Riportsorozatunk legújabb epizódjában az elmúlt 15-20 év meghatározó, 160-szoros válogatott klasszisával elevenítettük fel élete és pályafutása fontos mérföldköveit. Az A-csoportban hosszú évekig játszó édesapja nyomdokaiban járó dobóhátvéd Kaposváron nagyon fiatalon bemutatkozott az A-csoportban, egy rövid zalaegerszegi kitérő után Pakson lépett be a magyar kosárlabda elitjébe, majd Szolnokon töltött hat éve alatt érett igazi klasszissá, amit 4-4 bajnoki cím és kupagyőzelem, számtalan kiváló nemzetközi szereplés és három Év Játékosa-cím fémjelez. Egy rövid, de mozgalmas olaszországi légióskodás után tért haza és 2020 óta az Alba Fehérvárt erősíti, ahol a bajnoki érmek után végre szeretne trófeát is nyerni. A pozitívumok mellett kevésbé jó döntéseit, pályafutása hullámvölgyeit sem hallgatta el, amelyekből legalább annyit, ha nem többet tanult.

Voja a klubsikerek mellett egy talán még nagyobb életművet épített fel a magyar felnőtt válogatott színeiben, ahol már 2009-ben, 19. születésnapja előtt bemutatkozhatott és néhány éven belül a gárda egyik vezérévé, csapatkapitányává fejlődött. Autentikus helyszínen, a Magyar Kosárlabda-múzeumban elevenítette fel a két Európa-bajnokságra történő kijutást és szereplést, a társaival közösen megélt nagy pillanatokat, legendás meccseket. Körbe is nézett a múzeumban, amelynek falain szembetalálkozott régi ismerősökkel és egy-két helyen önmagával is…

Saját elmondása szerint szerencsés genetikával áldotta meg a sors, mivel a kettős terhelés ellenére az igazán nagy sérülések elkerülték, de az egészség megőrzése mögött nagyfokú tudatosság és rengeteg munka van. Régi küzdősport-rajongóként nemrég elkezdett bokszleckéket venni, hogy fizikálisan, illetve mentálisan, koncentrációban is még jobbá váljon – hiába tölti szeptemberben
a 36-ot, nyugodt szívvel tervezhet még jó néhány évnyi játékot a legmagasabb szinten.

Voja az elmúlt két évtizedben a magyar kosárlabda történetének ikonikus alakjává, sokak kedvencévé és példaképévé vált, ugyanakkor két lábbal a földön maradt és a hagyományos értékek híve. A legfontosabb számára a család, a párja és mindenek előtt nyolcéves kisfia, akivel rengeteg időt tölt – nem véletlen, hogy a legifjabb Voja is imád sportolni és hamarosan igazolt kosarassá válik.

Fotó: Girgász Péter