Múlt héten játszották az idei Zsíros Tibor Férfi Magyar Kupát, amely a Szolnoki Olajbányász kilencedik kupasikerével, a Naturtex-SZTE-Szedeák története első kupafináléjával és a Duna Aszfalt-DTKH Kecskemét bronzérmével zárult. Lássuk, kik voltak a háromnapos torna legjobbjai.

 

 

 

A Szolnok egészen parádésan időzítette formáját a debreceni három napra - nyoma sem volt annak a döcögős támadójátéknak, ami sokszor jellemezte az Olajbányászt az alapszakasz során. Gyakorlatilag mindenki dicsérhető Gasper Potocnik együttesénél, Pongó Máté pedig a torna csapatában is helyet kapott, hiszen 57 VAL-lal az ötödik legjobb produkciót nyújtotta azok közül, akik mind a három napon szerepeltek (átlag 19.0). Pongó volt a torna legjobb előkészítője - első helyen végzett a gólpasszokat tekintve (19) az egész mezőnyben, az átlaga (6.3) azoknál is jobb volt, akik csak egy napig voltak érdekeltek. Pontosan, szinte hiba nélkül játszott, hiszen a 19 gólpassza mellé összesen 2 eladott labda járult, és bár "csak" 29 pontot dobott a három nap során (9.7), a triplavonalon túlról pazar (5/7), azon belülről pedig szintén hatékony volt (5/8).

 

 

A Kecskemét amerikai légiósa a Nyíregyháza ellen egy sokoldalú (12 pont, 7 pattanó, 4 gólpassz), de összesen "csak" 15 VAL-t érő produkcióval nyitott, hogy a másik két napon a legjobb egyéni statisztikával zárjon - a Szolnok és az Alba elleni 39 és 43 VAL-ja volt a Kupa két legjobb mutatója, összesen elért 97 VAL-ját pedig meg sem közelítette senki (32.3). Pollardnak a kinti dobás csak a fehérváriak ellen ment (3/5, egyébként 0/4), a triplavonalon belülről viszont egészen extra volt. Nem egyszer faulttal együtt fejezte be kosárral az akciókat a palánk alatt, és összesen 27/37-tel célzott a duplákat tekintve (72.3%). 76 dobott pontjával a torna pontkirálya is lett egyben (25.3), amiért meg is kapta a Szerencsejáték Zrt. különdíját, és nem csak a pontokra figyelt oda: 5.7 pattanót és 4.3 gólpasszt is átlagolt. Úgy tűnt, egészen kiemelkedő fizikai formában van - minél több idő telt el, annál jobb volt a pályán. Az MVP címet nem tudjuk neki odaadni, hiszen a Kecskemét harmadik lett, nem első, de ha a legértékesebb nem is lehetett, egyénileg ő volt a torna legjobbja.

 

 

Ahogyan azt már a döntő MVP-je díjnál írtuk, a Szolnok horvát klasszisa volt az egyetlen a hétvége során, aki egynél többször tudott a meccs embere lenni - az Egis Körmend elleni negyeddöntőben, majd a fináléban. Badzim végig kiegyensúlyozott volt, a Kecskemét elleni elődöntő során is hozott 19 pontot és 19 VAL-t, 70 VAL-jával pedig a harmadik legjobb egyéni statisztikát nyújtotta (23.3). A torna előtt még azt írtuk, hogy idén "halkabb", mint az előző szezon során, erre azonban csattanós választ adott. Abban volt a legjobb, amiben tudtuk, hogy az lehet: Wittmann Krisztiánnal holtversenyben a legtöbb hármast szórta (11), de 1-gyel kevesebb kísérletből (21), mint a Kecskemét kiválósága. Mindemellett akkor is "halálosan" pontos volt, ha be kellett lépni a triplavonalon belülre: a három meccsen 4/5 volt középtávoliból is. Ha hozzátesszük, hogy egyrész 59 ponttal (19.7) is a második lett a mezőnyben, másrészt a három találkozó során 15 gólpasszt osztott ki (5.0), amivel Tayler Personsszal holtversenyben szintén a második helyen végzett Pongó mögött a gólpasszlistán, láthatjuk, mitől lett ő kétszer is a szolnoki mérkőzések legjobbja. A végső győztesnél ő hozta a legjobb VAL-mutatót, így a döntő MVP díj mellett övé a torna MVP cím is.

