Tavaly NB II-es bajnokságot nyert, idén pedig egy osztállyal fentebb is folytatja jó szereplését a NEOSport Kozármisleny SE - Csirke Ferenc tanítványai már biztos alapszakasz-elsőként várják az utolsó két fordulót. A gárda alapemberével, az élvonalbeli rutinnal is rendelkező Bíró Olivérrel beszélgettünk a kezdetekről, a kosárlabda és a civil élet kapcsolatáról, valamint a jövőbeli tervekről. 

 

 

Mikor és hogyan ismerkedtél meg a kosárlabdával?

Hét éves koromban, az általános iskolában ismerkedtem meg a kosárlabdával. Akkori testnevelés tanárom, Märcz Petya bá hívott el az iskolai csapatba, és szerettette meg velem ezt a sportágat. Később innen kerültem a PVSK-hoz, pont egy diákolimpia meccs után keresett meg Zalay Zoltán. A ranglétrát végigjárva jutottam el a felnőtt csapatig itt Pécsett, majd innen kerültem később a Falcóhoz, az OSE-hez, majd végül vissza a nevelőegyesületemhez.

 

Ki és hogyan volt a legnagyobb hatással rád eddigi pályafutásod során? Pl. szülő, vagy fontosabb edző, csapattárs, esetleg példakép az életedben? 

Szerencsésnek érzem magam, mert karrierem során több kiváló edzővel dolgozhattam együtt. Sok nagyon tehetséges magyar és külföldi csapattársam is volt, akiktől rengeteget tanulhattam. Szakmailag mind a trénerek, mind a játékosok hatással voltak rám. Mindenképp meg kell említenem a családomat és a barátaimat is, akik mindig támogattak. Illetve kisfiam, Benedek születése adott hatalmas motivációt. Örülök, hogy láthat még játszani, nagyon szeret meccsre járni és szurkolni.

 

Hogyan kerültél jelenlegi klubodba?

2024 nyarán feleségemmel úgy döntöttünk, hogy nem költözünk újra el. Barátaink révén jött egy kihagyhatatlan álláslehetőség. Ekkor jött el az idő, hogy elkezdjem civil karrieremet. Öcsém ekkor már Kozármislenyben játszott, csak jókat mesélt, úgyhogy felkerestem Tóth Józsefet, aki örömmel fogadott. Ekkor csatlakozott Horti Bálint is a csapathoz, majd később Halász Ákos is. Első mislenyi évünkben megnyertük az NB II-t, idén pedig már Csirke Ferenc irányításával vezetjük az NB I B Zöld csoportját.

 

 

Mi a legnagyobb kihívás, amivel kosarasként szembesülsz?

 A legnagyobb kihívás, hogy folyamatosan jó teljesítményt kell nyújtani. Amíg profi voltam, edzésről edzésre, mérkőzésről mérkőzésre a maximumot kellett nyújtani. A jelenlegi hibrid üzemmódban pedig legtöbbször egy hosszú, munkával teli nap után érkezünk meg edzésre és meccsre.

 

 Miben lehetsz leginkább csapatod hasznára érzésed szerint?

Játszottam már sok féle szerepben az évek során. Jelenleg alapemberként számolnak velem és én ehhez méltó produktumot várok el magamtól, hogy ezzel segítsem a csapatot céljaink elérésében. Továbbá igyekszem a fiatalságot ellátni tanácsokkal.

 

Hogy jellemeznéd a Zöld csoportot? 

Ismeretlen terep volt számomra teljesen. Tavaly veretlenül lettünk bajnokok az NB II-ben, magabiztosan érkeztünk az idei szezonra, de nem tudtuk pontosan, hogy mire számíthatunk. Korábban játszottam két évet a Piros csoportban, de ez más kávéház. Ahogy mi is, a többi csapat játékosai is munka mellett játszanak. Véleményem szerint a mezőny kettészakadt, az első 5-6 csapat jó játékerőt képvisel, de bárki okozhat meglepetést.

 

 

 Mi a gárda idei célkitűzése?

Szezon elején is magas célokat tűztünk ki magunk elé, és ahogy teltek a mérkőzések, az éhségünk csak nőtt. Most már egyértelműen kimondhatom, hogy a bajnokság megnyerése a célunk, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint Veljko Budimir leigazolása.


Hogy fér meg egymás mellett a kosárlabda és a civil élet? Mik a kosárlabdán kívüli terveid?

Sokszor nagyon nehéz összeegyeztetni a civil életet a sporttal. Sokszor nehéz elindulni az esti edzésre egy fárasztó nap után, de nem keresünk kifogásokat. Csináljuk, mert szeretjük. Kosárlabdán kívüli terveim egyike volt, hogy letelepedjünk, ez sikerült, és pont Kozármislenyben. Ezen kívül szeretnénk bővíteni a családot, illetve szeretnék a civil karrieremben is minél magasabbra jutni.

 

 

Melyik a legszebb emléked a pályáról és miért?

Ismét azt kell, hogy mondjam, hogy szerencsés vagyok, több bajnoki győzelmet ünnepelhettem már különböző korosztályokban és osztályokban. Nyertem U18-at és U20-at, NB II-t kétszer, Hepp Kupát kétszer. Nyertem Piros csoportot és NB I A-t is. Mindegyik különleges számomra, de a Zöld csoport megnyerése még hiányzik a sorból.

 

Mit üzensz azon fiatal kosarasoknak akik hétről hétre szurkolnak a lelátón ?

Először is a csapat nevében szeretném megköszönni nekik és a többi nézőnknek is a szurkolást. A fiataloknak annyit üzennék, hogy remélem egyszer ők fognak majd a felnőtt csapatban játszani, de ezt senki nem kapja ajándékba. Keményen kell dolgozni napról napra, sok áldozatot kell hozni, de megéri. A sikereken kívül rengeteg más is jár a sportolói léttel – például életre szóló barátságok köttetnek.

 

Mit gondolsz a következő szezonról, miként látod magad és a csapatodat egy év múlva ?

Remélem, hogy sikerül elérnünk a kitűzött céljainkat és jövőre elindulhatunk a Piros csoportban. Terveim szerint még pár évet játszanék a lehető legmagasabb szinten, ami a civil életemmel összeegyeztethető.