Forray Gábor : Úgy érzem, hogy fantasztikus esténk van, és köszönöm a csapatomnak, köszönöm a szurkolóknak, mert olyan jó hozzáállást tanúsítottak, hogy öröm volt ilyen atmoszférában, ilyen hazai pályán játszani. Én megmondom őszintén, hogy meg is hatódtam, ilyenben még nem volt részem: a mérkőzés végén jött egy erdélyi szurkolónk, egy erdélyi Oroszlány-szurkoló, egy úr oroszlányi ruhában, és sírt, annyira örült, hogy ezt átélhette. És gyakorlatilag a sportot tulajdonképpen ezért érdemes csinálni. Most itt kicsit lesarkítva: látom, hogy az emberek boldogok, örülnek, a játékosok is, én is, a feleségem is boldog lesz, úgyhogy akkor az nekem is jó. Úgyhogy én azt gondolom, hogy az életünkért küzdünk, hiszen ma ez a győzelem egyébként az életünket jelentette, hiszen a riválisunk is nyert. Úgyhogy ha akarjuk tartani az előnyt, akkor nekünk mindig nyerni kell. De hát ezt tudtuk: egy nehéz út előtt állunk, tehát ez egy óriási győzelem egyébként. Az Alba topcsapat, nyilván, érmes reményei vannak majd a végjátékban. Gyakorlatilag lezárhattuk volna egy sima meccsre is, de hát a kvalitás azért előjött a kulcspillanatokban. Nyilván nem kezdő játékosok játszanak az ellenfélnél, mi meg ilyen buta hibákat elkövettünk, de mindegy, most a legfontosabb pillanatokban urai voltunk a helyzetnek, úgyhogy gratulálok a játékosaimnak. Én úgy érzem, hogy a Fehérvár is jól játszott, nekik is jár a gratuláció, hiszen közel negyven százalékkal dobtak távolról, mi egy picit jobban. A lepattanócsatát azért megnyertük, a támadólepattanót is megnyertük, és jól dobtunk kintről, úgyhogy ennek köszönhetjük a győzelmet. Tulajdonképpen a második negyedben volt egy olyan rövid periódus, amire egyébként készültünk, erre a pressingre, erre a félpályától induló csapdás letámadásra. És amikor azt csináltuk, amit gyakoroltunk, mindig ziccert dobtunk, vagy zsákoltunk, vagy üres triplánk volt. De ezt elég jól csinálta az Alba, mi meg kicsit túlcipeltük a labdát, nem voltak pontosak a mozgások, és hát nyilván akkor belekényszerítettek a hibába, és így ők fordultak előnybe. De úgy látszik, most már nekünk ez a védjegyünk, hogy az első félidőben ötven fölött kapunk. Most ugye a másodikban is úgy kaptunk, de tudtunk dobni. Boldog vagyok, és a következő mérkőzésen folyt. köv., mert nem nyugodhatunk meg, hiszen még két mérkőzés van az alapszakaszból. Mindkét mérkőzésen nyernünk kellene, nyerni szeretnénk, hogy a megfelelő pozícióba tudjunk odaérni a play-outra. Aztán akkor kezdődik az igazi rock and roll! Úgyhogy mindent bele, még egyszer köszönöm a közönségnek, mert fantasztikusak voltak, és örülök, hogy valamit visszaadhattunk nekik, de még azért sok a restanciánk feléjük. Köszönöm szépen.

Oliver Vidin : A meccs alakulhatott volna így is, úgy is. Sajnos Pongi a végén nem dobta be a büntetőt. Ha bedobja, valószínűleg hosszabbítás lett volna, de ez nem változtat azon a tényen, hogy ma nem érdemeltünk győzelmet. Energia nélkül játszottunk a mérkőzés elejétől kezdve. Nem volt jó a védekezésünk. A második negyedben próbáltunk egy kicsit fókuszáltabbak lenni, de a legrosszabb az, hogy 24 pontot kaptunk támadólepattanókból. Ez azt jelenti, hogy a magasembereink valószínűleg meg sem közelítették azt a játékot, ahogyan játszaniuk kellene. Láthatjuk, hogy Sejfic 27 pontot dobott és 8 támadólepattanója volt. Úgy értem, a srác leiskolázta őket, megmutatta nekik, hogyan kell itt játszani. Játszott vagy 30 valahány percet. Omenaka 5 faultot csinált 12 perc alatt. Nagyon gyenge teljesítmény mindkét magasemberünktől. És amilyen jók voltak a legutóbbi meccsen, most egyszerűen nem nyújtottak egyenletes teljesítményt. Meg kell tanulniuk minden meccsen a legmagasabb szinten játszani. Ez kínos, 108 pontot kapni. Számomra ez nem védekezés. De nem csak a védekezésről van szó, a lepattanózás is védekezés. Ki kell zárni az ellenfelet és leszedni a lepattanót, küzdeni kell érte. Senki sem fogja csak úgy hagyni, hogy nyerj. Szóval, ha kapunk 108 pontot, nem várhatjuk el, hogy 109-et dobunk a győzelemért. 100 dobott pontnak elégnek kell lennie ahhoz, hogy bármelyik meccset megnyerjük, de ehhez védekezni is kell. Ez a... kizárás, lepattanó... 24 pont második esélyből. Szóval 24 pontot kaptunk csak a támadólepattanókból. Akkor miről is beszélünk? Ez nem is kérdés. Jó ritmusba hoztuk őket, és ez lett az eredménye. Gratulálok Fofónak és a csapatának. Szép munka. Nekünk pedig vissza kell mennünk a terembe és futni. Mert ha nem vagyunk elég okosak, akkor bizony futnunk kell, ilyen egyszerű. Köszönöm.

Major Bulcsú : Először is gratulálok a Fehérvár csapatának. Egy nagyon kemény, fizikális mérkőzés volt, és szerintem ma is megmutatták, hogy miért vannak ott a tabellán, ahol. Ettől függetlenül mi már a héten a felkészülésnél is úgy álltunk hozzá, hogy itt hazai pályán bőven van esélyünk ellenük, és szerintem a mérkőzés nagy részében sikerült rájuk erőltetnünk azt, amit mi szerettünk volna. Készülünk tovább, köszönöm szépen.

Pongó Marcell : Gratulálok az Oroszlánynak a győzelemhez, azt gondolom, hogy mi is partnerek voltunk ebben. A védekezésünk az nem volt ott, ahol például az előző héten a Falco ellen. Nagyon sok támadólepattanót engedtünk az Oroszlánynak, ez okozta a vesztünket. A végén visszajöttünk nagyot küzdve, ott volt két büntetőm, sajnos a másodikat kihagytam, hogy hosszabbítás legyen esetleg, vagy hát, most utána volt még nyolc másodperc, de... ha azt kivédjük, akkor hosszabbítás. Még egyszer gratulálok az Oroszlánynak, ezt igazából magunknak köszönhetjük, hogy ilyen helyzetbe hoztuk magunkat. Felkészülünk az utolsó két mérkőzésre, és próbálunk minél jobb helyezést elérni az alapszakaszban.