Dzunics Braniszlav : Ez a meccs jól példázta azt az összetartását, ami az egész szezonban jellemző volt ránk. A szurkolók ismét mellettünk voltak, ez a győzelem a szív, az akarat diadala volt, együtt sikerült. Óriási dolog, hogy másodszor is sikerült egy olyan jó együttes ellen nyerni, mint a Paks. Minden elismerésem a játékosoké.

Kostas Flevarakis : A rájátszásban már csak a győzelmek számítanak, s 2–1 a párharc állása a Kaposvárnak és ebben nagy szerepe van az energiának és a lepattanózásnak. A Kaposvár végig nagy intenzitással játszik, rengeteget dolgozik a pályán, nekünk pedig ezzel időnként meggyűlik a bajunk – ahogy a legtöbb csapatnak is. Ez az egyik fő oka annak, hogy idáig jutottak. A legnagyobb probléma az volt: amikor hétpontos előnybe kerültünk, nem tudtuk élni a lehetőséggel, hogy még nagyobb előnyre tegyünk szert. Több rossz döntést hoztunk, túl sok labdát adtunk el. Ezzel visszahoztuk az ellenfelet a meccsbe, akik aztán ismét átvették az irányítást. Egy-egy lepattanó, egy szabad labda vagy apró momentum általában a hazai csapat javára billenti a mérleg nyelvét. Most az a feladatunk, hogy szombaton hazai pályán ismét nyerjünk, és hétfőn visszatérjünk Kaposvárra. De a szombati meccs szintén nagyon nehéz lesz. Most pihennünk kell, fel kell készülnünk, és újra egy nagy csatát kell vívnunk.

Brown Jordan Isaiah : Az utolsó pillanatig harcoltunk, s ismét megmutattuk, milyen a csapat mentalitása. De egész évben ezt volt jellemző ránk, minden mérkőzésen a lefújásig küzdöttünk. A harcos találkozók ráadásul tökéletesen felkészítenek minket a rájátszásra, mert a playoffban kiélezett meccsek várnak az együttesekre, s szerintem erre mentálisan és fizikálisan is jól fel vagyunk készülve.

Bluiett Trevon Nykee : Elképesztő volt a hangulat, igazi playoff-meccshez méltó atmoszféra. Két nagyon jó csapat találkozott, amelyek valószínűleg azt érzik, a döntőben lenne a helyük. Nálunk voltak jó és rossz dolgok is. Összességében talán nem kezdtük a legjobban a mérkőzést, viszont a negyedik negyed megmutatta, mire képes ez a társulat. Még akkor is hittünk a győzelemben, amikor nagyon nehéz helyzetben voltunk. A srácok szinte az egész utolsó negyedben hatalmasat harcoltak, de a végére egyszerűen elfogyott az energiánk – fejben, fizikálisan, vagy talán mindkettőben –, ezt pedig az ellenfél kihasználta, visszajött a meccsbe, és fordított.