Moosz Milán : Az első szavaim idén a szülőkhöz kell, hogy szóljanak. Nekünk van a legeslegjobb, legtámogatóbb szülői közösségünk az országban! Ez egy közös siker, nem lehet kisajátítani: ehhez a bajnoki címhez szinte minden NKA szívű hozzátett valamit: valaki vezetőként, valaki edzőkènt, valaki fizioként, valaki háttérmunkásként. Azt gondolom, hogy nagyon egyben vagyunk. A csapatom szó szerinti rajongója és szerelmese vagyok, hihetetlen karakterek vannak nálunk. A névsor folytatódott, jó sok 2011-essel… Gratulálok a Vasas együttesének is, hiszen fantasztikus munka folyik náluk Nagy Zoltán vezérletével. Nem mehetek el szó nélkül amellett, ami a csapatuk kiváló irányítója, Haberland Ábel édesapjával történt. Ezúton szeretném kifejezni őszinte részvétemet az egész NKA nevében. Azt gondolom, ha nálunk történt volna hasonló tragédia, most lehet, hogy ők vágtak volna hálót. Köszönjük a MAFC-nak a rendezést, minden nagyon szuper volt! Végül, de nem utolsó sorban: mégsem “csak azért” lettünk bajnokok három szezonon keresztül, mert mi rendeztünk. Persze, most majd az jön, hogy kevés nálunk a pécsi játékos. Ezért a következővel zárom mondanivalómat: “A kutya ugat, a karaván halad”

Dian Gergő : Mindenekelőtt szeretnék gratulálni a Pécs csapatának a győzelemhez és a bajnoki címhez, extrát játszottak ma. Sajnos az első félidőben túlságosan sokat hibáztunk: ilyen figyelmetlen védekezéssel, ennyi hibával nagyon nehéz döntőt nyerni. Úgy éreztem, hogy a mentális fáradtság is kijött a végére, illetve most volt igazán érezhető a sérültjeink hiánya, de amit a fiúk bemutattak az utolsó negyedben, az előtt le a kalappal! Volt tartásunk, nem adtuk fel, és ez vitathatatlanul egy bajnok ismérve! Büszke vagyok a csapatomra, mert le tudták győzni a gyengeségeiket, felülkerekedtek saját magukon – köszönöm nekik az egész éves munkát! Szeretném ugyanakkor kifejezni hálámat a Vasas Akadémia felé is, hogy rám bíztak egy ilyen kivételes társaságot, és ehhez minden támogatást és segítséget megadtak, meghagyva a szabadságot és a lehetőséget a hibázásra és a tanulásra. Köszönöm a szülőknek a rengeteg áldozathozatalt, a kollégáimnak pedig azt a mérhetetlen sok segítséget, amit egész szezon során nyújtottak. Most egy kis pihenés következik, aztán belevetjük magunkat a munkába, hiszen most kezdődik csak az igazi kosárlabda! Hajrá, Vasas!