Harmadik vb-előselejtezőjén a három sikerrel álló, így már továbbjutott Romániát fogadta Szolnokon nemzeti csapatunk - írja a bb1. A 76-64-es nagyváradi vereség után nem csupán a presztízskérdés miatt volt egyértelmű cél, hogy legalább 12 pontos sikerrel vágjunk vissza, hanem a csoportelsőségért vívott küzdelem miatt is: amennyiben már nem hibázunk, keleti szomszédainkhoz hasonlóan 3-1-gyel zárhatjuk az előselejtezőt, ez esetben az egymás elleni pontkülönbség rangsorol – amennyiben az is egyenlő, az összesített pontarány mérvadó, e tekintetben Észak-Macedónia elleni 38 pontos győzelmünk miatt kedvező helyzetben vagyunk. Matematikailag a továbbjutást jelentő második hely bebiztosítása volt a tét számunkra, igaz, ebből a szempontból csak egy legalább 38 egységnyi szkopjei fiaskóval kerülhettünk volna bajba.

 

 

Legutóbb 2017-ben, Kolozsváron győztük le Romániát – a hangulat a szép emlékű Eb-mérkőzést idézte, mert ismét összefogtak, és az ország számos pontjáról érkeztek magyar fanatikusok Szolnokra, így már a csapatok bemutatása alatt fantasztikus hangulat uralkodott a Tiszaligetben, az egész csarnok felállva zúgta a Ria-Ria-Hungáriát a feldobás előtt. Váradi-Reuvers összjátékból kezdtük a pontgyártást, Nicolescu a sarokból talált be, honosított magasemberünk egy középtávolit is behintett. Cate érkezett egy lecsorgó labdára, Perl zárt le remek ziccerrel egy kaotikus periódust, aztán Váradi forintos labdáját is értékesítette Reuvers (8-5). Nicolescu és Cate révén újra a románok vezettek, de nem sokáig, mert a Valencia légiósa büntetőből sem rontott. Benke gyönyörűen találta meg Perlt, 12-10-nél kissé befagyott az eredményjelző, aztán nekünk sikerült elmozdulni a holtpontról: Vojvoda faulttal együtt fejezett be egy lerohanást (14-10). Űzte-hajtotta a közönség Gasper Okorn együttesét, óriási iramot diktáltak a csapatok, ami a mieinknek kedvezett: sorra hibázták el közeli dobásaikat a kékmezesek, mesterük technikait kapott reklamálásért (16-10). A tavalyi U20-as B divíziós Eb MVP-je, Dragos Lungu vette vállára a vendégeket, gyorsan berámolt négy pontot, aztán csöndre intette a lelátót, ám rövidesen robbant a csarnok: Valerio-Bodon kegyetlenül betakarta a gyűrűre törő román hátvédet! Ekkor Pallai lépett elő, pattanót szedett, pontokat szerzett, labdát is csent, ám a negyedet Kuti hármasa zárta le – nagy energiákkal kezdett nemzeti csapatunk, de nem hagyták magukat leszakítani a szívós románok, akik három távolinál jártak a kisszünetre, a túloldalon sajnos 0/5 volt ez a mutató (19-18).

 

 

Nagyszerű védekezést után Reuvers szerzett négy pontot, ezzel már egy tucatnál járt, viszont Tohatan sem rontott a periméterről (23-21). Perl tempója csont nélkül hullott be, Grasu folytatta a román triplaesőt, többször támadhattak a fordításért a látogatók, de végül a Falco klasszisa szerzett újabb kosarat, miután megverte emberét, a 14. perc végén időt kért Mihai Silvasan (27-24). Használt az eligazítás, Diculescu egyenlített, egyre fájóbb volt a két csapat kinti dobóformája közti markáns eltérés, ám az előnyt megint a fehérmezesek szerezték meg, Golomán hintett be fontos pillanatban két szabaddobást (30-28). Cate villant, támadólepattanót szedett, majd be is köszönt, a 17. percben aztán végre célba ért az első magyar hárompontos: Váradi Benedek bombázott a gyűrűbe jó nyolc méterről! Nem állíthattuk, hogy kétes helyzetben túlsgosan megfújták volna a hazai pályát a játékvezetők, Diculescu faultját viszont lefújták, Reuvers ezzel együtt szállította a kiharcolt faultokat, igaz, egyesével gyűjtögette belőle a pontokat (34-29). Bántóan üresen maradt Nitu a gyűrűnk alatt, ám a folytatásban Golomán György pillanatai következtek: egy melós centergólt brutális alley-ooppal fejelt meg Pongó löbböléséből, jött is a második román időkérés 1:44-gyel a nagyszünet előtt (38-31). Bogdan Popa egészen bravúros módon hintette be a hetedik román trojkát, Okorn is eszközölt egy taktikai szünetet, a sepsiszentgyörgyi születésű Nandor Kuti egypontosaival egy labdányira olvadt az előnyünk. Reuvers büntetőit Cate annulálta közelről – hiába nyertük meg az első és a második negyedet is, sokkal közelebb nem kerültünk a fordításhoz egymás elleni összesítésben (40-38). A játék képe és a statisztikai lap alapján is egyértelmű volt a fölényünk közeli befejezések és gyorsindítások terén, azonban ezt demoralizáló hármasokkal ellensúlyozni tudta a román együttes.

