A közelmúltban rendezték a lengyelországi Poznanban az egyetemi Európa-bajnokságot a TFSE férfi és női együttesének részvételével. A tornán a pályán, s azon kívül is jó néhány - köztük nem egy magyar vonatkozású - érdekességre is bukkantunk.

 

 

Tavaly Coimbrában, az Európai Egyetemi Játékokon még a csoportkörben, idén viszont az elődöntőben került egymással szembe a ZTE női együttesének két korábbi légiósa, a bécsi egyetemi színekben "pattogtató", nyáron Zalaegerszegről az orosz Jenyiszej együtteséhez távozó irányító, Sigrid (Sigi) Koziar, valamint a már egy éve, az akkor a francia másodosztályú Reims csapatához igazoló román center, Eliabeth Pavel, aki a Pitesti Egyetem csapatát erősítette az egyetemi Eb-n. A román center hölgy a következő évadban az olasz élvonalbeli Costa Masnaga csapatában játszik. A történet úgy teljes, ha eláruljuk még: kettejük "egyetemi szintű" találkozásai után mindkétszer Koziar örülhetett, a bécsiek mind a két tornán jobbaknak bizonyultak román riválisuknál. 

 

 

Összesen 26 játékvezető, köztük 2 honfitársunk, Makrai Márton és Sörlei Attila működött közre az egyetemi Európa-bajnokságon. A játékvezetőknek azonban nem csupán a mérkőzések levezetésére korlátozódott a feladatkörük: mivel a szervezők nem tudtak kellő számú hozzáértő "segéderőt" foglalkoztatni a zsűriasztaloknál, így a bíráknak is be kellett ugraniuk, pontosabban ülniük időt, támadóidőt mérni. A sípmesterek helyzetét nehezítette, hogy a torna záró napjának reggelén több játékvezető elutazott. Makrai Mártonnak például így nézett ki a programja az utolsó nap: mérkőzés-vezetés, időmérés, majd mindezek után lett ő a női döntő vezetőbírája... Amúgy mind Márton, mind pedig Attila - aki e torna kapcsán ült életében először repülőgépen, s a fokozatosság elvét betartva odafelé mind a Budapest és Varsó, mind pedig a Varsó és Poznan között közlekedő gép "klasszikus" légcsavaros, propelleres volt - egybehangzóan állítottak: több olyan mérkőzést is vezethettek, amelyek nagyban elősegíthetik további szakmai fejlődésüket. 

 

 

A nagyobb szabású nemzetközi viadalokon a szervezők rendre emlékpólókkal kedveskednek a résztvevőknek. Nem volt ez másképp Poznanban sem, és a torna az emlékpólójára nyomtatott szöveg akár egy életmód-tanácsként is felfogható: "Eat, sleep, play basketball", azaz "Egyél, aludj, kosarazz". Jól hangzik, de a krónikás felelőssége teljes tudatában kijelenti: a rendezvény szinte minden résztvevője próbálta jelentősen kibővíteni a pólókon olvasható hangzatos, ám meglehetősen puritán, kissé egyhangú életvezetésre utaló "utasításban" foglalt tevékenységi köröket. 

 

 

Talán sokak által nem ismert a tény, hogy ami a magyarban "s", azt lengyel barátaink "sz"-nek mondják, s fordítva, a mi "sz" hangunk náluk "s". A "vájt fülű" magyaroknak ennek kapcsán érdekesen hangzott, amikor a TF-es lányokat mutatták be, például hogy Fuisz Viktóriát Fuisként, Szeli Dorinát Seliként, a csapat mellett Magyar Bianka segítőjeként, s technikai vezetőként tevékenykedő Sándorfi Rékát Szándorfiként, a figyelmet magára remek tripláival felhívó Vörösházi Jázmint pedig Vöröszháziként szólították pályára. Akinél pedig teljes volt a hangzók "helycserés támadása" az Révész Sára, vagy ahogy a neve a bemutatásokkor hangzott: Révés Szára volt...

 

 

Szép számú önkéntes segítette a szervezők munkáját az egyetemi Eb-n. A korábbi kontinensviadalon, Európai Egyetemi Játékokon az önkéntes csapat nemzetközi volt, sok ifjú honfitársunk is tevékenykedett a rendezvényeken. Ezúttal a lengyelek a jelek szerint nem akartak "önkéntes importot", nem szerettek volna "hozott anyaggal" dolgozni, csak hazai fiatalok segédkeztek a csapatok körül, az információs pontnál, vagy éppen a pályák tisztításánál. A TF-es fiúk segítője egy Karolina nevű lány volt, akinek ikertestvérét, Malgorzatát az osztrák lányokhoz osztották be, így lettek ők a "Monarchia-ikrek". Karolina egy, a TF férfi csapatának játékosai által aláírt pólót kapott ajándékba a srácoktól. 

 

 

Egy, a magyar másodosztályban, Tiszaújvárosban több évet "lehúzó" kosaras, Kilyén Őrs erősítette a Pitesti együttesét. A román csapat ellen szenvedte el egyetlen vereségét a TF együttese, és Őrs azért ismert a magyar együttesből jó néhány kosarast, a TF-es színekben pályára lépő játékosok közül többek - így például a Nagy-fivérek - ellen is játszott annak idején. A tornát a végül az ötödik helyen záró Pitesti kosarasa elmondta: szívesen visszatérne, újra hazánkban kosarazna.

 

 

Sajnos a sérülések velejárói a sportrendezvényeknek. Most is lehetett látni sínre tett ujjú, felkötött karú kosarast, mankózó lányt. Az egyik legsúlyosabb sérülés azonban nem a kosárlabdapályán történt. A szervezők mindennel próbáltak a Poznanba látogató vendégek kedvében járni. Ilyen volt például a mobil-applikáció útján is kölcsönözhető, s a sportolók körében hamar igen népszerűvé váló lime-roller. Ezek egyikével esett úgy fejre egy portugál kosaras, hogy hátul betört a feje, mentő vitte kórházba. Az eset a szabadnapot megelőző éjjel történt, amikor a városban diszkót is szerveztek a sportolóknak, és a rossz nyelvek szerint finoman fogalmazva nem volt teljesen józan a derék luzitán játékos. Ha netán az 5 év múlva Debrecenben és Miskolcon rendezendő Európai Egyetemi Játékokra is terveznének ilyesmit, azért mellé nem lenne haszontalan egy alkoholszondát is "készenlétben tartani" az ilyen (bal)esetek elkerülése céljából...

 

 

Utolsó mérkőzésük után többen is zokogva ölelkeztek össze a TF-es női csapat játékosai közül. Tudták: így, ebben az összetételben akkor, múlt szombaton játszottak utoljára, s nem a német Göttingen elleni vereséget siratták - megkönnyezték, hogy néhányukkal már nem fognak együtt, egy csapatban kosarazni. Hogy a lányoknál "eltört a mécses", még érthető, de valami hasonló történt a srácoknál is, igaz nem az utolsó meccs után, hanem az elutazás előtt. A poznani indulást megelőzően a fiú csapat az Erasmus-program keretében az előző tanévet a Testnevelési Egyetemen töltő, s a TF NB II-es csapatában szereplő lett center búcsúzott könnyes szemmel csapattársaitól, s edzőjétől, Boros Zoltántól. Látszott: életre szóló élményekkel lett gazdagabb TF-esként Budapesten, majd Poznanban.