Forray Gábor : Mindenekelőtt köszönetet szeretnék mondani a szurkolóinknak is, és a játékosaimnak is, Bár a szünetben kicsit leteremtettem őket, mert egyáltalán nem tetszett az első félidő. Olyan álmosak voltunk, langyosak. Csináltuk a dolgunkat, de nem voltunk elég harcosak. Így emiatt nem mentek be azok a dobások, amiknek egyébként be kellett volna, hogy menjenek. Így előnnyel fordult a Ratgéber, nyilván vérszemet kaptak. Most ugye én magam is, meg mindenki elvárta, hogy ez egy kötelező győzelem, hát azért mi nem voltunk ám olyan nagy csapat még egyelőre. Tervünk az, hogy azok legyünk, hogy bárki ellen kötelező legyen nyerni. Mivel vagyunk mi jobbak, mint ők? Ugye? Tehát, ugyanúgy, sőt, négy légiós plusz egy légiós státusz magyar útlevéllel, mindenki korosztályos válogatott a magyarok közül, úgyhogy én azt gondolom, hogy ez egy nagyon értékes győzelem volt. Mondhatom azt a végére, hogy magabiztos, de a meccs összképe alapján ez egyáltalán nem volt könnyű meccs. Tehát, nagyon keményen meg kellett dolgozni. Ezt tudtuk, hogy így lesz, hiszen nyilván senki nem úgy jön ide, hogy most akkor tessék, aztán föladja. Úgyhogy elmondtam a szünetben a fiúknak, hogy úgy kell hozni a második félidőt, úgy kell védekeznünk a bocsánat, tehát az egész meccsen, ahogy ezt a második félidőbe tettük, mert ott van ugye az ellenfél, Lawrence én azt gondolom, hogy extrán játszott. Tehát extra dobásokat dobtak be. Nekünk is a légiósok jók voltak, de azok helyzetek voltak, megteremtettük a helyzetet, olyan izoláció, ami az ő, amiket be tudják dobni, hát azért vannak itt. A Radgéberben a Moore és a Lawrence ők extrát dobtak. Nyolc méterről tripla, stepback tripla, tehát azért most nem az NBA-ben vagyunk. Azt gondolom, hogy ők sokkal jobban játszottak, mint az várható volt, és ezért nagy dolog, hogy mi tudtunk nyerni. Mert ha csak egy átlagos dolgaik vannak, akkor azt gondolom, simán lett volna, de sokat soha rosszabb. Én úgy érzem, hogy most talán el tudunk kezdeni megint egy egy olyan munkát, hogy az Ádám kiesett, fölépítettünk egy szisztémát, aminek nekem egy nagyon fontos láncszeme volt. Most túl azon, hogy egy magyar kiesett, ugye más szerkezetben kell bizonyos periódusokban játszani, és ezt be kell gyakorolni. Ugye eddig az Ádámmal játszottunk kilenc meccset, most kezdjük elölről, ugye nélküle ez a második. Tehát most nyilván ez egy kicsit döcög, de úgy érzem, hogy jól vették a fiúk, és fejlődünk. Egy kicsit az izgulást kell levetkőzni, hiszen a fiúk is tudták, hogy itt minden áron nyerni kell, és azért ha megnézzük a magyar rosztert, akkor ők az elmúlt években vagy a másodosztályban játszottak, vagy sehol, vagy ültek a padon, vagy az ifiben. Tehát nyilván át kell esni, hogy más amikor úgy játszunk, hogy nincs nyomás és dobálgatok, meg más amikor azt mondom, hogy na figyelj ide apukám, te ezért dolgozol, ez a fizu, meg kell nyerni a meccset. És mi azért tudtuk megnyerni a meccset, mert a második félidőbe a légió hozta azt, amit tud, és a magyarok elléptek. Az elsőben ott egy kicsit még stresszeltek, és a második beléptek, bedobták a pontjaikat, védekezésbe megtekették, amit kell, lepattanó, satöbbi, satöbbi, és a közönségünk támogatásával, segítségével, én azt gondolom, ezt a számunkra, de ez egy olyan meccs volt, hogy tök mindegy, ezt nyerni kell. Ha nem nyerjük, akkor mentünk a sóhivatalba. Úgyhogy köszönöm még egyszer mindenkinek, a Ratgébernek pedig sok sikert kívánok.

Sebastjan Krasovec : Először is gratulálok az Osénak a győzelemhez! Szoros meccs volt három negyeden keresztül, aztán az utolsó negyedben megint kifogytunk a szuszból. Voltak falt gondjaink, de nyilván a végén, a hajrában túl sok eladott labdánk volt. 15 eladott labdával fejeztük be, és ez soknak bizonyult. Ezt gyorsíndításokkal büntették, és végül elkövettünk néhány faultot, bár voltak faultok, amiket beüthettünk volna, de sajnos dobófaultokat adtunk. Ilyen hibákkal nem lehet nyerni, különösen nem idegenben. Az Ose egy minőségi csapat, ahogy azt a meccs előtt is tudtuk, és megbüntették a hibáinkat. Most tovább kell dolgoznunk, és fel kell készülnünk a következő hazai mérkőzésünkre. Köszönöm.

Harrison Rayshon Malik : Jó érzés tudni, hogy a csapatunk képes összefogni a nehéz pillanatokban. Úgy érzem, a védekezésünk tartott minket egyben a végjátékban, és jó volt ezt látni, érezni.

Moors James William : Egy újabb nehéz végjaték volt ez számunkra, a mérkőzés nagy részében vezettünk, aztán a végén mégsem sikerült behúzni. Van egy csomó dolog, amiben fejlődnünk kell csapatként, és ma egyszerűen nem voltunk elég jók.