Mészárosné Kovács Andrea : Elégedett vagyok azzal, amit a csapat nyújtott. Kicsit tartottunk attól, hogy a második mérkőzésre elfogy az erő, de olyan hatalmas szívvel és odafigyeléssel dolgoztak a lányok az egész mérkőzésen, hogy bár azt nem mondom, hogy győzhettünk volna, három negyedet négy, négy majd kettő ponttal veszítettük el, azt gondolom, ez dicséretes, főleg úgy, hogy belső posztokon védekezésben és támadásban is alulteljesítettünk. Ezen dolgoznunk kell, és tény, hogy Moore-tól jött egy extra teljesítmény, ami segített közel maradni. A negyedik negyedben szerettük volna, ha mindenki meg tudja mutatni magát, és egy nagyobb különbség alakult ki, de a végeredmény nem tükrözi azt, amit a mérkőzésen láthattak a nézők.

Djokics Zseljko : Gratulálok mindkét csapatnak, nagyon jó meccset játszottunk. Számunkra új helyzet alakult ki, kezdő centerünk, Julia Reisingerová nélkül kellett játszanunk, akit a tizennyolc éves Josepovits Kingának és a huszonegy éves Adenika Olawuyinak kellett helyettesíteni. A BEAC főleg az első félidőben nagyon jó dobóformát mutatott, majdnem minden hármast bedobott, és így jutott el negyvenhat pontig, míg az ellenük vívott rájátszás párharcban meccsenként dobtak negyvenkilenc körül. Örülök, hogy a csapatom a második félidőben még nagyobb karaktert mutatott, és meg tudtuk nyerni a meccset. Értékelnünk kell ezt a bronzérmet is, mert bár álmodtunk másról, most különleges helyzet állt elő. A válogatott szünet nagyon megzavarta a ritmusunkat. Örülök annak, ha sok válogatott játékosunk van, de hét nap alatt öt meccset játszottak, és amikor topon voltunk, nem tudtuk folytatni a rájátszást, majd bekerültünk egy olyan sérüléshullámba, ami miatt nagyon nehezen tudtunk felkészülni erre a kupára. Köszönöm a biztatást a szurkolóknak, aki elkísértek minket!