Mozgalmas nyarat tudhat maga mögött a PEAC-Pécs 18 esztendős hátvédje, Wentzel Nóra. Egy hete érkezett haza a thaiföldi világbajnokságról, melyen a 10. helyet szerezte meg nemzeti csapatunkkal, közvetlenül előtte pedig a szarajevói kontinensviadalon szerepelt Völgyi Péter együttesében, nem is akárhogyan: egy nagyon szépen csillogó ezüstéremmel gyarapította kollekcióját. Vele beszélgettünk a közel egy hónapos kalandról az U18/19-es válogatottal, klubcsapatában betöltött szerepéről, de szóba került egyik példaképe is, akit közelebbről is megismerhetett.

Hogyan lett belőled kosaras, hogy ismerkedtél meg a játékkal?

Másodikos koromban kezdtem a kosárlabdát a Páneurópa Általános Iskolában és innen kerültem át a Törekvés SE csapatába, ahol 7 évet töltöttem - ott tanultam meg a játék alapjait. Utána kerültem Pécsre, a Rátgéber Kosárlabda Akadémiára, ahol profi körülmények között és szakmai stábbal dolgozhatok.

Hogyan élted meg a közel egy hónapig tartó összezártságot a nemzeti csapattal? Segített volna, ha nem egymás után lett volna a két nagy verseny, az Eb és a vb?

Az idei nyár nagyon sajátos volt abból a szempontból, hogy az EB és a vb közvetlenül egymás után volt. Úgy gondolom, hogy egy világverseny is nagyon sok energiát kivesz a játékosokból. Nehéz volt egyrészt fizikálisan, másrészt mentálisan a topon lenni folyamatosan. Ebben a szituációban mindannyiunknak megvoltak a mélypontjai, ez szerintem teljesen normális és azért voltunk egy csapat, hogy átsegítsük egymást ezeken nehézségeken.

Mennyire vagy elégedett a saját teljesítményeddel a két tornán, illetve a csapat szereplésével?

Véleményem szerint az EB-ezüstérem nagyon szép teljesítmény, attól függetlenül, hogy akkor elmondhatatlanul fájt, hogy a döntőben alulmaradtunk. Saját teljesítményemmel természetesen nem vagyok maradéktalanul elégedett, voltak jó meccseim, illetve gyengébbek, de mindig próbáltam a maximumot nyújtani és küzdeni a végsőkig.

Thaiföldnek megvannak a maga szép helyei, de sokfelé jártatok már a nemzeti együttessel – mi volt az eddigi kedvenc helyed?

A válogatottal már sok helyen jártunk, Bangkok volt eddig a legtávolibb hely, ahova utaztunk. Igazából ezek közül nincs kedvencem, mindig érdeklődéssel várom, ha olyan helyre megyünk, ahol még nem jártam.

Általában a hatodik emberként számít rád Völgyi mester a válogatottban, lendületet, kreativitást viszel a játékba. Milyen utasításokkal szokott ellátni a kapitány a meccsek előtt?

Általában a pályán fő feladatként védekező szerep hárul rám, sokszor megvan, hogy melyik kulcsjátékost kell külön fognom.

Milyen együtt dolgozni Völgyi Péterrel, és úgy összességében a szakmai stábbal?

Úgy gondolom, hogy az utánpótlás játékosok számára a nyári világversenyek és az ezt megelőző felkészülési időszakok remek lehetőséget biztosítanak a fejlődésre, illetve a tapasztalatszerzésre. Fontos számomra, hogy nemzetközi rutint is szerezzek és ezt kamatoztatni is tudjam az elkövetkezendő időben. A szakmai stáb nem volt számomra ismeretlen, mivel előző évben már dolgoztunk együtt - például kiskorom óta Dalma az egyik példaképem, akit nagyon tisztelek.

Hosszabbítottál a PEAC csapatánál, ezek szerint jól érzed magad ott. Jövőre milyenek a gárda kilátásai, illetve milyen szereped lehet az együttesben?

Pécsett ez lesz a negyedik évem. Jól érzem magam a csapatban, illetve a városban is. A PEAC gárdája most már nagyban kialakult. Vannak, akik szerződést hosszabbítottak és vannak természetesen új játékosok. Várom már az új szezont, hogy megismerjem az új csapattársaimat, illetve a régiekkel újra találkozzak. A csapatban U20-as játékosként számítanak rám, de mindent meg fogok tenni, hogy ne csak az U20-as szabály miatt legyek a pályán, hanem a jó teljesítményem miatt.

Az idei korosztályos bajnokságban bronzéremig vezetted a pécsi együttest, mesélsz kicsit arról a tornáról?

Az utánpótlásban ez volt az utolsó évem, nagyon jó érzés volt, mivel most játszhattam először hazai közönség előtt országos döntőben. Mindenféleképpen érmet szerettünk volna szerezni hazai pályán. Boldog vagyok, hogy ez sikerült, nagyot küzdött a csapat. Kicsi szerencsével lehetett volna fényesebb ez az érem, de úgy gondolom, hogy abszolút reális ez az eredmény.

Ha volna egy játékos - aktív vagy inaktív -, akivel együtt játszhatnál, ki lenne az?

Iványi Dalmával szívesen játszottam volna, mivel ő egy nagyon határozott és harsány személy a pályán, valamint nagyon nagy küzdőszellem lakozik benne.

Mik a rövidtávú céljaid a kosárlabdában és az életben? Hosszabb távra tervezel?

Aki versenyszerűen sportol, annak elsődleges célja, hogy felnőtt válogatott játékos legyen. Nekem is ez a célom, de ahhoz, hogy ezt elérjem, még sokat kell tanulnom, dolgoznom és a klubcsapatomban jó teljesítményt nyújtanom. Bízom benne, hogy jó pár évig a kosárlabda lesz a központi szerep az életemben, de ahhoz, hogy a későbbiekben is sikeres legyek, elengedhetetlen, hogy a sport mellett továbbtanuljak.

Érzésed szerint mik az erősségeid a játékban, illetve miben kellene leginkább fejlődnöd?

Véleményem szerint erősségem a védekezés, amit egyébként furcsamód nagyon szeretek, viszont sok mindenben kell még fejlődnöm. Fel kell vennem a felnőtt mezőny ritmusát.

Ha egy mondatban kellene összefoglalnod az elmúlt egy hónap eseményeit, hogy szólna az a mondat?

Maratoni nyár, maratoni küzdelem, nagy élmények.

Civilben mivel tölti szívesen szabadidejét Wentzel Nóra?

Szabadidőmben nagyon szeretek táncolni, ha haza tudok menni Budapestre, akkor az otthoni barátaimmal találkozni.