Szeptember 4-én kezdődik az idei női világbajnokság, ahova 28 év után kvalifikálta magát a magyar női kosárlabda-válogatott. Most visszatekintünk a női vb-k eddigi történetére - győztesekkel, meglepetésekkel, rekordokkal és természetesen magyar teljesítményekkel.
A korai évek és a szovjet uralom
Az első női kosárlabda világbajnokságra 1953-ban, Chilében került sor, ahol az Amerikai Egyesült Államok rögtön győzni is tudott annak ellenére, hogy kikapott Brazíliától - ekkor még ún. "selejtezős" meccsek után körmérkőzéseket vívtak a csapatok, a döntő körben mindenki játszott mindenki ellen, és az összes találkozó eredménye döntötte el a sorrendet. A második vb-n, 1957-ben, Brazíliában szintén az USA diadalmaskodott, és ekkor csapott össze először nagy ellenfelével, a Szovjetunióval - három ponttal nyertek az amerikaiak az egymás elleni, aranyéremről döntő találkozón.
Bár az első két vb-t megnyerte az USA, a női vb-k történetének első fele nem róluk, hanem a szovjetekről szólt, méghozzá teljesen egyértelműen. A következő hét világbajnokságból haton (1959 Szovjetunió, 1964 Peru, 1967 Csehszlovákia, 1971 Brazília, 1975 Kolumbia és 1983 Brazília) a Szovjetunió nyerte az aranyat, méghozzá zsinórban 56 megnyert mérkőzéssel - ez mind a mai napig rekord a vb-k történetében. Olyan legendák játszottak ekkor szovjet színekben, mint a háromszoros világ-, 10-szeres Európa-, illetve kétszeres olimpiai bajnok, 11-szeres BEK-győztes, 213 centis lett legenda, a sportág történetének egyik legnagyobb ikonja, Uljana Semjonova.
1979-ben az USA győzött Dél-Koreában, de a keleti blokk távolmaradt ettől a vb-től, így az egy felemás siker maradt - ahogy az egyébként a Hidegháború miatt ebben az időszakban elég sok világeseményen előfordult. Az 1983-as világbajnokságon azonban már csak két ponttal nyerte a finálét a szovjet csapat - ekkor már rendeztek döntőt -, és ez mutatta, hogy a dominanciának lassan vége.
Két meglepetésgyőztes az "amerikai korszak" közben
1986-ban a Szovjetunió adott otthont a világbajnokságnak, de az USA könnyedén múlta felül a házigazdát a döntőben (108-88), és ezzel elindult a női vb-k történetének második, mai napig tartó időszaka, amely az amerikaiakról szól... de nem kizárólag róluk.
1990-ben, Malajziában még győzni tudott az USA a jugoszlávok ellen (88-78), négy évvel később, Ausztráliában viszont komoly meglepetésre kikaptak a braziloktól az elődöntőben, Brazília pedig a döntőben Kínát is legyőzte (96-87), ezzel megszerezte első és mindmáig utolsó világbajnoki címét - ez volt az első olyan torna, ahol nem az USA vagy a Szovjetunió lett végül az első.
1994-ben, hazai pályán az ausztrálok is a négy között végeztek, és ez egy nagy sorozat kezdete volt az ötödik kontinens számára: azóta csak 2010-ben fordult elő, hogy Ausztrália nem nyert érmet a női vb-n, az USA mellett a másik megkerülhetetlen szereplői az ausztrálok ezeknek a tornáknak.
1998-ban (Németország) és 2002-ben (Kína) újra nyertek az amerikaiak, mindkét alkalommal a világelitbe visszatérő Oroszországot verték a döntőben (71-65, 79-74). 2006-ban, Brazíliában azonban jött az újabb kisiklás az USA részéről, hiszen az oroszok legyőzték őket az eldöntőben, akik így az arany kapujába léptek. Bejutni nem sikerült az ajtón: Ausztrália simán hozta a döntőt (91-74), és ezzel a negyedik vb-aranyérmes nemzet lett - érdekesség, hogy a brazilok Ausztráliában, az ausztrálok pedig Brazíliában lettek világbajnokok.
A 2010-es csehországi vb óta nincs kérdés: a rekordot tartó 11-szeres végső győztes amerikaiak legszorosabb fináléja a 2014-es, törökországi volt a spanyolok ellen (77-64), egyébként előtte a házigazda cseheket (89-69), 2018-ban, Spanyolországban az ausztrálokat (73-56), majd 2022-ben, Ausztráliában Kínát (83-61) is nagyon magabiztosan verték. 2010 és 2018 között Spanyolország is fellépett, mint állandó dobogós - két bronzérmet és egy ezüstöt nyertek ebben az időszakban a hispánok.
