Az elvégzett munkán múlik minden - interjú Török Ágnessel
2018. augusztus 2. | 10:45
A két hete véget ért, soproni rendezésű női U20-as Európa-bajnokságon az ötödik helyet szerezte meg hazánk válogatottja. Erről is, valalmint az előttünk álló klubszezonról, 3x3-ról, fiatalok kosárlabdába való csábításáról, valamint éneklésről és kutyákról is szót ejtettünk a CMB CARGO UNI Győr ifjú tehetségével, Török Ágnessel készített interjúnkban.
Hány évesen kerültél kapcsolatba a sportággal? Kinek, vagy minek a hatására döntöttél a kosarazás mellett?
Hat évesen kezdtem el kosarazni, nagyrészt anyukám miatt. Profi kosárlabdázó volt, és mivel erdélyi a család, a román válogatottat erősítette éveken keresztül. Az első naptól kezdve Győrben pattogtattam, és nagyon jó szívvel tekintek vissza azokra az évekre, amelyeket az utánpótlásban töltöttem.
A soproni U20-as Eb-n az ötödik helyen zártatok. Utólag visszanézve hogyan értékeled a szereplést? Hogy érzed, milyen formában pattogtattál a tornán?
A lányokkal azt a célt tűztük ki magunk elé az Eb előtt, hogy mindenképpen jussunk be a legjobb négy közé. Sajnos a negyeddöntőt mégis elvesztettük, ami elmondhatatlanul fájt mindenkinek. Ezek után hatalmas dolognak tartom, hogy meg tudtuk szerezni az ötödik helyet a tornán, egy nem is akármilyen francia meccsel lezárva. Összeségében tehát úgy gondolom, nincs miért szégyenkezni, és örülök, hogy ennek a csapatnak a tagja lehettem. Igyekeztem minden tőlem telhetőt megtenni, mindent kiadni magamból, és segíteni a csapatot az Eb-n. Csodás élmény volt hazai közönség előtt játszani az utolsó utánpótlás Európa-bajnokságomon.
Fiatalon, 16 évesen mutatkoztál be a Győr felnőtt csapatában a 2014/15-ös szezonban, tavaly már minden mérkőzésen kezdőként léptél pályára. Hosszabb távon tervezel a Rába partján, vagy idővel esetleg külföld is szóba jöhet?
Amikor felkerültem a felnőtt csapathoz, nagyon sok mindent kellett még megtanulnom erről a játékról. Az U20-as szabálynak köszönhetően az elmúlt években sok lehetőséget kaptam, és az elmúlt időben egyre gyakrabban léphettem pályára a szabálytól függetlenül is. Az évek során úgy gondolom, sokat tudtam fejlődni, és ez a jó közegnek is köszönhető, ami itt Győrben van. Jelenleg úgy érzem, jó helyen vagyok, nagyon jó lenne abban a városban meghatározó játékossá válni, ahol először fogtam labdát a kezembe. A távoli jövő jelenleg nem foglalkoztat, én annyi munkát fogok belefektetni ebbe az egészbe, amennyit csak tudok, és majd meglátjuk, ez mire lesz elég.
A játék mely elemében kellene érzésed szerint leginkább javulnod? Mit tartasz a legnagyobb erősségednek kosarasként?
A védekezés és a robbanékonyság az a két elem, amiben mindenképpen fejlődnöm kell. Erősségemnek talán a hárompontosokat mondanám, vagy esetleg a lepattanózást.
A hazai mezőnyből ki a kedvenc játékosod (ha van ilyen)?
Két játékos is van, akire felnézek. Bár már nem aktív, volt szerencsém egy csapatban játszani Vajda Annával. Nagyon sok mindent tanultam tőle, a munkamorálja, a motiváltsága szerintem egyedülálló, és mindezek mellett emberileg is példakép lehet bárki számára. Az együtt töltött szezon óta tartjuk a kapcsolatot. A másik pedig Laklóth Anna, aki a legelső felnőtt szezonom óta a csapattársam. Tőle is sokat tanultam, pályán és pályán kívül egyaránt.
Úgy tudom, a 3x3 sem ismeretlen számodra. Mi a véleményed a szakágról?
A 3x3 kosárlabdáról nagyon jó emlékeim vannak, hiszen még U18-ban ezüstérmet tudtunk szerezni az Európa-bajnokságon. Úgy gondolom, szép jövő előtt áll ez a szakág. Ezt az is mutatja, hogy mióta olimpiai sportág lett, egyre több ország veszi komolyan a 3x3-at, egyre színvonalasabbak a különböző nemzetközi versenyek. Nem mellesleg, 3x3-at játszani egy külön életérzés; kint a szabadban, a zene végig hangosan szól, és nem lehet elbújni, ott hárman vagytok a pályán, hárman kell megoldani. Bármikor visszamennék újra játszani!
Követed a férfi bajnokságot, vagy akár a tengerentúli ligákat (NBA, WNBA)?
Az NBA-t és a WNBA-t inkább csak fél szemmel követem, jobban érdekel a férfi és a női Euroliga. Természetesen egy férfi bajnoki meccset bármikor szívesen megnézek, amikor tudom, követem az eredményeket is.
Lassacskán közeleg a következő bajnoki évad, csapatod kerete sok helyen változik. Mik a célok, célkitűzések?
Valóban sok lesz a változás, már izgatottan várom az új szezont. Úgy gondolom, reális esélyünk van az élmezőnyben végezni a hazai bajnokságban, és az Európa Kupában is szeretnénk minél messzebb jutni. Külön öröm, hogy jó pár fiatal is felkerül az utánpótlásból, így fontos feladat lesz az ő integrálásuk is. Szerintem minden adott egy jó szerepléshez ebben a szezonban, de természetesen az elvégzett munkán múlik majd minden.
Képzeletbeli edzést tartunk: figurális játék, dobás, védekezés, vagy kondi? Melyiket preferálod?
Lehetne változatos edzés, mindegyikből egy kicsi. Magamból indulok ki, nem szeretem a monotonitást.
Ha egy fiatal, még sportágválasztás előtt álló kislányt kéne rábeszélned, hogy legyen kosaras, hogyan "fűznéd be"?
Mindenképpen elmondanám neki, hogy a kosárlabdától sokkal több mindent fog kapni, mint azt valaha is gondolná. És elmondanám neki, hogy én 14 éve pattogtatok, de mèg soha egy percig sem gondoltam arra, hogy abba szeretném hagyni. Végül pedig azt javasolnám, hogy hozza el a barátnőit is edzésre, mert úgy még nagyobb buli az egész. :)
Aki látott már játszani, tudja, hogy a pályán nagy küzdő vagy. Kicsit kanyarodjunk el szeretett sportágunktól, a civil életben egy kedves, mosolygós lány Török Ági – mivel töltöd legszívesebben a szabadidődet?
Sok időt és energiát fektetek a tanulásba, számomra ez kifejezetten fontos. A győri Széchenyi István Egyetemen tanulok Nemzetközi tanulmányok szakon, és ha minden jól megy, tavasszal már le is diplomázom. A szabadidőmben, ha egyedül vagyok, akkor általában olvasok. Illetve elég muzikális alkat vagyok, tehát például vezetés, takarítás vagy sütés-főzés közben nagyon szeretek hangosan zenét hallgatni és énekelni közben. Továbbá ha tehetném, minden menhelyen lévő kutyát örökbe fogadnék, de mivel ez jelenleg nem megoldható, be kell érnem azzal, hogy sok időt töltök Bercivel, a kutyánkkal.