 

 

Mi tértünk vissza élesebben az öltözőből, Reuvers négy pontjával gyorsan triplázódott a differencia, aztán Benke sarokhármasa is utat talált a gyűrűbe Meleg jó meglátása után (47-38). Nem találták a ritmust a románok, a paksi bedobó büntetőivel a tízet is átlépte a különbség - Cate törte meg nagy rohamunkat 9-0-nál, bő három perc elteltével (49-40). Nate Reuvers nagyon fontos blokkot osztott ki Tohatannak, Golomán higgadtan büntetőzött, sikerült kivédekezni egy hosszú, kritikus román akciót, a 16. perc kezdetén Benke újra jól célzott a vendégek kispadja elől, ezzel már mi álltunk jobban egymás elleni mutatóban (54-40). Természetesen magához hívta a támadójátékban elbizonytalanodó együttesét Silvasan, Golomány György mégis gondoskodott róla, hogy tovább nyíljon az olló: tisztán és kontaktból is beköszönt, majd a plusz egy is a helyére került. Vojvoda Dávid is magára talált, labdát lopott, dobását későn ütötték el, aztán védjegyét, a floatert is bemutatta, ezzel már húsz fölé kúszott az előnyünk (63-42). Nem volt megállás, Reuvers távoli találattal élénkítette az addig sem visszafogott vastapsot. Az egyre magabiztosabb magyar játék és a 2200 hazai szurkoló hangorkánja hatására teljesen elveszítette a fókuszt a vendégcsapat, ha kicsit összeszedettebbek a mieink, 66-43-nál is nagyobb fölényből kezdhettük volna a záró felvonást.

 

 

Meleg kipontozódott, Popa háromból egyszer járt sikerrel a vonal mögül, Pallai nagyszerű labdaszerzése után nem maradt el a sportszerűtlen fault – egészen elképesztő atmoszféra, hazai válogatott mérkőzésen régesrég nem látott hangulat uralkodott a Tiszaligetben! Golomán besapkázta Diculescut, aztán alaposan megugrasztotta Catet, a 33. percben Tanoh Dez is pályára lépett. A rutinos erőcsatár javított elöl, aztán Lungu és Diculescu is beköszönt a periméterről, de nem maradtak adósak a válaszokkal a magyarok, Valerio-Bodon Vincent megszerezte első pontjait, aztán Váradi vágott be egy triplát. Nagyot küzdött keleti szomszédunk, Tohatan és Maciuca révén 73-57-re jött fel szűk öt perccel a vége előtt, időt kellett kérnie Okornnak. Reuvers egy könnyed duplával már negyedszáz pontnál járt, Valerio-Bodon ellen viszont sportszerűtlent ítéltek, Cate mínusz 15-re hozta fel övéit. Benke ellentmondást nem tűrve szlalomozott a gyűrűig, aztán Perl is megtette ezt rendezetlen védelemmel szemben, 2:40 maradt az órán (79-60). Tohatan 50%-kal büntetőzött, a Falco vezéregyéniségét nem tudták követni lábon a vendégek, két perccel a vége előtt húsz volt közte. Maciucát ápolni kellett egy szerencsétlen ütközés után, hiába kértek időt a vendégek, Perl újra bevette a gyűrűt, viszont Reuvers sajnos nem tudta folytatni a játékot – amely nem állt meg, Diculescu használta ki a létszámfölényt. Ez már nem osztott, nem szorzott, szombathelyi hátvédünk állította be a 86-66-os végeredményt: a nagyon motivált, szívvel-lélekkel küzdő magyar válogatott a hatodik ember hathatós segítségével kiköszörülte a nagyváradi csorbát, továbbjutott a következő körbe, és a csoportelsőségért játszhat Szkopjében.

 

 

 

Magyarország: Váradi 6/6, Perl 16, Benke 11/6, Meleg -, Reuvers 25/3. Cs.: Golomán 13, Vojvoda 7, Pallai 5, Valerio-Bodon 2, Pongó 1, Tanoh Dez -.

 

Románia: Tohatan 10/6, Diculescu 12/12, Nicolescu 4/3, Cate 14, Grasu 5/3. Cs.: Kuti 7/3, Lungu 4, Popa 4/3, Maciuca 4/3, Uta 2, Nitu -, Tudor -.