 

 

Bognár Kristóf talán a legkellemesebb meglepetést nyújtotta a három nap során, már amennyiben meglepetésnek lehet nevezni még az ő játékát az alapszakaszt követően. Az biztos, hogy arra nem sokan számítottak (talán senki), hogy Bognár a Falco válogatott játékosai és légiósai ellen azt fogja hozni, amit: 23 pont, 9 pattanó, 4 gólpassz, 37 VAL és az a megsemmisítő hármas a mérkőzés végén, amivel végleg eldőlt a találkozó. A másik két összecsapáson is hasznosan kosarazott (19 és 16 VAL), így 72 VAL-jával (24.0) a második legjobb tudott lenni a mezőnyben, csak Pollard előzte meg. A Szedeák három meccsén leszedett 24 lepattanójával (8.0) az egész torna legjobbjának bizonyult, ahogy a védőlepattanóknál is 16-tal (5.3), és nemcsak az első, hanem a második találkozó végjátékában is kulcsszerepet vállalt. A Szedeák 64-64-nél kiegyenlített az Alba ellen, de több dobást is kihagyott a vezetésért, mielőtt Bognár a gyűrűbe juttatta volna a labdát, a következő támadásból pedig bedobta volna egyetlen pénteki tripláját - "továbbdobva" ezzel a fináléba a története legnagyobb kupasikerét elérő Szedeákot. Semmilyen kérdés nem férhetett hozzá, hogy helye lesz a torna ötösében.

 

 

A három nap során egyetlen meccs volt, amelyiken hátrányból kellett fordítania a Szolnoknak: a Kecskemét elleni elődöntő során. Az, hogy ez sikerült az Olajbányásznak, nagyban Subotic érdeme volt, aki a sok hasznos szolnoki teljesítmény közül kiemelkedett, és csapata vezérévé vált támadásban: 24 pontot szórt összesen 4 kihagyott dobással, volt 7 lepattanója és 2 blokkja is, és 26 perc alatt ért el 36 VAL-t, amire óriási szüksége volt a későbbi kupagyőztesnek. A klasszis magasember a másik két összecsapás során is ott volt a Szolnok hasznos játékosai között (18 és 14 VAL), összességében elért 68 VAL-jával pedig a negyedik volt a mezőnyben (22.7) - tette mindezt átlag 26 perc alatt, a 40 percre vetített átlagánál (34.9) csak Pollard hozott jobbat az egész mezőnyben.

 

 

 

A torna csapata mellett természetesen másokat is illik kiemelni, hiszen nem csak öt ember volt, aki igazán nagyot játszott csapata sikeréért. A Szolnoknál az egész társaság a legjobbját hozta: 288 pontot dobtak a három találkozón, 96.0-s átlagukhoz senkinek nem volt köze. A Szedeáknál Tayler Persons az összesített gólpasszlista második helyén zárt Badzimmal együtt (15), és jól vonta be társait a játékba. Justin Alstonnak az elődöntőben elévülhetetlen érdemei voltak az Alba Fehérvár legyőzésében (27 VAL, meccs embere cím), Keandre Cook pedig lassabb kezdés után két 22 VAL-os meccset tudott felmutatni. A harmadik helyezett Kecskemétnél Jaka Klobucar igazolta klasszisát, főleg a Nyíregyháza elleni meccsen, és végül ugyanannyi VAL-lal végzett, mint Pongó Máté (57), ötödik lett ezen a listán. Wittmann Krisztiánt említettük már Badzimnál: a szolnoki játékossal holtversenyben ő dobta a legtöbb hármast (11). Az Alba Fehérvárnál Vojvoda Dávid és Michael Fakuade jól kezdtek, de utóbbi megsérült, a székesfehérvári csapat pedig elfáradt a végére.