Hazai edző nyilatkozata
Surmann Gábor : Egy újabb olyan mérkőzésen vagyunk túl, amelyik után nehéz megszólalnom. Kezdeném először a játékosaim felé irányuló hatalmas gratulációval. Nincs jelenleg az ismeretemben még egy olyan csapat, amelyik ennyire erős mentálisan, mint az enyém. Már többedjére bizonyítják, hogy nincs lehetetlen, nincs vesztes helyzet számukra. Nem számít, hogy 4 perccel a vége előtt -12, vagy 1 perccel a vége előtt -6. Markovic eseténél erősen véleményes, de ha őszinte akarok lenni a mérkőzést döntően befolyásoló ítélet született - volna, ha nem nyerünk ennek ellenére - a kárunkra. A nyilvánvaló faulttal együtt bedobott ziccere után a plusz egy dobás helyett még mi kaptunk - jogosan - technikai hibákat. A büntetők értékesítve lettek, illetve a támadásból még kosarat is kaptunk. 60-65-nél játékosaim újfent felejthetetlent alkottak az utolsó 45 másodpercben. Csapatomat jó versenyzők alkotják tényleg. Ma sem tudták kizökkenteni őket, egyszerűen ma is addig mentek előre, amíg le nem fújták a találkozót. Büszke vagyok rájuk nagyon! Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a mai mérkőzésen a vendégek ugyanúgy győzelmet érdemelhettek volna, de a kosárlabdában “X” nincs ugyebár. A védekezésünk totális inverze volt a berényi meccsünkhöz képest. “Cserébe” a szezon leggyengébb támadójátékát produkáltuk. Az utolsó negyedben hál istennek nagyon jól sült el a védekezésváltásunk, amivel kellő zavart tudtunk okozni az addig magabiztosan játszó nógrádiaknál. Meg kell említsem - bár nem sűrűn szoktam ezzel előjönni -, hogy jelenleg sok sebből vérzünk. Például James Kinney-nek külön köszönettel tartozom, hogy vállalta a mai mérkőzést abban az állapotban amiben van. A hab a tortán, hogy az ő kosarával nyertük meg a találkozót. A közönségünk ma is a legjobbkor állt a csapat mellé, nem győzök elég hálás lenni ezért nekik. Ma este ránk fér egy kis ünneplés, maximálisan megérdemlik a srácok. Hogy aztán jövő héttől pedig újult erővel folytathassuk a kemény munkát. Hajrá Tigrisek!

Vendég edző nyilatkozata
Dániel Péter : Kétszer is kétszámjegyű előnyt sikerült kiépítenünk. Először az első félidőben, aztán a második félidőben is. Ezekben a szakaszokban nagyon folyékony volt a támadójátékunk. A probléma az, hogy ezeket a előnyöket villámgyorsan leadtuk. Ilyenkor pontatlanná, statikussá váltunk. A végjátékból a hazaiak jöttek ki jobban. Nehéz ilyen mérkőzés után vesztesen lejönni a pályáról, de most még nehezebb feladat vár ránk: Felállni a padlóról és hazai pályán kiegyenesedni három fájó vereség után.