Dzunics Braniszlav : Először is szeretnék gratulálni a saját csapatomnak, a játékosaimnak, mert úgy gondolom, hogy ebben a párharcban – ha nem is sokkal, de – egy kicsit jobbak voltunk az ellenfelünknél. Az utolsó mérkőzést nem kezdtük jól, hiányzott az energia, és kezdetben sok hibát követtünk el védekezésben. A második félidőben azonban sikerült ezen javítanunk, és ennek köszönhetően a támadójátékunk is sokkal folyékonyabbá vált. A győzelemhez természetesen kellettek jó egyéni teljesítmények is, de most nem szeretnék senkit külön kiemelni. Úgy gondolom, hogy ezúttal is a csapatjátékunk volt a döntő, ezzel tudtunk felülmúlni egy erős ellenfelet. A sikerhez hatalmas mértékben hozzájárultak a szurkolóink is, akik végig mögöttünk álltak, és rengeteg energiát adtak a csapatnak. Összességében ez egy igazi közös siker: nemcsak a játékosoké, hanem mindenkié, aki a klubnál dolgozik és nap mint nap tesz ezért a közösségért. Ez valódi csapatmunka volt minden szinten

Pethő Ákos : Először is szeretnék gratulálni a Kaposvárnak a továbbjutáshoz. Ha az egész párharcot, sőt a teljes szezont nézzük, amikor egymás ellen játszottunk, akkor egyértelmű: megérdemelten múltak felül minket. Ahogy Hőgye Patrik is említette, a győzelemhez sokkal fókuszáltabb teljesítményre lett volna szükségünk, és több tényezőnek kellett volna egyszerre összeállnia. Ezek azonban csak időszakosan működtek. Különösen az idegenbeli mérkőzéseken – az elsőn és az ötödiken – sokáig partiban voltunk, de a végére valahogy elfogytunk. Amikor nehéz helyzetbe kerültünk, nem tudtuk rendezni a sorokat, és ilyenkor hajlamosak voltunk teljesen szétesni. Egy ilyen gyors tempóban játszó, egyénileg is erős, nehéz dobásokat bátran vállaló csapat ellen ez végzetes tud lenni. Ők képesek arra, hogy akár négy perc alatt eldöntsenek egy mérkőzést, vagy egy tíz ponton belüli különbséget pillanatok alatt tovább növeljenek – ezt most is bizonyították, így minden elismerést megérdemelnek. Nagyon jó stílusban játszanak, és az edzőjük is teret ad ennek a játéknak. Mi ezt nem tudtuk végig kontroll alatt tartani. Egy ilyen csapat ellen az sem feltétlenül elég, ha harminc percig kézben tartod a mérkőzést, ha a maradék tíz perc az ő elképzelésük szerint alakul. Sajnálom, hogy a végére ennyire kinyílt az olló, bár ez bizonyos szempontból törvényszerű volt: a végén szinte minden bejött nekik. Azt is sajnálom, hogy nem mindig sikerült kordában tartani az érzelmeket, főleg az első és az ötödik mérkőzésen. A második, harmadik és negyedik találkozón ezzel nem volt probléma. Összességében azonban egy nagyon jó szériát játszottunk, mindkét csapat számára komoly kihívást jelentő, kemény párharc volt. Öt nehéz mérkőzésen vagyunk túl, amelyekből biztosan tudunk majd építkezni a jövőben.

Trammell Darrion Lee : Ez egy tipikus ötödik mérkőzés volt. Megvolt az intenzitás, de a legfontosabb az volt, hogy végig összetartottunk. A meccs elején az ellenfelünknek volt egy erős szakasza. Nekünk pedig ki kellett találnunk, hogyan reagáljunk erre. Amikor megtaláltuk a megoldást, onnantól már az döntött, ki akarja jobban a győzelmet és úgy érzem, nem akarták jobban nálunk. Örülünk a sikernek, kemény, kiélezett párharc volt, nagyszerű széria. Most még egy kicsit kiélvezzük ezt a győzelmet, aztán tovább lépünk, és készülünk a következő mérkőzésre.

Hőgye Patrik : Először is szeretnék gratulálni a Kaposvárnak, megérdemelt győzelmet arattak és megérdemelten jutottak tovább. Nem mondom, hogy nem lett volna sanszunk a továbbjutásra, de tényleg ők voltak a jobbak. Nagyon sokat hibáztunk védekezésben, hiába beszéltünk meg dolgokat, mire figyeljünk, nem sikerült betartanunk, aztán frusztráltak lettünk, kapkodtunk, belerohantunk a vesztünkbe. Ha mind az öt meccset nézzük, akkor egy jó párharcot láthattak a szurkolók. Nekik is köszönjük, hiszen mindkét csarnokban elképesztő volt a hangulat. Még egyszer gratulálok a Kaposvárnak.