Éppen a mai napon ünnepli születésnapját a Rátgéber Akadémia tehetséges bedobója, a korosztályos válogatott egyik vezére, Habling Lara. A fiatal játékossal az elmúlt szezonról és a jövőről is szót ejtettünk, mint kiderült, egyáltalán nem unatkozott a bajnokság leállását követő kényszerszünetben sem.

Isten éltessen! Hogyan értékelnéd 16. évedet, és mit vársz a 17.-iktől?

Köszönöm szépen a köszöntésed, igazán kedves tőled! A 16.évem elég változatosra sikerült. Sajnos úgy érzem, hogy a szezon elejétől kezdve nem mentek olyan gördülékenyen a dolgok, mint ahogy azt terveztem. Ebbe beletartozik a meccseken kívül a sulis teljesítményem is. Az utóbbit szerencsére sikerült visszaállítanom az év végére.

A 17., az utolsó junior és középiskolás évemben sok elvárás van magammal szemben. Egyrészt szeretnék a felnőtt csapatban több játéklehetőséghez jutni, amiért - ahogy eddig is - ezután is sokat fogok dolgozni. Másrészt pedig nagyon fontos számomra az érettségi, hogy jól sikerüljön, hiszen ez segít ahhoz, hogy még több lehetőségem nyíljon a továbbtanulás terén.

Hogyan sikerült átvészelni a leállás utáni időszakot?

Az elején már a leállás gondolatától is kirázott a hideg, ugyanis azt éreztem, hogy kezdek fellendülni az év végi hajrára, nagyon vártam már a junior döntőt is. Amikor ez a leállás megtörtént és törölték a bajnokságok további részét, addigra már fejben felkészültem arra, hogy bizony itt nem pár hét kényszerpihiről lesz szó. Az első naptól kezdve csináltam az edzésterveket amiket minden nap küldött az edzőnk, emellett persze ha lehetőségem volt rá, kimentem kosarazni vagy plusz edzést végezni. Végig az járt a fejemben, hogy most van lehetőségem arra, amire év közben nem biztos, hogy lenne a sok meccs, edzés és tanulnivaló miatt, ezért felkészültem és sikeresen teljesítettem egy felsőfokú angol nyelvvizsgát és a KRESZ-t is elkezdtem tanulni. Összességében próbáltam az online oktatás mellett - ami egyébként rengeteg időt és pluszmunkát igényelt - a szabadidőmet minél hasznosabban kihasználni.

A korosztályos versenyek is törlésre kerültek, ami – ismerve téged – nem érinthetett könnyen.

Valóban elég rosszul érintett ez a bejelentés. Egész évben készültem arra, hogy a lehető legtöbbet kihozzhassam magamból a nyárra és a válogatottban az idősebbek között is a legjobb formámat tudjam nyújtani.

A tanulmányokra jutott idő, ahogy hallom, azon a téren is jól teljesítesz. Jövőre, a középiskola végeztével merre indulnál tovább?

Megmondom őszintén, előbb inkább a közelebbi céljaimat szeretném teljesíteni. Még nincs kialakult vagy pontos irány ilyen szempontból. Két terület is érdekel, legfőképp angol nyelven: pszichológia és a nemzetközi tanulmányok.

Bár csapatszintű eredményekről sajnos nem beszélhetünk az elmúlt idénnyel kapcsolatban, egyénileg sikerült valamiben előrébb lépned érzésed szerint?

Rengeteget tanulhattam a felnőttek játékának mentalitásából, játékritmusából és fizikai fölényéből. Ha a technikámon nem is feltétlen tudtam javítani, de amiből úgy éreztem, hogy nagyobb hiányosságaim voltak, sikerült ezek segítségével előrébb lépni.

Úgy tűnik, erőteljes fiatalítás zajlik a PEAC háza táján, de még messze nincs kész a keret. Mivel lennél elégedett, ha mondjuk jövő ilyenkor újra beszélgetnénk, és visszatekintenél az évadra?

A vírushelyzet miatt több csapatnál, köztük a PEAC-nál is lesz fiatalítás. Ez nekünk, fiataloknak több játéklehetőséget adhat, ezt az alkalmat én is szeretném majd minél hatékonyabban kihasználni. Csapatként az lenne a legjobb, ha a lehető legtöbbet kiadnánk magunkból, és együtt fejlődve a legszebb helyezést érnénk el.