Előzetesen talán a Kecskeméti KA és a Zsíros Akadémia csapata is nagyobb reményekkel vágott neki az országos döntőnek, azonban a harmadik napra két vereséget követően csak a hetedik-nyolcadik helyért küzdhettek meg.

 

A feldobást követően a Zsíros Akadémia keményebben kezdte a mérkőzést, a Simonics ikerpár gyorsindításaira alapozva gyorsan hétpontos előnyre tett szert (6-13). Ezt sikerült is megőriznie a fővárosiaknak az első 10 percben, 17-10-es eredménnyel ültek le a csapatok a rövid szünetre. Tartotta előnyét a kőbányai gárda, nem tudott közelebb férkőzni a negyed feléig a Kecskemét. A félidő végi játékból azonban jobban jöttek ki Dobos Mátéék, így négy pontra zárkóztak a nagyszünetre (29-33).

 

A térfélcserét követően is nagy csata folyt a pályán, de nem engedte a ZSAK, hogy átvegye az irányítást a mérkőzésen a Kecskemét. Hiába a kecskemétiek palánk alatti dominanciája, a 30. percig nem tudták átvenni a vezetést a mérkőzésen, két ponttal előrébb állt Varga István csapata (50-52).

 

A záró játékrészben azonban sikerült megfordítania az eredményt a Kecskemétnek, de újítani tudott Simonics Olivér vezetésével a Kőbánya, amely az utolsó két percnek nyolcpontos előnnyel vághatott neki (59-67). Innen sikerült ugyan kiegyenlítenie a Kecskemétnek Ladovszky pontjaival, de a mérkőzés végén az utolsó szó Simonics Levente révén a Zsíros Akadémia Kőbánya csapatáé volt, amely 71-69-es győzelmével megszerezte a bajnokság hetedik helyét.

 

 

Lakosa Zsolt, a Kecskeméti KA/A vezetőedzője: Sikerült alulmúlni magunkat minden tekintetben. Gratulálok az ellenfelüknek, de ez egy rettenetes teljesítmény volt a mi részünkről! Szégyellem magam a csapat helyett is.

 

Varga István, a Zsíros Akadémia Kőbánya/A vezetőedzője: Az egész éves teljesítményünkhöz gratulálok, bár a döntőben két olyan mérkőzést játszottunk, amit igyekszünk minél előbb elfelejteni!