A szakmai és utánpótlás bizottság elnökével, Mészáros Zalánnal
a BB1 készített interjút:
Nyolc hónapja nevezték ki Báder Mártont, illetve nagyjából ekkorra tehető a szakmai bizottság, melynek Ön az elnöke, ahogy Utánpótlás bizottságnak is. Korábban úgy fogalmazott, hogy „amikor az utánpótlás fejleszteni való területeire gondolunk, a képzésben mindenképpen a nagy sebesség melletti pontos feladat-végrehajtásra kell a legnagyobb hangsúlyt fektetnünk, hiszen nem vagyunk alapvetően magas nép, így, bár a kiválasztást tényleg fejlesztenünk kell, nem alapozhatunk arra, hogy évfolyamonként sok magas játékosra számíthatunk”. Nyilván ilyen rövid idő alatt nem lehet csodát tenni, de milyen lépéseket tettek ebben az időszakban a fejlődéshez?
Az új Szakmai és Utánpótlás Bizottság és az Utánpótlás Albizottság július 1. napjától került kinevezésre, a feladatok tisztázása és felosztása után és a nyári Európa-bajnokságokat követően augusztusban tartottuk az első, alakuló ülést, majd szeptembertől elkezdtük az érdemi munkát. Az új felállásban – rajtam kívül – Ivkovicné Béres Tímea, Bencze Tamás, Dávid Kornél és Sabáli Balázs alkotja a szakmai bizottságot, az Utánpótlás Albizottságban pedig Mészárosné Kovács Andrea, Tursicsné Iván Krisztina, Horváth József és Nagy Zoltán segíti a munkámat, az üléseken pedig Székely Norbert a női válogatott szövetségi kapitánya és egyben utánpótlás referens is részt vesz.
Az első és legfontosabb feladatunk a következő 4 évre szóló Szakmai Stratégiai Terv elkészítése volt, mely október végén került az MKOSZ Elnöksége által elfogadásra. Ezzel párhuzamosan szeptemberben megtörtént a Felnőtt és Utánpótlás 5×5 válogatottak beszámoltatása, értékelése, októberben ugyanez a 3×3 Válogatottaknál került terítékre.
A konklúziók levonása után a 2024 évi Európa-bajnokságokra készülő Utánpótlás Válogatottak vezetőedzői, majd második körben a hozzá tartozó stábtagok kerültek kijelölésre, az utolsó mozaikok december végén illeszkedtek a rendszerbe.
A személyi jellegű feladatok mellett lefektetésre került az Utánpótlás Válogatottak számára kialakított szakmai követelmény rendszer, melynek alapjait az U16-os korosztályt megelőző egységes, hároméves (U13-14-15) Kiválasztó Képző Program keretein belül szükséges a jövőben felépíteni. Ugyanígy törekedni fogunk arra, hogy a jövőben az előbb említett alapokra korosztályról korosztályra egymásra épüljön a szakmai stratégia, játékstílus U16-18-U20-as korosztályokban akként, hogy az utolsó utánpótlás évfolyam már a felnőtt válogatottunk játék rendszerének legfontosabb elemeit is be kell majd építse a védekezési és támadási alapelvei közé. Emiatt nagyon örülök annak, hogy Sabáli Balázs bekerült a felnőtt válogatott stábjába, mert így Ő jelentheti a jövőben a kapcsolatot a férfi szakágban a felnőtt és korosztályos válogatottak között (női szakágban Székely Norbert feladata ugyanez), emellett pedig a Bizottság tagjaként tudja majd számunkra közvetíteni a legfontosabb információkat a válogatott fejlesztése érdekében szükséges lépésekhez.
Szintén nagyon fontos lépésként sikerült felépíteni az erőnléti feladatokért felelős szakemberek csapatát, minden válogatott stábnál dolgozik mostantól felelős erőnléti edző, akik felett női és férfi szakágban is van egy-egy vezető, Akik egyrészről biztosítják szakáganként a felmérési hátteret, másrészről segítik az éves és speciálisan a nyári felkészülés megtervezését. Emellett pedig ők egyeztetnek a tudományos hátteret biztosító Lukasz Trzaskoma-val, aki a teljes program vezetője.
