Tizedik helyen zárt a férfi U20-as válogatott a Szófiában megrendezett B-divíziós Európa-bajnokságon. A csoportkört két győzelemmel és három vereséggel abszolválták Pór Péter tanítványai, majd Grúzia és Macedóni legyőzésével a kilencedik pozíció megszerzéséért szállhattak harcba Portugália ellen, ám végül 67-60-as vereséget szenvedtek.

- Reálisan nézve a szereplésünket, a tizedik hellyel, főleg a sok hiányzó miatt nem lehetünk elégedetlenek, ez a realitás ettől a csapattól - mondta Pór Péter a BB1.hu-nak. - Szerkezetileg és fizikálisan több együttes is előttünk jár, mi ezt taktikai dolgokkal próbáltuk ellensúlyozni. A torna első szakaszában egy kicsivel jobb játékkal bejuthattunk volna a legjobb nyolcba, ahol már nagyon komoly csapatokkal kellett volna felvenni a versenyt. Megtapasztalhattuk, hogy a sportág dinamikusan fejlődik, egyre jobb teljesítmény kell ahhoz, hogy valaki felkerülhessen az A-divízióba. A mezőny élcsapatai technikailag és fizikálisan nagyon képzettek, nagy sebesség mellett is pontosan hajtják végre a feladatokat. Éppen ezért a magyar utánpótlásképzésben a soron következő generációknak a kondicionális képzésben és a technikai elemek magasabb szintű elsajátításában kell fejlődnie, mert ez az alapja a modern kosárlabdának. Sebesség, dinamika, tökéletes technika nélkül nem lehet valakiből nemzetközi szintű játékos. Évekkel ezelőtt kezdődött el egy folyamat, mely szerint az U20-as válogatott a felnőtt csapat szakmai munkáját követi, abból a megfontolásból, hogy zökkenőmentes legyen a fiatal játékosok beépítése a felnőtt válogatottba. Ennek első eredménye, hogy Perl Zoltán, Váradi Benedek, Benke Szilárd és Filipovity Márkó probléma nélkül tudott beilleszkedni a felnőtt csapatba. Ehhez a szemlélethez most az U18-asok is csatlakoztak, de rövid időn belül az U16-os gárda is ezt a szisztémát fogja követni. Fontosnak tartjuk, hogy egymásra épülő legyen a nemzeti csapatok játékrendszere, ez hosszabb távon biztosíthatja, hogy nem kell a szövetségi kapitánynak mindig új csapatot építeni, a generációváltás is könnyebben megoldható, s aki a fiatalok közül érkezik, már pontosan tudja, milyen szisztémában kell dolgoznia. Ezért aztán a korosztályos válogatottaknál már tudatosan a nemzetközi szint elvárásait tanítjuk, arra készítjük fel őket.

- Összességében elégedett voltam, kiválóan dolgozott a csapat, az akarással, a hozzáállással semmilyen problémám nem volt. Június ötödike óta időt és energiát nem kímélve, kőkeményen dolgoztak a srácok, s a mezőny egyik legjobban védekező csapatává váltak, a meccsenként átlagban ötvenhat kapott pont egy kiemelkedő teljesítmény, amire mindenki büszke lehet. Annyi kis hiányérzetünk azért lehet, hogy a támadójátékunk befejezésénél, egy kicsit jobb dobószázalékot produkálva, akár a felsőházba is kerülhettünk volna.

Pór Péter együttese három vereséggel (Csehország, Oroszország, Hollandia) indította a szófiai tornát, majd a négymeccses győzelmi széria (Luxemburg, Örményország, Grúzia, Macedónia) Portugália ellen szakadt meg.

- A mi játékosaink nagyon kevés olyan meccset játszanak, ahol ilyen tempó mellett kell jól teljesíteni hétről-hétre. Csak az első mérkőzésen nem voltak győzelmi esélyeink, talán ez a találkozó kellett ahhoz, hogy felvegyük az Eb ritmusát. A soron következő mérkőzéseken nem vallottunk szégyent, meccsről-meccsre egyre jobban játszottunk. Kezdett igazi csapattá formálódni a társaság és a hiányzók ellenére sem nem álltunk messze egy sikeresebb Eb-szerepléstől. A csapatvezetés és a szakmai stáb örült annak, hogy a sorozatterhelés ellenére meccsről-meccsre többet hoztak ki a fiúk magukból, s védekezésben egészen magas szinten teljesítettek, így bekerültek a torna legkevesebb pontot kapó csapatai közé. Ha például nem rögtön a csoport három legnehezebb ellenfelével kezdünk, akkor másként is alakulhatott volna a torna számunkra. Tudom, hogy a magyar sportközvélemény az eredményeket figyeli elsősorban, de én annak is nagyon örülök, hogy a szófiai Eb-t megnyerő lengyeleket mi Kecskeméten legyőztük, tehát benne van a társaságban az, hogy magasabban jegyzett csapatokkal is felvegye a versenyt. Fontosnak tartom kiemelni: a mi erőnk abban rejlett, hogy alaposan felkészültünk a soron következő ellenfelek játékából. Ebben kulcsszerepe volt két segítőmnek, Honti Viktornak és Juhász Olivérnek, akik kiválóan térképezték fel a soron következő ellenfeleket, s minőségi videó anyagot állítottak össze. Ez a mai kosárlabdában nélkülözhetetlen a megfelelő felkészüléshez. Mint minden többmérkőzéses tornán, a kisebb nagyobb sérülések kezelése is nagyon fontos momentum, nálunk ezt „Dongó” masszőr a legprofibb módon látta el.


Fotó - fiba.basketball