Forray Gábor : Gratulálok a Honvédnak, összességében megérdemelten nyerte a mérkőzést. Szomorú vagyok azért, mert nem mondhatom, hogy nem harcoltunk, mindenki ment, megpróbált mindent megtenni. Tizennyolc támadó lepattanót leszedtünk, megnyertük a lepattanó csatát, az utolsó leheletünkig harcoltunk, de agy nélkül nem lehet kosarazni, meg semmit sem lehet csinálni. Hiába nyerünk meg három negyedet, minden mérkőzésnek vannak olyan momentumai, ahol gyakorlatilag mintha meghülyülnénk, és odaadnánk az ellenfélnek a labdát. Mintha nem csináltunk volna semmit. Én megmondom őszintén, értetlenül állok ez előtt, mert vannak rutinosabb játékosok, és ők is elkövetik ugyanezt. Valószínűleg én vagyok a hibás. Majd most azzal is kell majd foglalkoznunk, hogy a büntetődobás után ki kell zárni a dobót. Egy pontra visszajövünk a -15-ből, megteszik azt a szívességet, hogy kihagyják a büntetőt, erre visszaesik a kezébe a labda. Nem kommunikálunk a visszafutásnál, mintha fej nélküli lovasok lennénk. A kosárlabdára azt mondják, hogy az intelligens emberek sportja, jellemzően egyetemisták játszották, de hát valami becsúszott a gépezetbe. Sajnos nem csak a fiatalok, hanem a tapasztalt játékosok is elkövetik ezeket a hibákat. Homlokegyenest mást csinálunk, mint amit megbeszéltünk. Nyilván az edző a hibás, csak, amikor a kapus harmadszor odagurítja a labdát az ellenfélnek, gólt kapunk belőle, és kikapunk, akkor fölsejlik az, hogy nem tudunk mit csinálni. Az van, hogy nyomni kell tovább az ipart. Annak örülök, hogy kicsit felkeményedtünk a második félidőre. Az első negyedben jól védekeztünk, a másodikban meghülyültünk az agresszivitástól, utána fölkeményedtünk, de a kritikus pillanatokban hibáztunk, és így megérdemelten nyert a Honvéd.

Zlatko Jovanovic : Én is gratulálok az Osénak, az egyik legnagyszerűbb pálya a ligában, remek hangulattal és szurkolókkal. Mindig nagy kihívás itt játszani. Ugyanakkor a saját csapatomnak is jár a gratuláció, ahogyan Djole is mondta, az első félidőben sokkal jobbak voltunk az ellenfelünknél, mindent kontrollálni tudtunk. Talán többel is vezethettünk volna, de voltak hibáink, illetve az OSE támadólepattanói bent tartották őket a meccsben. Hamarabb le kellett volna már zárni a mérkőzést, de ebben a ligában nem könnyű, minden pályán nagyon nehéz a túlélés. A jó energiáink, a koncentráció és a csapatmunka révén megérdemeltük a győzelmet. A 20 gólpasszra különösen büszke vagyok. Most jön egy kis pihenő, az Osénak sok sikert kívánok.

Ruják András Baldvin : Gratulálok a Honvédnak. Minden vereségünk a mi hibánk volt, az egész bajnokságban látjuk az idén, hogy mindenki megver mindenkit, nagyon hasonló erőt képviselnek a csapatok. Az, hogy állandóan olyan gödörbe tesszük magunkat, amiből utána nagyon sok energia kell, hogy kimásszunk, ez így nem lesz fenntartható. Amelyik meccsen sokkal vezettünk azt eladtuk, amelyik meccsen pedig elengedtük az ellenfelet és sikerült nagy nehezen visszajönni, ott a momentumokat elrontjuk. Még nem láttam a statisztikát, de nem is érdekel, nyilván rossz a szájízünk, mert egy mérkőzést sikerült itthon megnyernünk, ez nagyon rossz. Nem tudom ezt tovább elemezni, háromszor megbeszéltük, az edző is elmondta…Gratulálok a Honvédnak.

Dimitrijevic Dorde : Először szeretnék gratulálni az Osénak, jó meccs volt, jól játszottak. A mi részünkről az első félidő sokkal jobban ment, mint mondjuk a harmadik negyed, ahol hullámvölgybe kerültünk, nem voltunk elég agresszívak, nem gyűjtöttük be a támadó lepattanókat. Ebből előnyt tudtak kovácsolni, de végül úgy érzem megérdemelten nyertünk ma, mert mi voltunk a jobb csapat.