Majdnem egy évtized telt el azóta, hogy Juhász Dorka nagy álmokat dédelgető, tehetséges 16 éves kosarasként először pályára lépett az Európa Kupában, és most már az Euroliga legértékesebb játékosainak exkluzív klubjához tartozik.
A zaragozai EuroLeague Women díjátadó ünnepségen a legértékesebb játékosnak járó kitüntetést átvevő Galatasaray Cagdas Faktoring magasembere visszatekintett eddigi pályafutására a FIBA interjújában.
A fiatal reménységből az európai női kosárlabda új sztárja lett.
„Visszagondolva arra, amikor még Pécsen voltam, néha elfelejtem az utat, amit megtettem. Annyira belemerülünk a rengeteg mérkőzésbe, mindig a következőre koncentrálunk. De amikor szünetet tartok, és visszatekintek a Magyarországról az egyetemre vezető utamra, amely sérülésektől sem volt mentes, rájövök, hogy hosszú út volt” – mondta Juhász.
„Az Euroligában játszani mindig is az egyik célom volt. Amikor 16 évesen az EuroCup-ban játszottam, ez lebegett a szemem előtt. Ha megkérdezhetném a fiatalabb önmagamat, mit szeretnék elérni, az, hogy itt vagyok, az egyik legmerészebb álmom lenne.”
„Büszke vagyok az eddigi utamra és a fejlődésemre, beleértve azokat a kényelmetlen vagy szokatlan döntéseket is, mint például az, hogy elhagytam az országomat [az egyetem miatt]. Büszke vagyok arra, hogy milyen messzire jutottam, és remélem, hogy a következő években is folyamatosan fejlődni fogok."
Az MVP-cím megérdemelt jutalom Dorka erőfeszítéseiért. Nemcsak a szezonban nyújtott teljesítményéért, hanem azért is, mert élt azzal a lehetőséggel, hogy a Galatasaray visszatérésének központi figurája legyen az elit versenysorozatban.
„Megdöbbentem, és nagyon hálás vagyok. Ez olyasmi, amire nem számítasz menet közben; csak játszol minden egyes nap. Már az is öröm volt, hogy két másik fantasztikus játékossal együtt szóba kerültem lehetséges győztesként” – nyilatkozta Juhász.
„Ez sokat elárul a csapatunkról. Nekik köszönhető, hogy vezérszerep hárult rám. Mivel ez egy viszonylag új csapat, volt rá mód, hogy átvegyem ezt a vezetői szerepet. Örülök, hogy sikerült, mert hittek bennem, és olyan helyzetbe hoztak, ahol sikeres lehettem. Ez a hab a tortán.”
A fejlődés és a siker részben annak is köszönhető, hogy a magyar játékos képes volt arra, hogy a sportág egyik neves csapatában játszva nagy nyomás alatt teljesítsen.
„Az isztambuli buborékban élni nagyon intenzív, de szórakoztató volt” – elmélkedett Juhász.
„Sosem lehet tudni, mi történhet, ha egy kisvárosból érkezel. Schioból az isztambuli fanatikusok közé kerültem – nem mindennapi élmény. Megannyi szenvedélyes szurkoló van, akik a város különböző csapatait támogatják. A csapat, a stáb és a szurkolók gondoskodtak arról, hogy gond nélkül menjen a beilleszkedés. Minden várakozásomat felülmúlta a fogadtatás, és a török kultúrát is nagyon megkedveltem.”
Miután megkapta a legmagasabb egyéni elismerést, Juhász most az Euroliga legfőbb díjának – magának a kupának – a megszerzésén dolgozik.
Azonban a Casademont Zaragoza elleni sikeres elődöntőben megsérült, lehet, hogy nem léphet pályára a nagy rivális Fenerbahce ellen a török „házidöntőben”. (Végül nem is lépett pályára és a második helyen végeztek – a szerk.)
„Fantasztikus év volt, egészen a selejtezőktől kezdve - hosszú út volt, nem feltétlenül számítottunk rá, hogy döntőbe jutunk, csak abban reménykedtünk, hogy jó szezonunk lesz” – hangsúlyozta.
„De ahogy elkezdtük a mérkőzéseket, nőtt az önbizalmunk. Nagyon jó csapatunk van, amely nagy dolgokra lehet hivatott. Nagyon remélem, hogy méltóképpen tudjuk lezárni a szezont.”
Fotók: FIBA és Girgász Péter