Elég hamar, már a bajnokság második fordulójában, ráadásul az ellenfelek számára az egyik leginkább "rettegett katlanban", Miskolcon, a Diósgyőr otthonában szerezte meg története első élvonalbeli győzelmét az NKE-Csata csapata. Az együttes ifjú szakvezetője, Tursics Krisztián is edzői pályafutása első élvonalbeli sikerét ünnepelhette - vele beszélgettünk.

- A múlt hét végi bajnoki bravúr előtt nem sokkal edzőmérkőzést is játszott csapata a Diósgyőrrel. Mennyi szerepe volt annak az egyébként csapata által elveszített találkozónak? - kérdeztük Tursics Krisztiánt.

- Úgy gondolom, elég sok. Megismertük a Diósgyőr játékosait, és sikerült az ellenfelünkről az edzőmeccsen szerzett tapasztalatokat felhasználni. Annak az összecsapásnak az eredménye amúgy csalóka, a végjátékig ott is partiban voltunk a Diósgyőrrel, csak az utolsó másfél percben kaptunk három triplát.

- A bajnokság nyitó fordulójában az ezüstérmes Szekszárd ellen elveszített bajnoki is segített?

- Az a mérkőzés rávilágított, milyen tartás van a csapatban, tudtunk építeni az azon a találkozón látottakra. Volt már tizenhét pontos hátrányunk is, de sikerült visszajönni a mérkőzésbe, s négy támadásunk is volt hárompontos hátránynál - más kérdés, hogy akkor ezekből az akciókból nem sikerült kosarat szereznünk.

- A közel húszpontos hátrányt Miskolcon is hamar "összehozták"...

- Így van, és érdeklődtem is - a szokottnál emeltebb hangon - a lányoknál, hogy egy negyed alatt huszonnyolc pontot kapva mit is keresünk Miskolcon és az élvonalban. A második félidőben már jóval keményebben és hatékonyabban védekeztünk, labdákat, lepattanókat szereztünk, és ez támadójátékunknak is ritmust, lendületet adott. A Szekszárd ellen, ha jól emlékszem, egy nyolc-kilenc, Miskolcon pedig egy hétperces periódusunk volt, amikor nem engedtünk pontot ellenfelünknek.

- Ha már az ellenfelet említette, bár nem az Ön asztala, mit vett észre a diósgyőriek játékán?

- Amkor elhúztak közel húsz ponttal, talán egy kicsit "belekényelmesedtek" a mérkőzésbe. Később meglepte őket, hogy fokozatosan csökkentjük a hátrányunkat, utána pedig bár próbáltak, nem tudtak felpörögni.

- Korábban az utánpótlás korosztályokban, azokat sorra magabiztosan nyerve, valamint a Női Amatőr Nemzeti Bajnokságban azért nem valószínű, hogy túl gyakran fordult elő, hogy közel húszpontos hátrányba kerüljön csapataival. E szokatlan helyzet kezelése, mint fiatal edzőnek, mennyi nehézséget jelentett?

- Nézze, nagyon élvezem az egész NB I légkörét és az edzősködést az élvonalban. Annak persze nem örültem, hogy mindkétszer ennyire elengedük az ellenfeleket. Ami pedig e helyzet kezelését illeti: bízom a játékosokban, és a dolgos hétköznapokon elvégzett igen-igen kemény edzésmunkában.

- Miskolcon a Lelik Réka - Nagy-Bujdosó Nóra - Kelsey Lang trió vitte a prímet csapatában. A jövőben is ez várható?

- Az alap az, hogy a játékosok maximális akarattal "kaparjanak" védekezésben. Ahogy Miskolcon, a jövőben is ez adhat ritmust a támadásainknak. Úgy gondolom, ha a védekezésünk rendben lesz, támadásban mindig akad, aki hozzá tud majd tenni pluszt, esetleg extrákat a játékhoz - és itt nem csak az említett három játékosra gondolok. A Szekszárd ellen Radócz Fanni szállt be nagyon ügyesen és adott jó megmozdulásaival lendületet a csapatnak, Miskolcon pedig a tizenhét éves Angyal Barbara tette meg ugyanezt kiélezett, kritikus szituációkban, miután két triplával és egy duplával tartást és lendületet adott.

- A két idegenlégiós hogy illeszkedik a csapatba?

- Szerencsére úgy tűnik, nagyon "belenyúltunk" a szerződtetésükkel. Ami talán a legfontosabb, emberileg jól passzolnak a közösségbe. Ami a játékot illeti, a légiósok beépítése, ahogy a csapatok többségénél, nálunk is folyamatban van.

- Ez az idegenbeli bravúr nyilván nagy önbizalmat adhat a folytatásra. Mi várható az NKE-Csata csapatától?

- Minden mérkőzést szeretnénk megnyerni, senki ellen nem lépünk majd feltartott kézzel a pályára. Ugyanakkor egy bravúrosnak tűnő győzelem után sem gondoljuk, gondolhatjuk egyik riválisunkkal szemben sem, hogy esélyesek vagyunk, tehát minden ellenfélből próbálunk a lehető legjobban, legalaposabban felkészülni. Két dolgot akarunk elérni. Az egyik, hogy lehetőleg minél több mérkőzést nyerjünk meg, a másik pedig, hogy fiataljaink folyamatosan fejlődjenek. Bár két meccset mér lejátszottunk az NB I-ben, ők azért még nem mondhatják magukat NB I-es szintű kosarasoknak. Ahhoz, hogy ezt elérjék, nagyon sokat és keményen kell dolgozniuk nap mint nap. De, mint már említettem, bízom bennük és az elvégzett munkában.


Fotó - NKE-Csata Basketball facebook-oldala