Azt szereti, ha láthatatlan
03
Feb
2024
Azt szereti, ha láthatatlan
2024. február 3.  |  16:30
Pukler Gábor, a magyar női kosárlabda-válogatott csapatvezetője nem szeret szerepelni, szerinte addig jó, amíg a háttérben maradhat. A csütörtökön Sopronban kezdődő olimpiai selejtező előtt már van benne drukk, és nagyon bízik benne, hogy a lányok kiharcolják a párizsi szereplés lehetőségét.
 
 
Mit érzett, amikor a válogatott tavaly júniusban a legjobb négy közé került Ljubljanában, az Európa-bajnokságon?
 
Azt, hogy összejött, amiért dolgoztunk az elmúlt években. Már a korosztályos Eb-ken látszott, hogy ez a generáció sokra viheti. Már akkor is ott voltunk Európa élmezőnyében, bíztunk benne, hogy felnőtt korba lépve is képesek lesznek a játékosaink kihozni, ami bennük van. Természetesen katarzisszerű élmény volt, amikor a csehek ellen beesett Dubei Debi dobása.
 
Évek óta a női válogatott mellett dolgozik, mennyire kell ezt a társaságot irányítani, segíteni, utat mutatni neki?
 
Szerintem egy csapatvezető akkor végzi jól a dolgát és az a szerencsés helyzet, ha láthatatlan marad. A legfontosabb, hogy mint a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének tagja is, minden feltételt, körülményt megteremtsünk, és a csapatnak csak a játékkal kelljen foglalkoznia. Van a válogatottnak egy remek technikai vezetője Plézer Gábor személyében, én székesfehérváriként még abban is tudok segíteni, hogy az ottani felkészülések során olyan külsős, csapatépítő programokat találjak ki, amely megtöri egy kicsit a monotonitást és kikapcsolnak a lányok. A tornákon, nemzetközi mérkőzéseken pedig ha úgy alakul, akkor fel kell venni a nemzetközi szövetség képviselőivel a kapcsolatot, és el kell járni bizonyos esetekben.
 
Hogyan nőtt a nemzetközi respektje ennek a csapatnak az elmúlt évek során?
 
Úgy gondolom, sokan számoltak azzal, hogy egyszer ilyen szintre lépünk, mert ahogy említettem, az utánpótlás-tornákon is jól szerepeltek csapataink. A lányok a teljesítményükkel kikövetelik maguknak a tiszteletet, látszik, ahogy érik a játékuk. A játékosaink közül többen is top bajnokságban, remek csapatokban szerepelnek, és remélhetjük, hogy az Európa-bajnokságokon nyújtott produkcióval esélyünk lehet esetleg egy világbajnoki vagy konkrétan most egy olimpiai szereplésre.
 
Azért megveregetik néha a vállát az elöljárók, hogy milyen jó a magyar csapat?
 
Az elismertség abból is látszik, hogy nagyon sok megkeresésünk van, nívós csapatok szeretnének velünk játszani, számolnak velünk a nemzetközi színtéren. 
 
Pár nap múlva feldobják a labdát az olimpiai selejtezőtornán. Mekkora a drukk a csapatvezetőben?
 
Pénteken érkeztünk Sopronba, nagyon vártam már ezt az eseményt, és egyre többet forgolódom éjszakánként az ágyamban. Eszembe jutnak a meccsek, ez a lehetőség, nagyon régóta csak álmodtunk róla, hogy egy ilyen tornára eljussunk. Nyilván bennem is van drukk, pedig szerencsére a pályára nem kell lépnem...
 
Egyetlen csapatot kellene megelőzni, hogy kijussunk az olimpiára. Sikerülni fog?
 
A szurkolói énem egyértelműen azt mondja, hogy igen, de egyébként is úgy gondolom, hogy sikerülhet megragadni ezt az alkalmat. Felszabadultan kell játszanunk, minden percét élvezni, megélni kell ennek a tornának. Ez egy jutalomjáték, hogy itt lehetünk, óriási eredmény. Negyvennégy éve nem jártunk olimpián, eljutni oda legalább olyan jó érzés lenne, mint az Eb-4. hely. Ha nem sikerül, akkor is menni kell tovább, ott a következő kontinensviadal, amelyre ki kell jutnunk. Természetesen minden vágyam, hogy elérjük az olimpiai szereplést.
 
 
 
Fotó - Girgász Péter/MKOSZ

Vármegyei szövetségek