Bár végül a címvédő Sopron Basket sikerével zárult a Killik László Női K&H Magyar Kupa, sokan felkapták fejüket az újonc TFSE-MTK játéka láttán. A viszonylag ismeretlen nevekből álló fővárosiak sokáig vezettek nagynevű ellenfelükkel szemben az elődöntőben, és a lefújás után talán boldogabbak voltak, mint a végül 99-90 arányban diadalmaskodó soproniak. A TFSE légiósai mellett a magyar játékosok is tevékeny részt vállaltak a végül negyedik helyen záró együttes sikereiben, közülük is talán Bernáth Réka emelkedett ki a leginkább - vele beszélgettünk.

Aligha túlzás kijelenteni, hogy a Magyar Kupa pozitív meglepetéscsapata voltatok – így pár nap távlatából hogyan értékelnéd a tornán nyújtott szerepléseteket?

Utólag visszatekintve azt mondhatom, hogy jól szerepeltünk. Büszke vagyok az egész csapatra, mert mindent kiadtunk magunkból és a legjobb tudásunk szerint kosárlabdáztunk.

A bronzmeccsel kapcsolatban van egy kis hiányérzetem, mert eléggé fáradtak és dekoncentráltak voltunk, de hozzá kell tenni, hogy a ZTE remekül játszott és megérdemelten nyertek.

Térjünk ki egy kicsit a Sopron elleni elődöntőre, hiszen nekik nem szokás 90 pontokat dobálni, még az Euroligában sem. Mik voltak a – publikus – edzői utasítások a találkozóra?

Rajtunk nem volt teher azon a meccsen, így nagyon felszabadultan tudtunk játszani. Az edzőink azt kérték tőlünk, hogy bízzunk egymásban, bátran és csapatként játsszunk, amit teljes mértékben sikerült is kiviteleznünk, ezáltal egy jó mérkőzést tudtunk játszani a Sopronnal.

Kiválóan játszottál mindhárom kupameccsen: a PEAC ellen 14 pont, 8 lepattanó, 3 gólpassz, a Sopronnak egy hatékony 19-4-3 6 kiharcolt faulttal, a bronzmeccsen pedig egy príma 22-5-6. A három derbin összesen 75 VAL-t szereztél – mondhatjuk, hogy életed formájában vagy? Honnan jött ez az önbizalom, és hol a határ?

Mondhatjuk, hogy jól sikerült a kupaszereplésem. Az önbizalmam abból adódik, hogy rengeteg bizalmat kapok az edzőimtől és a csapattársaktól egyaránt.

Azt, hogy hol a határ, nem tudom. Nekem az a legfontosabb, hogy minél többet fejlődjek, és a lehető legtöbbet ki tudjam hozni magamból.

Még egy érdekes statisztika a tornáról: összesen kettő eladott labdát vétettél a három találkozón, pedig sok akció rajtad futott keresztül. Nyomás alatt is jól teljesítettél a labdával, nem próbáltál az első adandó alkalommal szabadulni tőle - ezzel sok fiatal játékosnak meggyűlik a baja, neked viszont láthatóan nem okoz gondot a labdavezetés sem.

Ez annak köszönhető, hogy Fritz Krisztina, Eördögh Edit és Tursics Sándor keze alatt remek alapokat kaptam.

A bajnokságra kanyarodva: jelenleg a hatodik helyen álltok a tabellán, de a ZTE-t még megelőzhetitek az utolsó fordulóban - akárhogy is lesz, a Szekszárd - Csata duóból fog kikerülni első körös ellenfeletek a rájátszásban. Ott is várhatunk újabb meglepetéseket?

Úgy gondolom, hogy mindegy kit kapunk a rájátszásban mi minden tőlünk telhetőt meg fogunk tenni, hogy győztesként hagyjuk el a parkettet, aztán majd meglátjuk, hogy ez mire lesz elég.

Van hiányérzeted az idei bajnoki szereplésetekkel kapcsolatosan, vagy túlszárnyaltátok a várakozásokat?

Voltak olyan mérkőzéseink, amik nem úgy alakultak, ahogyan szerettük volna, de összességében elégedett vagyok a szezonban nyújtott teljesítményünkkel.

Mik a közelebbi, illetve távlati céljaid a kosárlabdában?

Az elsődleges célom az, hogy a lehető legtöbbet fejlődjek. Hosszútávú célom, hogy a csapatom alapemberévé váljak és bekerüljek a felnőtt válogatottba.