Milos Konakov és Sabáli Balázs segítik Gasper Okorn munkáját

Jan

2024

Báder Márton Interjú Férfi válogatott Női válogatott Olimpiai selejtező Női olimpiai selejtező 3x3 olimpiai selejtező Milos Konakov Sabáli Balázs

2024. január 10. | 19:03

Báder Márton, a szövetség elnöke szerint a magyar kosárlabda szintet léphet a hagyományos vagy a 3×3-as válogatott olimpiai szereplésével.

A 98-szoros válogatott ex-játékos az MTI-nek adott interjújában elsőként a 2023-as átmeneti évről beszélt, amikor fontos változások mentek végbe az MKOSZ-ben.

"Senki sem születik szakszövetségi elnöknek, de nem voltam ismeretlen a kosárlabda-társadalom számára, emellett jó viszonyt ápolok a magyar sportvezetőkkel" – mondta a 43 éves sportvezető.

"Idehaza lettem felnőtt válogatott, külföldön játszottam kilenc évet, és Szolnokon fejeztem be a pályafutásomat. Diplomát szereztem sportvezetésből, Szolnokon szakmai igazgató lehettem, aztán akadémiát vezettem a Honvédnál, tehát a felhasználói oldalról beleláthattam sok mindenbe, ezeket a tapasztalatokat az elnöki pozícióban is hasznosíthatom. Egy szövetség két fő lábon áll, az egyik a szakmai, a másik a gazdasági. Bodnár Péter főtitkár harminc éve dolgozik a szövetség kötelékében, és kiválóan irányítja a gazdasági és adminisztrációs részt. Ha egy klubban akarsz változtatni, akkor egy játékos vagy edző lecserélésével azonnal jelentkezhet a hatás. Egy szövetségben eszközölt stratégiai változtatásnak, melynek során például komplett képzési programok változnak, viszont csak évekkel később érezhető az eredménye. A hazai fiatalok beépülését szolgáló U23-as szabályról például – amely a női szakágban sikeresnek bizonyult – még négy évvel a bevezetése után sem lehet egyértelműen eldönteni, hogy ebben a formában bevált-e."

Báder Márton kifejtette, a kosárlabdában már nemigen lehet feltalálni új dolgokat, de vannak olyan módszerek Európában vagy a tengerentúlon, amelyek jól működnek. Az utánpótlásban például kiemelten fontos a képzésre fordított idő és a mérkőzésszám megfelelő aránya: ha egy gyermek nagyon sok meccset játszik, nem marad idő a fejlesztésére, pedig mondjuk negyven mérkőzéséből lehet, hogy csak tíznek van értelme, a 40-50 pontos különbségűeknek már kevésbé.

"A kiválasztásból és az utánpótlásból indul minden. A válogatottaknál a generációváltás vagy az NB I-es légiósok száma mind attól függhet, hogy hány magyar minőségi játékos jön ki az utánpótlásból. A 3×3-as játék elképesztően népszerű lett, de az látszik, hogy amennyit készül egy csapat, úgy tud teljesíteni a tétmérkőzéseken. Mongóliában például mindent ennek a szakágnak rendelnek alá, de ha nálunk kivennénk minőségi játékosokat a hagyományos kosárlabdából, akkor a bajnokságban és az 5×5-ös válogatottban is kevesebben állnának rendelkezésre. Ez mennyiségfüggő, így megint visszakanyarodtunk az utánpótláshoz. Itthon az igazolt játékosok száma megfelelő, de minőségben fejlődnünk kell, ezt jelzi, hogy a fiúknál mindhárom korosztályban B csoportosak vagyunk" – jelentette ki.

A női válogatott júniusi Európa-bajnoki negyedik helyezéséről az elnök úgy vélekedett, hogy korántsem egy “kicsúszott” eredményről van szó, mivel jó szerkezetű, korösszetételű és kiváló mentalitású csapat a mostani, amely teljesen megérdemelten került az elődöntőbe Ljubljanában.

"Nemrég a macedón szövetség elnöke, Pero Antic arról panaszkodott nekem, hogy nincsenek férfi magasembereik, és mi is küzdünk ezzel férfi vonalon idehaza. A nőknél ugyanakkor remek centersorunk van Határ Bernadett, Kiss Virág vagy Juhász Dorka személyében, úgyhogy nem lehet kimondani, hogy alacsony nemzet lennénk” – érvelt a 210 centis ex-center. “A női válogatottban lehet, hogy nincsenek nemzetközi szintű sztárjaink, akik egymaguk döntenek el meccseket, de azok csak egy-egy mérkőzést tudnak megnyerni, tornát vagy bajnokságot már nem. Az Eb-n túlteljesítettük az elvárásokat, azaz a nyolcba kerülést, merthogy az volt a reális célkitűzés. Fontos, hogy ezeket mindig világosan megfogalmazzuk, elvégre profi sportolókról van szó, akiknek bírniuk kell a nyomást. Lehet hibázni, azokat ki kell javítani, ez a profi sport velejárója. Volt kosárlabdázóként többször szembesülök a sporttól kapott stressz és nyomás hiányával, hogy kimegyek egy csarnokba ötezer ember elé, mindenki a fejünket akarja, és úgy kell teljesíteni – ezt a civil életben nehezen lehet reprodukálni."

Székely Norbert kapitány együttese Eb-negyedikként kijutott az olimpiai selejtezőre, amelynek Sopron ad otthont februárban.

"Ilyen év még nem volt a magyar kosárlabdában, kiemelt figyelem irányul ránk. A lányok otthon érzik magukat Sopronban, amelyet azért választottunk ki a torna helyszínéül, mert ott van a legnagyobb esélyünk kijutni a párizsi játékokra. Igazi kosárünnep lesz, óriási téttel. Emellett 3×3-ban is olimpiai selejtezőt rendezünk májusban Debrecenben, ahol a férfi és a női csapatunk is kvótát szerezhet, ott a lányoknak van erre nagyobb esélyük, de iszonyú sűrű lesz a mezőny. Bivalyerős válogatottak érkeznek hozzánk, de egy esetleges kijutással a magyar kosárlabda szintet léphet az idén. Az 5×5-ös válogatottnál bízom a kijutásban, az alapvető elvárás az, hogy mindenki tegyen meg mindent ennek érdekében. Ha ez így lesz, és mégsem sikerül, akkor szomorúak lehetünk utána, de elégedetlenek nem. A nemzetközi szövetségek költségvetésének szempontjából, illetve nézettségben is a kosárlabda a világ második legnépszerűbb sportága a labdarúgás után, és idehaza azok is jobban megismerhetnék, akik csak az olimpia kapcsán követik a sportot" – mondta.

A férfiaknál a februári Eb-selejtezőkre készülő csapat kispadjára a szlovén Gasper Okorn ült le decemberben, itt az Eb-re való kijutás a reális cél Báder Márton szerint.

“Az új kapitány, illetve az őt segítő Milos Konakov és Sabáli Balázs javában készül az ellenfelekből, és az az egyértelmű célunk, hogy ott legyünk a 2025-ös Európa-bajnokságon” – fűzte hozzá az MKOSZ elnöke.

Fotó - Horváth Enikő Judit/MKOSZ