Cziczás László : Fantasztikus estét produkáltak a játékosaim, ez a küzdés férficsapattól is elképesztő lenne. Igazi nagybetűs csapat voltunk, meg is lett az eredménye, le a kalappal mindenki előtt. Ki kell emelnem Ruff-Nagy Dorcit, aki félig-meddig betegen vállalta a játékot, apait-anyait beleadott, de állta a sarat. Mindkét csapat beletette szívét-lelkét ebbe a párharcba, de megérdemelten jutottunk be a döntőbe, ami az egész évben bennünket sújtó problémák után fantasztikus teljesítmény.

Djokic Zeljko : Gratulálunk a győrieknek, ezt az emberfeletti terhelést, hogy hat nap alatt három meccset játszottunk, ők bírták jobban, több volt bennük a frissesség. Az elején agresszívan játszottunk, diktáltuk a tempót, majd faultproblémák miatt cserélnem kellett, ekkor elveszítettük az élességet, megtört bennünk valami. Cyesha Goree és Bach Bogi is extrát nyújtott, nálunk viszont a kulcsjátékosok nem teljesítettek jól, és ezt nem tudtuk csapatszinten pótolni. Az mindenképpen pozitív, hogy három meccs játszhattunk a döntőért, ebből sokat profitálhatunk a későbbiekben.

Ruff-Nagy Dóra : Gratulálok a szekszárdiaknak, elképesztő kemény ellenfelek voltak ezen a három meccsen. A mostani meccs elején látszott, hogy kicsit fáradtak vagyunk, nem kezdtünk jól, de sokat számított, hogy hittünk egymásban, és kis előnyt a nagyszünetre ki tudtunk alakítani. A második félidőre úgy jöttünk ki, hogy ez a húsz perc élet vagy halál, szerencsére előbbi, ott vagyunk a döntőben.

Mányoki Réka : Jól kezdtük a meccset, úgy, ahogyan elterveztük, de aztán a hibáinkkal ritmusba tudtuk hozni a győrieket, akik a harmadik negyedre is jobban jöttek ki, jól dobtak, lepattanózásban is felülmúltak bennünket. Ezt a mostani hátra kell hagyni, most már a bronzérem megszerzésére kell koncentrálni.