Lakits András : Először is gratulálunk az Oroszlánynak a győzelemhez! Nagyon-nagyon mérges vagyok, mert azt gondolom, hogy megdolgoztunk azért, hogy megszerezzük a győzelmet és nem éltünk a lehetőséggel. Kritikus pillanatokban hagytuk az Oroszlánynak, hogy visszaszedje a támadólepattanókat, pedig többször is jól védekeztünk. A hibáinkat az OSE azonnal megbüntette, gondolok itt ezekre a támadólepattanókra, vagy a számomra is szürreálisan meglepő eladott labdákra. Ez a vereség most nagyon fáj, mert úgy gondolom, hogy egy kicsit nagyobb koncentrációval ez egy győzelem lehetett volna. Már csak azért is, mert tíz büntetőt mellédobtunk és tizennégy eladott labdánk volt. Itt nem a számok fájnak, hanem hogy az eladott labdáinkból rendszeresen indult az Oroszlány, hogy a támadólepattanókat szintre mind pontra váltotta. Ez a része csak rajtunk múlik, ezért igazán mérges vagyok. Viszont azt gondolom, hogy az utolsó támadásnál, hazai pályán, ennek a mérkőzésnek nem így kellett volna befejeződnie, hanem igenis lehetőséget kellett volna adni nekünk arra, hogy megdolgozhassunk a hosszabbításért. Visszanézve is úgy érzem, hogy az utolsó támadásnál egyértelműen fault volt. Ezzel nehéz mit kezdeni, hogy itthon sem kapjuk ezt meg. Ezzel együtt azt gondolom, hogy egyáltalán nem ez a vereség oka, hanem a már említett dolgok, illetve az, hogy két játékosukat nem tudtuk limitálni. A saját védőinktől sokkal nagyobb keménységet várunk el, nem engedhetjük meg, hogy két ember hatvan pontot dobjon nekünk. Nagyon sok időnk nincs bánkódni, három nap múlva megint nagyon fontos idegenbeli mérkőzés vár ránk, emiatt a vereség miatt pedig különösen fontos lesz, hogy megszerezzük a győzelmet.

Forray Gábor : Mindenekelőtt szeretném megköszönni a játékosaimnak ezt a hozzáállást a mérkőzéshez! Az elején megint egy kicsit álmosan kezdtünk, csak most időben felébredtünk és utána egy nyolcpontos hátrányból azért visszajöttünk. Szeretném megköszönni a szurkolóinknak, hogy végigállták a dugót az M1-esen, amibe egyébként mi is belekerültünk. Aki ezt végigállja, az megérdemli, hogy kitegyük neki a szívünket a pályára. Márpedig itt szép számban szurkoltak, és kritikus pillanatokban is erőt adtak nekünk. Az eddigi vesztes mérkőzéseinken a kritikus pillanatokban mindig valami állatságot elkövettünk és összeestünk. Ezek most is megvoltak, csak most sikerült megújulni. A légiósaink extrán játszottak, de nekik ez a dolguk, ezért vannak itt, ezzel mindenki tisztában van. Extra képességű játékosok és kiváló emberek, de a magyarok nélkül nem tudunk nyerni. Az első félidőben a magyarok keresték magukat, aztán mint a főnixmadár a poraiból föltámadtak, és gyakorlatilag behozták a meccset, gondolok itt Bogdán Benedekre, Csendes Péterre és Kupai Lászlóra. A kritikus pillanatokban faultproblémáink voltak, két játékosunk ki is pontozódott, de ekkor ők elő tudtak lépni. A két amerikai dominált, de mégis azt mondom, hogy ez egy csapatsiker volt. Másfajta védekezést csináltunk, mint amit eddig, mert ha nem így teszünk, akkor valószínűleg kikapunk húsz ponttal, mert a Honvéd elképesztően jól mozgatja a labdát, a játékosai nagyon jól dobnak. Így is sok kosár esett, száz pontot dobtunk idegenben, ami nagyon jó. A Honvéd gyorsította a játékot, mi futottunk velük, úgyhogy a szurkolók szempontjából ez egy kifejezetten élvezetes mérkőzés volt. A Honvédnak jó csapata van, sok sikert kívánok nekik a folytatásra!

Baker Kevin Jurell : Ezt mi rontottuk el, elég ha csak a tizennégy eladott labdánkra vagy a tíz elhibázott büntetőnkre gondolok. Ha ezek közül csak párat bedobunk és eggyel vagy kettővel kevesebb labdát adunk el, akkor megnyerhettük volna a mérkőzést. Ezek és a védekezésben elkövetett hibáink döntötték el a mérkőzést, szóval csak magunkat hibáztathatjuk ezért a vereségért.

Bogdán Benedek : Gratulálok a Honvédnak is, mert nagyon kemény mérkőzést játszottunk, igazi egylabdás meccs volt! Szombaton is sikerült nyernünk, úgyhogy nagyon büszke vagyok a srácokra, mindenki küzdött, hajtott, és megtettünk mindent azért, hogy behúzzuk ezt a mérkőzést. Köszönjük szépen a szurkolóknak, hogy ilyen sokan elkísértek minket!