Az első vb-részvételünk - a forradalom után, a legjobb helyezésünkkel
A második világbajnokság volt számunkra az első: az 1957-es brazíliai tornán már ott voltak a mieink, köszönhetően az 1956-os Eb-ezüstnek. Nagyszerűen szerepelt a magyar csapat - pedig nem volt egyszerű még a kiutazás sem, ahogy az a kosarlabdamuzeum.hu-n is olvasható:
“A brazíliai utat nem volt képes kifizetni az állam (egy évvel korábban az Európa-bajnok férfi csapatot se vitték ki az ausztráliai olimpiára – a szerk.). Ekkor a FIBA sietett a magyarok segítségére, és magára vállalta a csapat utazásának költségeit. Hepp Franci bácsi mint mindent, ezt is elintézte William Jones-szal, a FIBA főtitkárral. Disszidáltak a legjobb erőink, a kezdőcsapatból Partiné Szabó Ágival csak ketten maradtunk meg hírmondónak, teljesen átszervezett csapattal indultunk útnak. A törzsből Blahóné Pirik Margit, Nagy Mária, Bárány Kati, három hosszú center, Tancsáné, valamint Fischerné Fekete Margit, '56-ban mind elhagyták az országot. Jelentős veszteséget jelentett a közvetlen utánpótlásnak számító Szőke és Magyari távozása is. Lick Mária sérülése további szerkezeti változtatásokat igényelt.” – eleveníti fel Mátay Dezsőné.
...A nagy hőség miatt a meccseket éjszakánként játszották a Maracana Zinhoban, hatszögletű szeletekből összeállított labdákkal. “Hoztunk is belőle, mint ajándékokat” – írja Szabó A Kosárlabda című szakfolyóiratban. Győzelem Chile, Kuba, Mexikó ellen, majd az USA elleni mérkőzés következett.
Itt már három csoportból az első két-két helyezett jutott tovább, mi pedig a C jelű négyest megnyertük Chile (65-53), Kuba (90-46) és Mexikó (89-54) legyőzésével. Jött a "döntő kör", ami azt jelentette, hogy a három csoport összesen hat továbbjutó együttese körmérkőzést játszott egymás ellen.
Mi rögtön az USA-val kezdtünk, és a félidőben még vezettünk a címvédő és későbbi világbajnok ellen.
“Az USA ellen a zóna elleni játék minden szépségét bemutatták a lányok. Távoli dobásaink ellen a sokat mozgó játékosokból álló amerikai zóna szinte tehetetlen volt.” – emlékezett Szabó.
Ennek ellenére nyolc pontos különbség lett a vége, pedig a szünetben még két pont volt ide. Drámai küzdelem, de elemi hibák végül a mieink vesztét okozták (54-46).
A játékosok azt hitték, hogy a szoros amerikai meccs után jobb eredményt érnek el, de a csehszlovákok alapos bosszút álltak (55-34) az egy évvel korábban, az Eb-n elért győzelmünkért.
Október 23-án a szovjetek következtek. A szünetben csak hat pont volt a különbség, ami a végére tizenegyre duzzadt. Ennek ellenére Szabó így nyilatkozott: “Rá sem lehetett ismerni a csapatra, és ha az ellenfél nem fog ki egy elképzelhetetlenül jó dobószériát, megszületett volna a nagy meglepetés.” Nem mellesleg Schneider huszonöt pontot dobott a 64-53-al véget ért mérkőzésen, ami a legtöbb pont magyar részről egy meccsen. A teljes vb-n ő hozta a legjobb átlagot, a nyolc meccsen 14,5 pontot.
Még egy három pontos vereség a braziloktól, majd egy újabb győzelem következett Chile ellen. Szabó úgy vélte, hogy “a külső körülmények erős kihatásai miatt vesztettünk az USA és Brazília ellen. Harmincezer ember hangorkánja a fedett teremben el sem képzelhető a hazai méretekhez szokott hallószerveinkkel, de azt, amit a sok amatőr szamba zenekar művelt, azt igazán álmunkban sem hittük volna.” Végül a válogatott az eredetileg nem várt ötödik helyen kötött ki.
“A vb-t az amerikaiak nyerték, s tőlük csak néhány ponttal kaptunk ki. A világbajnok amerikaiak csupán három ponttal verték a szovjeteket! Fájó pont volt a vereségünk a későbbi bajnoktól” – mesélte Korenné Mogyorósi Sára.
