Dániel Péter : Szégyenletes hozzáállással kezdtük a mérkőzést, különösen ami a védekezésünket illeti. Múlt héten hatvankilenc pontot kaptunk a Jászberény ellen negyven perc alatt, most csak a nagyszünetig hatvankettőt. Jó leckét kaptunk abból, hogy miként nem szabad elkezdeni egy találkozót egy csapatnak, játékosnak, edzőnek. A baj csak az, hogy idén már túl sok leckében részesítettek minket és lassan véget ér az alapszakasz. Ahelyett, hogy lökdösnénk el magunk elől az akadályokat, egyre újabbakat rángatunk be az útba. Az a feladatunk, hogy ezeket a folytatásban megpróbáljuk elkerülni és a lehető legjobban befejezni a szezont. A harmadik tíz percben ugyan sikerült eloltanunk a tüzet, de mi nem az a csapat vagyunk ebben a Piros csoportban, amelyik egy negyednyi jó játékkal is tud meccseket nyerni. Így, bár a hajrában felcsillant az esélyünk a fordításra is, az összképet tekintve abszolút nem érdemeltünk győzelmet.

Vida Zoltán : Először is gratulálok a csapatnak, igaz a második félidőre nem vagyok annyira büszke, de amit a srácok a szünet előtt nyújtottak, azzal megalapozták ezt a győzelmet. Hogyha negyven percen keresztül tudnánk tartani az akkor mutatott védekezést, illetve támadójátékot, azzal azt gondolom nagyon meg lennék elégedve. Nyilván a triplázásunk a találkozó első felében extra volt, hatvannégy százalékkal, s bár ez a végére lement negyvenegy százalékra, annak mindenképpen örülök, hogy ismét sikerült tíznél több hárompontost bedobnunk. Nyertünk, s összességében most ez a legfontosabb, de természetesen meg fogjuk nézni, hogy a második félidőben milyen hibáink, hiányosságaink voltak. Mindenképpen dicséret illeti a salgótarjániakat is, hiszen jól játszottak és szépen visszajöttek a mérkőzésbe. Sok sikert kívánok nekik a folytatásban!