Az első elődöntőben a Sopron és a Szombathely csapott össze. A csarnok megtelt mindkét tábor szurkolóival és ebéd után kettőkor kezdetét vette a regionális rangadó. Werner és Papp kosaraival kezdődött a találkozó, míg a szombathelyi részéről Dancsecs és Kovács köszönt be egy egy hárompontossal. A szombathelyiek hamar összeszedték az öt csapathibát, így a Sopron nem egyszer állhatott a büntetővonalra. Ám Váradi legénysége nem engedte meglógni ellenfelét, így egy negyed után 4 pont volt a Sopron előnye. A második etapban 10 pontra kúszott a Sopron előnye. A szombathelyi oldalon Kovács-Dancsecs-Kiss trió tartotta a lelket. Polgárdy percei következtek, elől és hátul is ő húzta most a csapat szekerét. Kellett is hiszen Werner és Soós faultproblémák miatt csak a padról nézte társait. Féltávnál a Sopron 8 pontos előnnyel várhatta a második játékrészt.

A vasi gárda kezdte jobban a harmadik negyedet, de Horváth mester legénysége nem maradt az öltözőben és a negyed felénél már 15 pontra duzzasztatták előnyüket. Változatosan jöttek a kosarak, Polgárdy és Németh már a dupla-duplát is elérték a negyedben. A Szombathelyből úgy tűnt kicsit elfogyott az erő a negyed végére és ezt a soproni fiatalok kihasználták. Az utolsó másodpercekben Papp egy demoralizáló hárompontossal 18 pontra növelte a különbséget. A vasiak ugyan többször is betaláltak, de a soproni kezdőből mindenki két számjegyű pontot tett a közösbe, így a Soproni Sportiskola jutott a döntőbe.

Horváth József: Nagyon kemény mérkőzést játszottunk ismét. Gratulálok a fiúknak, különösen a kiegészítőembereknek, akik sokat tudtak segíteni a győzelemhez és arra kérünk mindenkit, hogy minél többen látogassanak ki a holnapi mérkőzésre, ígérjük nem fognak csalódni!

Váradi Kornél: Először is gratulálok a Sopronnak, úgy érzem megérdemelten nyerték a találkozót. Eddig is csodálatos dolgot hajtottunk végre, tanulunk a mérkőzésből. Büszke vagyok, hogy volt tartásunk, nem adtuk fel és holnap ugyan ilyen akarással megyünk bele a bronzcsatába!