Mészáros Lajos – aki a szövetségen belül az edzők képzésének és továbbképzésének szakmai vezetője – ugyan csípőműtétje után lábadozik, de a munka egy pillanatra sem áll meg.

– Idén több sikeres edzőtovábbképzőt is lebonyolított az MKOSZ. Mik a tapasztalatok?

– Nagyon fontos különbséget tenni az edzőképzés és az edzők továbbképzése között.
Mindkettőnek én lettem  a szakmai vezetője, bár a szövetségen belül az utóbbi sokkal hangsúlyosabb feladat, hisz nagyon fontos, hogy a sportágunkban dolgozó szakemberek állandóan megújuló, friss ismeretekkel legyenek felvértezve. Ezt a posztot egyébként korábban is betöltöttem már.
Néhány éve kreditrendszerű továbbképzést alakítottunk ki  az MKOSZ-ben, ami a többi sportági szakszövetség, a MOB és a MET (Magyar Edzők Társasága) számára is példaértékű, hiszen a legtöbb helyen kisebb finomításokkal  a nálunk már működő rendszert szeretnék meghonosítani.
A kreditrendszerű továbbképzésnek alapvetően 3 fő területe van:
Az első, hogy akkreditáltuk a társszervek (MOB, MSTT, MET) központi edzőtovábbképzőit.
A második nagy területet, az MKOSZ által szervezett továbbképzések jelentik.
A harmadik kategóriába pedig az MKOSZ különbőző sportszervezetei (például akadémiák, klubok, műhelyek) által szervezett és MKOSZ akkreditációval rendelkező edzőtovábbképzők tartoznak.
Ez a három kategória, amelyik bizonyos szempontrendszer  alapján számít az edzői licenszhez szükséges kreditpontok megszerzésénél. Ezek egységes rendszerbe szervezése történt meg a közelmúltban.
Nagyon fontosnak tartjuk továbbá, hogy edzőink résztvehetnek az utánpótlás és felnőtt válogatottak meghatározott felkészülési programjain és ezeken is kreditpontokat szerezhetnek.
Edzőinket aktivitásra, szakmai anyagok elkészítésére, külföldi anyagok fordítására és publikációra ösztönözzük, amiért szintén kreditpontok járnak. Megújítottuk és rövidesen tartalommal töltjük meg az MKOSZ edzői honlapját, a legjobb publikációk és szakmai anyagok felkerülnek a honlapra, melyet szándékaink szerint rendszeresen frissítünk és új anyagokkal látunk el.

– Idén milyen továbbképzések várhatóak még?

– Eddig a Pasaréten (több, mint 180 edző vett részt rajta) és Körmenden rendezett az MKOSZ saját továbbképzést, augusztus 10-11-én a Magyarország-Fehéroroszország Eb-sejeltezőre építve Kecskeméten tartunk kétnapos továbbképzést.
Augusztus 24-25-én pedig a miskolci U18-as leány Európa-bajnokság helyszínén tartjuk majd az MKOSZ által rendezett idei utolsó edzőtovábbképzőnket.
Mindenképpen dicséretes az is, hogy az MKOSZ mellett idén nyáron a Győri Kosárlabda Klub Győrben és a Rátgéber Kosárlabda Akadémia  Baján színvonalas továbbképzőket rendezett hazai és külföldi előadókkal.
Akadémiáinkat egyébként is arra ösztönözzük, hogy aktív módszertani központokként részesei legyenek az edzők továbbképzésének.
Az MKOSZ-en belül Dömötör Renáta végzi az edzők nyilvántartásával, regisztrálásával  és az edzőtovábbképzők megrendezésével kapcsolatos szervezési és marketing feladatokat, nem kis részt vállalva a programok sikeres lebonyolításában. Reni munkája megsüvelegendő.
Tapasztalataink szerint az edzők az eddigieknél aktívabban vesznek részt a továbbképzések munkájában, ami örömteli, hiszen fontosnak tartjuk, hogy ne csak az előadások hangozzanak el, hanem valódi párbeszéd alakuljon ki az előadók és a hallgatóság, azaz az edzők között.

– Mi a cél a központosított edzőtovábbképzéssel?

– Európában és a világ többi részén is zajlanak ilyen jellegű “coach clinic”-ek, nálunk pedig a kreditrendszer bevezetésével kitágítottuk a horizontot és edzőink változatosabb programokon többfajta aktív tevékenységgel szerezhetik meg a működéshez szükséges kredit pontokat.
Amint korábban említettem kreditpont egyébként szerezhető publikációval, szakcikkek fordításával és egyéb eseményeken való részvétellel is.
Ezek mind az edzők aktívizálását célozzák, a megszerzett tapasztalatok átadását próbáljuk serkenteni.

– Ön hogyan látja a magyar utánpótlás helyzetét az edzők szemszögéből nézve?

– A helyzet finoman szólva nem ideális. Nagyon fontosnak tartom azonban, hogy a TAO-s támogatási rendszer beindulásával az utánpólás nevelésben megszűnt a korábbi forráshiány,  az MKOSZ által akkreditált akadémiák és kiemelt műhelyek megkezdték működésüket, ami lehetőséget biztosít az utánpótlással kapcsolatos magasabb szintű képző tevékenységre és szakmai munkára. De hangsúlyozom ez csak egy lehetőség ! A jövő adja meg a választ, hogy minden akkreditált akadémiánk képes-e megvalósítani a magasabb szintű szakmai munkát és közös felelősségünk, hogy csak azoknak az akadémiáknak hagyjuk meg a státusát, amelyek ezt minőségi utánpótlásnevelő tevékenységükkel és eredményeikkel megszolgálják.
Tudomásul kell venni, hogy a továbblépés kulcsa a megfelelő szintű szakmai munka. A továbblépés letéteményese pedig az “edző”. A leglényegesebb az, hogy az utánpótlásnevelő műhelyekben minél képzettebb és folyamatosan fejlődni képes edzői gárda dolgozzon.
Az a célunk – és én is minden fórumon ezt képviselem – hogy az edzői kar tudásszintje tovább javuljon és meg tudjuk teremteni a feltételeket a tudás átadásához, illetve minél több fiatal edzőt tudjunk bevonni a képzéseinkbe.
Felkészült szakemberek nélkül szerintem elképzelhetetlen a megfelelő számú és minőségű utánpótlás játékos felnevelése.  Szeretném, ha néhány év múlva felnőtt csapatainkban ismét  a magyar játékosok lennének a meghatározók. Ehhez azonban az utánpótlás nevelésben is szisztematikus munkára és türelemre van szükség, hiszen a jövőben a korábban kialakult negatív folyamatokat kell megfordítanunk.
A MET elnökségi tagjaként elmondhatom, hogy most, ma Magyarországon megvan a politikai akarat és a sportkormányzati szándék is arra, hogy az edzőképzés rendszerét is megreformáljuk.
Törvényi változtatások is várhatók annak érdekében, hogy az arra kijelölt intézmények magasabb minőségű, egymásra épült, szervezettebb képzésben tudják részesíteni a szakembereinket.