Olaszország – Magyarország  51-59 (11-18, 15-7, 7-14, 18-20)

Nis, 250 néző. Vezette: Vojinic (montenegrói), Csender (román), Chaykovskyy (ukrán)

OLASZORSZÁG: C. Dotto 1, Sottana 16/6, Zandalasini 9, Cinili 12/9, Andre 2. Csere:  Crippa, F. Dotto, Cubaj 4, Penna, Romeo 7/3. Szövetségi kapitány: Marco Crespi 

MAGYARORSZÁG: Studer 6, Turner 10/6, Raksányi 8/3, Zele 7, Határ 10. Csere: Horti 13, Dubei 5/3, Varga, Lelik. Szövetségi kapitány: Székely Norbert

Alighanem kevesen gondolták azt előzetesen, hogy Törökország két mérkőzés után még nyeretlenül áll a csoportban, márpedig a magyarok által legyőzött szlovénok 62-55-re nyerni tudtak. Ezzel is bizonyították, hogy bizony milyen értékes is volt az a csütörtöki siker. A csoportfavoritot legyőzni ugyanis nagy fegyvertény, még akkor is, ha a törökök másodjára teszik meg azt a szívességet az ellenfélnek, hogy elrontják a végét. De ez legyen az ő gondjuk, a mieink számára az első lehetőség a továbbjutás bebiztosítására az olaszok ellen adódik.

Sokan emlékezhetünk a két évvel ezelőtti Európa-bajnokság nyolcaddöntőjére, amikor egyetlen ponttal 49-48-ra nyertek csak a taljánok. Abból a csapatból Határ, Dubei, Raksányi, Zele és Varga maradt hírmondónak. Az előzetes esélylatolgatások egyértelmű olasz sikert jósoltak, ám a rendkívül fiatal magyar válogatott megmutatta csütörtökön, hogy rosszul játszva is óriási akarattal rendelkezik.

Ahogyan az várható volt, a gyorslábú olasz mezőnyemberek határozták meg az ellenfél játékát, Sottana és Dotto rohamtempóban igyekezett tempót adni övéinek. Ami fontos, a negyed elejétől állták a sarat a mieink, csak azok a fránya támadólepattanók ne lettek volna. Volt olyan olasz támadás, amikor ötször próbálkozhattak Sottanaáék, szerencsénkre sikertelenül. A túloldalon viszont jobban sáfárkodtunk a helyzetekkel, s a szlovénok elleni parádés teljesítményével a kezdőcsapatba került Zele vezetésével az ötödik percre át is vettük a vezetést (6-9).

Fontos volt már az első percekben, hogy Raksányi Krisztina remekül fogta az olaszok fiatal sztárját, Zandalasinit, emellett szép betörésével időkérésre késztette az olaszok mesterét, Marco Crespit (6-13).

A negyed végéhez érve megtorpant a mieink támadójátéka, fel is zárkózott az ellenfél Cubaj két duplájával. A játékrész utolsó pillanataira sikerült megnyugodni, hogy ez számokban is látszódjon, arról Horti Dóra és Yvonne Turner gondoskodott (11-18).

Bár a törökök ellen sem kezdtek jól az olaszok, egészen más sebességgel kosárlabdáztak a magyarok ellen, s ebben nagy szerepe van a védekezésünknek. Így ugyanis nem találták egyelőre azt a tempót Sottanáék, ami az ő játékuk legnagyobb erőssége. Egyetlen játékelemben voltak lényegesen jobbak a mieinknél, ez a támadólepattanó, ebből tizenegyet is lekapkodtak 15 perc alatt. A második első fele sok pontot nem hozott, ebből egyelőre a mieink jöttek ki jobban (14-22). Különösen rosszul dobtak kintről Crippáék, elsőként Zandalasini és Sottana érzett rá, hogy talán a középtávoli is pontot ér.

A félidő végéhez közeledve megtorpant a mieink támadójátéka, amit két triplával könyörtelenül kihasználtak az olaszok, jött is az időkérés Székely Norberttől egy perccel a nagyszünet előtt (24-25). Ha dicsértük a magyar védekezést Zandalasinin, akkor feltétlenül meg kell említenünk, hogy a túloldalon viszont Turnert kapcsolták ki nagyszerűen. A félidő végére felpörgő olaszok végül a maguk javára fordították az állást, Romeo szerencsés kettesével ők vonulhattak nyugodtabban pihenőre (26-25).

A szünetben Studer Ágnes miatt aggódtunk egy kicsit, az irányító meghúzódott egy szerencsétlen mozdulatnál, csak a szünet legvégén jött ki, s jelezte: vállalja a játékot. A faultproblémák miatt kényszerből sokáig a kispadra kényszerülő Zele Dorina büntetőivel indult a harmadik negyed. Kapkodott kicsit mindkét csapat, eladott labdák, 3 másodpercek, támadóhibák tarkították a játékot. Az olaszok jól fogták a magyarok kulcsemberét, Határ Bettit, ezzel ki is húzták csapatunk egyik méregfogát. Egyik csapat sem tudott ellépni a másiktól. A már-már bántó pontszegénység a két csapat két évvel ezelőtti, már említett Eb-meccsét idézte. Nagy kérdés volt, hogy ki találja meg hamarabb a célzóberendezést. A két védekezést mindenképpen dicséret illette, a 28. percben Studer büntetői után még mindig csak 33-33 volt az állás.

Turner erőlködött be egy kettest, majd kapott egy kis pihenőt Székely Norberttől. Horti Dóra megirigyelte Turner mutatványát, s ő is egy rendkívül munkás kosarat szerzett, a 4 pontos magyar előny szinte soknak számított. A zalaegerszegiek centere egyébként nagyszerűen játszott ezen az estén, büntetőivel a negyed vége ezúttal a magyaroké volt (33-39).

Három gyors magyar faulttal indult a záró tízperc, na meg Raksányi Kriszta és Dubei Debóra triplájával. Persze mikor találna be a legnagyobb olasz sztár, ha nem ilyenkor (37-45)?

Sottana a jelek szerint hasonlóra készült, mint a törökök ellen, a harminc percig láthatatlan világsztár már az ötödik pontját dobta, viszont nekünk volt egy Horti Dóránk, aki meg már 13 pontnál járt. Nem adták fel az olaszok, Cinili három büntetőjével újra ott voltak a mieink nyakán.

Elképesztő feszültség volt a pályán, az utolsó négy percnek ötpontos magyar előnnyel vágtak neki a csapatok (46-51). Zandalasini megkaptaa hírnévnek járó fújást, duplájához jöhetett a büntető, teljesen nyílt volt a mérkőzés három perccel a vége előtt (49-52).

Határ Betti gól jó plusz faultos akciója után Raksányi Krisztina is hasonlóval rukkolt elő, 140 másodperccel a vége előtt időt kértek az olaszok. Sottana próbált vezérré előlépni, két büntetőjével zárkóztak az olaszok, a rutinos játéksnak ez volt a 11. pontja a záró negyedben. Nem és nem, nem ment az olaszoknak, a magyar válogatot rendkíül okosan nem kapkodott, s győzelmével megnyerte csoportját, s a legjobb nyolc közé jutott az Európa-bajnokságon!