Pénteken megkezdte a felkészülést a február 8-11. közötti soproni olimpiai selejtezőre a női kosárlabda-válogatott. A nemzeti csapat megtartotta utolsó sajtótájékoztatóját az esemény előtt, a tornának otthont adó soproni arénában - Székely Norbert szövetségi kapitány mellett Aho Nina, valamint Pukler Gábor csapatvezető osztotta meg gondolatait a sajtó képviselőivel.

 

Székely Norbert, a válogatott szövetségi kapitánya:

- Dunakeszi alsón van egy játszótér, egy homokozó, egy hinta, amit szeretnek a gyermekeim, de néha elmegyünk a Ligetbe, ahol van egy nagyobb játszótér – nagyobb homokozóval, több hintával, sokkal nagyobb mászókával. Ami most áll előttünk, az is egy másik játszótér. Magyarországon a női kosárlabda most jutott arra a szintre, hogy egy másik színpadon megmutatva magát továbbléphet. Szeretnénk bejátszani ezt a játszóteret is. Szeretnénk olyan magasságba lépni, hogy már ne csak Európában beszéljenek a csapatról, hanem a világban is tényezők legyünk. Ez sokkal nagyobb lépcső, mint amit az elmúlt években megmásztunk, de úgy érzem, már készen vagyunk bizonyos dolgokra. Arra is, hogy belépjünk azon a bizonyos olimpiai kapun. A világ legjobb 12 csapata közé szeretnénk bekerülni, most a legjobb 16-ban vagyunk. Óriási érzés, óriási dolog. Csalódott akkor lennék, ha nem hoznánk ki magunkból a maximumot, és nem adnánk mi magunkból mindent. Szeretném, ha ott lennénk olimpián, de ez előtt a csapat előtt már most meg kell lengetni a kalapot, és örülni kell annak, hogy itt van. Jól állunk, a csapat egyben van, szerintem ez a legfontosabb ennél a közösségi játéknál. Egymásért képesek vagyunk küzdeni, hajtani. Remélem, hogy ez eredményekkel is társul.

Három olyan csapattal játszunk, amelyek előrébb vannak a világranglistán. Mind a három csapatot kell néznünk, nem egyetlen mecset szeretnénk megnyerni, hanem az aktuális mérkőzést. Egyesével lépdelni, egyre magasabbra téve a lécet - ezt fogjuk csinálni ezen a tornán. Remélem, jövő vasárnap ezt meg tudjuk ünnepelni. Köszönjük Sopronnak, hogy itt lehetünk, jó házigazda. Mindegy, hová megyünk, megkapjuk a kitüntetett figyelmet, legyen az Miskolc, Budapest vagy Székesfehérvár, és ez nagyon jó érzés. Szeretnénk, ha minél többen lennének a lelátón, ha nagy szurkolás lenne, a hazai pályát akkor fogjuk érezni. Amikor bemegyünk a terembe, akkor mindenki libabőrös legyen, és remélem, amikor kimegyünk a teremből, akkor is libabőrősek lesznek. A stáb nagy munkát végzett, nagyon sokat videóztunk, Mészárosné Kovács Andrea munkáját mindenképpen kiemelném. Az ellenfeleket ismerjük egyénileg. Japán atipikus játékot játszik, rendkívül gyors, agresszív, sokat futnak. A mai modern kosárlabdát a japán kosárlabda írja le, az elmúlt években meghatározói voltak a világ kosárlabdájának. Egy hónapja befejeződött a bajnokságuk, azóta együtt készülnek. Kanada sokkal európaibb kosárlabdát játszik, őket is ismerhetjük, Bridget Carleton Győrben játszik. A spanyolokkal az elmúlt évben folyamatosan játszottunk. Dominánsak, de az elmúlt években egyre közelebb kerülünk hozzájuk.

 

 

Aho Nina, a válogatott hátvédje:

Izgatottak vagyunk, nagyon várjuk a tornát. Egy sportoló életében az olimpia egy olyan cél, ami a legmagasabb szint. A lehetőség csak akkor adódik, amikor készen van rá az ember - vagy egy csapat, egy szövetség, egy ország. Magyarországon a női kosárlabda eljutott arra a szintre, ahol készen állunk arra, hogy egy ilyen tornán részt vegyünk. Izgatottan, de higgadtan, tényleg a torna minden percét megélve tudjunk kosárlabdázni, létezni ebben a következő egy hétben. Az is fontos számomra, hogy ezt ezzel a csapattal tudjuk elérni, mert ez a csapat már elég régóta együtt van - szeretjük egymást, kedveljük egymást, ez szerintem a pályán is látszik. Remélem, olyan dolgot tudunk elérni, ami mindenki életében fontos lesz.

 

 

Pukler Gábor csapatvezető:

- Szeretnénk Párizsba menni a nyáron. A helyszín adott, szeretnénk megköszönni mindenkinek, aki részt vett abban, hogy itt lehessen ez a torna, a nyugalom és professzionalizmus, amit évek óta kapunk, azt gondolom, kiemelendő. A csapat együtt van, ugyanakkor azt is látni kell, hogy itt nem olyan csapatokkal fogunk játszani, akik feltartott kézzel jönnek. Nekünk ez egy jutalomjáték, a torna minden pillanatát meg kell élnünk, felszabadultan. Az, hogy itt lehetünk, az egy óriási eredmény, hiszen az Eb-n egy negyedik helyet szereztünk. Jegyzik a csapat nevét, beszélnek rólunk Európában, sőt még  tágabb környezetben is, kezdenek komolyan venni bennünket, ami nagyon jó érzés. Ezek az eredmények következményei. Nehéz lesz az út, de minden feltétel adott ahhoz, hogy a játékosok a maximumot hozzák ki magukból, rendben vannak mentálisan és szakmailag is. Minden percet élvezni kell, örülni, hogy itt lehetünk.