett beszélni, bátorítani őket, hogy vállalkozzanak, majd csak elkapják a fonalat, megtalálják a formájukat. Nem titok, az egyik ilyen játékos az a Wentzel Nóri volt, aki a torna második felére lendült bele, de azt azért tegyük hozzá, védekezésben rendre neki kellett őrizni a mindenkori ellenfél legjobb, legveszélyesebb játékosát.

CSEREPADRÓL AZ STAR ÖTÖSBE

- Amikor a kezdő ötösből több játékosnak sem ment, többen is elő tudtak lépni a cserék közül...

- Ebben rejlett az erőnk, szerintem a mi válogatottunkból az ellenfeleknek nagyon nehéz lehetett felkészülni. Nem olyanok voltunk, mint jó néhány válogatott, ahol volt a csapatokban két húsz pont körül mindig hozni képes játékos. Nálunk általában egy-egy meccsen egy vagy két lány tíz és tizenöt pont között dobott, s mellettük is volt további három-négy játékos, akik nagyon-nagyon fontos hat, nyolc, tíz pontokat tettek hozzá.

- Talán azért is lehetett ezüstérmes a csapat, mert a mi válogatottunknak All Star cserejátékosa volt...

- A felkészülés során azt is meg kellett nézni, kire hogyan hat ha kezd, és ha nem. Akadtak, akiknek nem tett jót, ha nem a kezdő ötösben szerepeltek. Az Európa-bajnokság All Star-csapatába bekerülő Dombai Réka nem ilyen volt, őt nem zavarta, ha a padról kellett beállnia. Ő a csapat legfiatalabb játékosa, és valóban a padról beszállva rendre lendíteni tudott a csapat szekerén.

CENTIK, KILÓK, KONTRA EGYSÉG

- Szerkezetben milyen volt a többi csapathoz képest a mi válogatottunk?

- Magasságban kicsivel alacsonyabb, erőben, súlyban pedig általában jóval könnyebb, mint riválisaink többsége. A fizikai adottságokból adódó hátrányt csapategységgel próbáltuk pótolni.

- A szakmai stáb, tehát munkatársai mennyit tettek hozzá mindehhez?

- A mérkőzéseken kívül is rengeteget dolgoztunk a sikerért. Kollégáim a mi meccseinkről és a leendő ellenfeleink mérkőzéseiről videókat vágtak össze, sokat tanácskoztunk, nagyon jól együttműködtünk régi kollégámmal Szentendrei Áronnal és a stáb új tagjával, Ábrahám Mártával. Gyúrónk, Rácz Richárd pedig nagy kedvence volt a lányoknak. Feltétlenül szólnom kell még vezetőinkről, a csapatvezető Szabari Jánosról, valamint Sándor Ádám technikai vezetőről. Ők mindent megtettek azért, hogy nekünk csak a szakmával kelljen foglalkozni, ennél jobb stábot nem is kívánhattam volna.

JÖVŐKÉP

- Bravúr, várakozáson felüli eredmény, ezüstérem. Hogyan látja ennek a társaságnak a közeli és a távolabbi jövőjét?

- Valóban nagyon szép ez az eredmény, igazi nagy bravúr volt. De nem szabad elszállni, a földön kell maradni, az értékén kell kezelni a sikert. Előző válogatott csapatommal is szépen indultunk, Eb bronz, majd vb-bronz. Ez utóbbit követően már több játékost is sztárnak kiáltottak ki...kevés fiatal játékos további fejlődését segítik az ebből eredő felfokozott elvárások. Továbbra is a munkában hiszek, s kívánom a lányoknak is, hogy legyenek büszkék az eredményükre, de maradjanak a földön. Annyit még hadd tegyek hozzá, az előrelépéshez nagyon fontos lenne egy erősebb, kiegyensúlyozottabb korosztályos bajnokság, hogy egy szezonban ne csak három-négy éles meccsük legyen legjobbjainknak.

BRONZOK ÉS EZÜST

- Igen sikeres utánpótlás edzőnek mondhatja magát. Említette előző korosztályával az Eb- és a vb-bronzérmet. Ez a mostani ezüst értékesebb azoknál?

- Nem próbáltam összehasonlítani. Azt szokták mondani, jobb a bronzérmet megnyerni, mint az aranyat elveszíteni. A döntő után, ahol természetesen szintén nyerni szerettünk volna, ahogy mondani szokták még nem volt őszinte a mosolyom, ha ugyan mosolyogtam egyáltalán. De egyet-kettőt aludva rá, fokozatosan tudatosult bennem, hogy tényleg nagyon szép, értékes eredményt értünk el. Ezért köszönettel tartozom a játékosoknak, nem csak annak a tizenkét lánynak, akik kint voltak, hanem még annak az ötnek is, akik a felkészülést elkezdték a csapattal, ők is hozzátettek a sikerhez. Nagy köszönet illeti, a stáb tagjait és a vezetőket, a szövetség pedig minden feltételt biztosított a jó szerepléshez. Ki kell emelnem a válogatott játékosait adó klubedzők évközi tevékenységét, ami igen jó alap volt, nélkülük, az ő felkészítő munkájuk nem érhettük volna el ezt a szép eredményt. Hogy valóban bravúrt értünk el, abban az is megerősített, hogy nagyon sok edző kolléga gratulált, küldött elismerő üzeneteket, olyanok is, akikről bevallom, nem is gondoltam volna. Nagyon remélem, ez az eredmény is elősegítheti a szakma összefogását!

Fotó: fiba.com 

Botár László