A szakmai háttér mellett átalakítottuk, illetve kialakítottuk a válogatottak melletti stábok követelmény rendszerét, a szükséges protokollokat és tervezzük a válogatottjainknál bevezetni a féléves, éves versenynaptárt a jobb tervezhetőség érdekében.
Ami az utánpótlás bajnokságok versenykiírását, versenynaptárát illeti, november közepéig meginterjúvoltuk a sportszervezeteket, hogy különböző szegmensekben milyen változtatásokat javasolnak és ezek alapján novemberben és decemberben két ülésünkön kialakítottuk 2024-25-ös bajnoki szezonra tervezett változásokat a legkisebbektől az U16-os korosztályig bezárólag, a jövő héten pedig szeretnénk teljesen befejezni a javalat csomagot, mely tartalmazza majd a felső utánpótlás korosztályok és a felnőtt kosárlabda kapcsolatát, érintve a fiatal szabályt, illetve a magyar játékosok játéklehetőségének megteremtésére tett javaslatunkat is, hogy az MKOSZ elnöksége elé tárjuk.
Azt gondolom, mozgalmas négy-öt hónapon vagyunk túl, de a teljes átalakításra el fog menni ez a szezon és a következőtől fogunk tudni a klubok munkájára is nagyobb hatást gyakorolni, ami kulcsa a fejlődésnek, hiszen 80-90 %-ban a náluk vannak a válogatott játékosok.
Milyen egyéb változásokat terveznek bevezetni a jövőben?
Szeretnénk a Szakmai Stratégiai Terv mentén haladva többek között az edzőképzés területén fejleszteni, illetve megkezdtük a kapcsolat felvételt a Játékvezetői Bizottság vezetőjével a jövőbeni szorosabb együttműködés érdekében. Nagyon fontos szegmens még a kiválasztás kérdése, szeretném, ha június 30-ig ki tudnánk alakítani egy olyan koncepciót, amit a következő szezontól tudnak a klubok hasznosítani. Ami pedig ugyanezt a Kiválasztó Képző Táboroknál illeti, szeretnénk a tudományos háttér bevonásával jobbá tenni, mert fizikális képességek nélkül még az ügyes gyerekek sem tudnak már ebben a sportágban érvényesülni. Szintén fontos és egyre inkább külön területként kezelendő a 3×3 szakág fejlesztése, ami 2024 őszén indulhat el, mivel tudomásunk szerint az Olimpia után több változtatást is eszközöl a FIBA és ezt megismerve lehet majd megtervezni a következő négy éves ciklust.
Korábban kiemelte, hogy a nevelő egyesületeknek nagy szerepük van abban, hogy a fiatalok elsajátítsák ezt a fent említett szemléletet. Mik a visszajelzések a klubok részéről és mennyire elégedettek Önök, elvárásaik alapján?
A klubok, sportszervezetek látogatása szeptembertől elindult, szeretném első körben az MKOSZ és az államilag elismert akadémiákat, valamint a mellettük az utánpótlás területén sikeres utánpótlás műhelyeket megnézni, a szakmai vezetőkkel egyeztetni és az ott szerzett tapasztalatokat elemezve a sportág érdekében hasznosítani. Pozitívumként szeretném megemlíteni, hogy ahol eddig már jártam, vagy akikkel már személyesen egyeztettem, azok mind teljesen nyitottak voltak a változásra, sőt szinte igénylik a változást és szeretnének ennek generátorai lenni, legyen az női, vagy férfi szakág képviselője.
Melyek azok a válogatott korosztályok, ahol személyi változás volt edzői poszton, mik az elvárások a régi és az új szakemberek felé?