A döntő körben 2-4-es mutatóval zártunk, és ahogy ez előbb olvasható volt, ezzel az ötödikek lettünk - ez mindmáig a legjobb eredményünk a női világbajnokságokon.
A csapat tagjai: Bárány Mária, Gyimes Edit, Jalsoviczky Anna, Kaló Ilona, Kaló Mária, Kocsor Mária, Korenné Mogyorósi Sára, Kovács Katalin, Partiné Szabó Ágnes, Schneider Éva, Szabó Jenőné Szmertnik Ilona, Vékony Ilona. Szövetségi kapitány: Szabó Johnny János.
Egy hetedik, egy kilencedik és egy nyolcadik hely
Két évre rá, 1959-ben, a Szovjetunióban is két meccset nyertünk, de itt csak körmérkőzés volt a Hidegháború és a nyolc induló csapat miatt: Jugoszláviát (49-48) és Dél-Koreát (62-57) tudtuk legyőzni, és a hetedik helyen végeztünk.
A csapat tagjai: Babocsay Éva, Beretzk Mariann, Kaló Ilona, Kaló Mária, Kocsor Mária, Korenné Mogyorósi Sára, Kovács Katalin, Lick Mária, Noficzer Anna, Partiné Szabó Ágnes, Schneider Éva, Szappanos Ildikó. Szövetségi kapitány: Lehóczki Tibor.
16 évnyi szünet után az 1975-ös kolumbiai vb következett számunkra. A csoportból nem sikerült továbbjutni, mert bár Kanadát legyőztük (67-55), Mexikótól már a nyitónapon kikaptunk (52-59), az ekkor egyeduralkodó szovjetek ellen pedig nem volt esélyünk (63-121). Az alsóházi körmérkőzések során az USA-tól (55-78) és Ausztráliától (73-75) kikaptunk, megvertük viszont Szenegált (78-21) és Brazíliát (76-51). Mivel a Kanada elleni győzelmünket továbbvittük a csoportból, így az amerikaiak mögötti hármas holtversenyt megnyertük az ausztrálokkal és a kanadaiakkal szemben, ezzel pedig a kilencedik helyen zártunk.
A csapat tagjai: Árváné Szuchy Katalin, Beloberk Éva, Czirákyné Rátvay Katalin, Doharné Horváth Erzsébet, Fehérné Koroknai Katalin, Kárász Judit, Kiss Lenke, László Erzsébet, Rajki Erzsébet, Szabics Magdolna, Verbőcziné Horváth Zsuzsanna, Winter Ilona. Szövetségi kapitány: Killik László.
1986-ban léphettünk újra pályára vb-n, és itt a csoportkör jelentette számunkra a végállomást: Ausztráliát (79-77) és Tajvant (77-57) legyőztük, de az USA, Csehország és Kína jobbnak bizonyult nálunk, így a csoport negyedik helyén, összességében pedig a nyolcadikon zártunk.
A csapat tagjai: Balogh Judit, Boksay Zsuzsanna, Borka Ágnes, Deák Éva, Dézsi Mária, Farkas Anna, Körmendi Gyöngyi, Nagy Dorottya, Németh Ágnes, Novák Judit, Schwarz Mária, Szöllősi Judit. Szövetségi kapitány: Killik László.
Az eddigi legutolsó vb-nk
28 évvel ezelőtt is Németországban rendezték a női világbajnokságot - mondhatni ott folytathatjuk idén, ahol abbahagytuk. Akkor Dél-Koreát legyőztük a csoportban, és így harmadikként továbbjutottunk, a második csoportkörben azonban nem nyertünk mérkőzést. Ekkor volt külön 9-12. helyért rendezett keresztjáték, mi pedig előbb hosszabbításban legyőztük Kínát (95-93), Japánnal viszont nem bírtunk (82-108), ezzel a 10. helyet szereztük meg eddigi utolsó vb-nken.
A csapat tagjai: Béres Tímea, Donkó Orsolya, Fodor Csilla, Hagara Zsuzsanna, Iványi Dalma, Kalmár-Nagy Dóra, Károlyi Andrea, Mészáros Kornélia, Papp Krisztina, Seres Éva, Ujvári Eszter, Zsolnay Gyöngyi. Szövetségi kapitány: Rátgéber László.
Vajon idén hol végeznek a mieink? Ha élőben szeretnéd megnézni a mérkőzéseinket, még kaphatóak jegyek a válogatott csoportmeccseire. Minden információt megtaláltok itt:
Fotók - FIBA, Basketball Australia, kosarlabdamuzeum.hu