A női vonalon az U16-os válogatott vezetőedzője Czirják Szilvia lett, Ő az utóbbi években szakmai igazgatóként vezeti a Soproni Sportakadémiát, korábban több korosztályos Kiválasztó Képző Programot vezetett végig az MKOSZ kötelékében, véleményünk szerint minden szempontból alkalmas a korosztály vezetésére és rendkívül motiváltan vetette bele magát a munkába.
Az U18-as korosztályban szezon közben kellett változtatnunk, mivel Völgyi Péter a DVTK Euroliga menetelése mellett saját bevallása szerint elfogyott az őszi válogatott táborra, érthető módon nem bírta a kettős terhelést, így figyelembe véve javaslatát, illetve építve a folytonosságra, Laczka Miklóst az Euroliga győztes Sopron másodedzőjét „léptettük” a stábból előre vezetőedzőnek, helyette pedig Iványi Dalma mellett egy másik legenda, Vajda Anna fogja segíteni a lányokat, így igen veretes a háttérstáb segíti a fiatal, tehetséges vezetőedzőt.
A férfi vonalon az U18-as vezetőedző Pethő Ákos lett, aki korábban több csapattal volt bajnok U18-ban, a válogatottnál a 2003-mas korosztállyal már dolgozott ebben az évfolyamban sikeresen a COVID éra után, hiszen bár EB-t nem rendeztek, de a helyette indított Challenger versenyt megnyertük a vezetésével.
Az U20-as korosztályban Carlos Vallejo lett a vezetőedző, aki már negyedik szezonját kezdte idén Sopronban, mind a 2004, mind a 2005 évfolyammal bajnokságot nyert csapatával, emellett olyan modern játékstílust alakított ki csapatainál, amely teljes mértékben egyezik azzal a vonallal, melyet látni szeretnénk a jövőben válogatottjainknál. A leírtak mellett az is erősíti szerepét, hogy teljes képpel bír a jelenlegi U20-as korosztályról hiszen vagy dolgozott, vagy ellenfélként találkozott a válogatott gerincével.
Az elvárás minden szakembertől – ideértve az U20-as női válogatottnál Tursics Krisztiánt és az U16-os férfi válogatottnál Faragó Pétert is – az, hogy a kritérium rendszert alkalmazva olyan játékstílust építsenek fel, amely passzol a játékosok adottságaihoz és fejleszti Őket arra, hogy később minél többen első osztályú játékosok legyenek.
Melyik korosztály felé mik az elvárásai a nyári viadalokon?
Elsődleges cél minden korosztályban azon tehetségek megtalálása és menedzselése, akik potenciálisan felnőtt válogatottak lehetnek a későbbiekben. E játékosokat szeretnénk a jövőben kiemelten kezelni az egész éves terhelésük monitorozása mellett a lehető legjobb támogatást biztosítani számukra a fontos szegmensekben a válogatottak mellett dolgozó szakemberek bevonásával, de a klubjaikkal mindenkor egyeztetve.
A másodlagos cél természetesen a minél jobb szereplés, női vonalon az alap elvárás minden korosztályban a legjobb 8-ba kerülés. Természetesen jó lenne legalább egyikben az elődöntőbe jutni és éremért játszani, de nagyon sok függ attól, hogy milyen csoportokba, illetve legfőképpen, hogy milyen ágra kerülünk, mikor találkozunk a franciákkal, vagy spanyolokkal, akik egyértelműn a legjobbak majdnem minden évben. Az U18 lányoknál a nyolcba kerülés mellett egy vb-kvalifikáció a következő cél, míg az U16-os lányoknál a hazai rendezés Miskolcon ad egy extra motivációt mindenkinek, hogy valami nagyot alkossanak augusztus 16-24. között.
A férfi szakágban szeretnénk, ha a jövőre nézve minél többször szerepelnénk a B Divízió legjobb 8 csapata között, amely azt jelentené, hogy akár a feljutásért is játszhatunk egy-egy jobb korosztállyal. Azt gondolom egyébként, hogy a legjobb nyolc közé jutás idén mind az U20-as, mind az U18-as korosztályos válogatottunk esetében reális cél lehet, az U16 egy kicsit vakrepülés, mivel nincs korábbi időszakból eredmény, tapasztalat, így itt nehéz reális célt meghatározni. Az mindenesetre látszik, hogy a 2008 generáció nem olyan erős, mint a tavalyi Eb-n szereplő 2007-esek, így a 2009-es követő korosztályból mindenképpen be kell építenünk minél több tehetséget, mert egyrészről az övék újra egy erősebb generációnak látszik az idei nemzetközi tapasztalatok alapján, másrészről a jövő évi Eb-szereplést nagyban segítheti az, ha minél több játékos szerez nemzetközi rutint már az idén.
Rátérve a felnőtt csapatokra. Mit vár a női válogatottól?
Azt gondolom, hogy a lányok és a stáb fantasztikus eredményt tettek le az asztalra a júniusi Európa-bajnokságon, így méltán vívták ki az olimpiai selejtező lehetőségét, mellyel teljesen más megvilágításba helyezheti szeretett sportágunkat, ami – bár remélem nem egyszeri – fantasztikus lehetőség. Külön öröm, hogy a selejtező Sopronban lesz, biztos vagyok benne, hogy telt ház lőtt fognak szerepelni és a lányok mindent el fognak követni azért, hogy megvalósítsák saját és mindannyiunk közös álmát, egy olimpiai szereplést. Az ellenfelek erősek ugyan, de biztos vagyok benne, hogy ők sem minket szerettek volna a negyedik kalapból, így tartsanak csak tőlünk a többiek.
Itt szeretném megemlíteni, hogy nem csak nekik, hanem a 3×3-as válogatottjainknak is szurkolhatunk olimpiai selejtezőn, mivel május közepén Debrecen ad otthont az utolsó Selejtezőnek, ahol mind női, mind férfi csapatunk részt vesz majd, kivéve akkor, ha a nők már az első, áprilisi, Hong Kongban rendezendő selejtezőn kivívják a szereplést. Fantasztikus lenne, ha ezen szakágban is sikerülne kivívni az indulási jogot a Párizsban rendezendő Olimpiai Játékokon.
A férfiak esetében Korábban úgy fogalmazott, hogy a legfontosabb kérdés számára az, hogy egy kétéves ciklusra, avagy az elmúlt időszakhoz hasonlóan legalább négy évben gondolkodnak és eszerint választanak kapitányt, hiszen a két út más-más személyiségű, karakterű edzőt feltételezhet. Melyik opciót valósítja meg Gasper Okorn személye, miért rá esett a választás?
Végül abban maradtunk, hogy első körben kétéves ciklusra választunk vezetőedzőt a válogatott élére, amelyben opcióként szerepel a hosszabbítás lehetősége is.
Nem hiszem, hogy különösképpen indokolni kéne Gasper kiválasztását, hiszen ebben a helyzetben, amikor gyakorlatilag három nap felkészülés lesz az Eb-selejtezők előtt, minden múltbeli sikernél nagyobb értéke van annak, hogy egyrészt a magyar bajnokságban dolgozott évekig, a válogatott gerincét jól ismeri, edzette Őket, illetve elsőszámú segítője, Milos Konakov jelenleg is a legjobb magyar csapatot vezeti, így mindketten teljes képpel bírnak a válogatott keretről amellett, hogy magas szintű szakemberek. A stábot harmadik edzőként segítő Sabáli Balázs az egyik legkiválóbb elemző edző, aki korábban dolgozott már a válogatott stábjában, így Ő is rendelkezik nemzetközi tapasztalattal, amely minden edző jelölttől elvárás volt. Hiszem, hogy sikeresek lesznek, az utóbbi idők legnehezebb Eb-selejtezős csoportja ellenére elérhetőnek tartom a kijutást.
Ebben és minden Magyarországon rendezendő olimpiai, vagy Eb-selejtező kapcsán nagyon fontos lenne, hogy minél többen támogassuk csapatainkat a helyszíneken.