Károly Máté : Gratulálok a Jászberénynek, összességében megérdemelten nyertek! Szoros mérkőzést vesztettünk, ugyanakkor azt gondolom, hogy nem a végjátékban maradtunk alul. A harmadik negyedben nagyon jól reagáltunk az ellenfél védekezésváltására, támadásban rendre kosarakat tudtunk szerezni, de egyszerűen a védekezésben képtelenek voltunk megfékezni a Jászberényt. Mindig visszakaptuk a hármasokat, a falt plusz gól jó kosarakat, és 15 pontos előnynél egyszerűen nem tudtuk lezárni a mérkőzést. Ellenfelünk visszaváltotta védekezését, kicsit visszaestünk, ők pedig visszajöttek a meccsbe. A védekezésünk végig instabil volt, olyan játékosok szereztek rendre kosarakat, akikre külön készültünk, mégsem tudtuk megállítani őket. Gratulálok még egyszer a Jászberénynek, mi pedig dolgozunk tovább, hogy az ilyen szoros és kiélezett mérkőzésen a jövőben keményebbek és okosabbak legyünk.

Puskás Artúr : Gratulálok a csapatomnak a győzelemhez! Úgy vélem nem sokan adtak volna egy lyukas forintot sem azért, hogy a harmadik negyed 15 pontos hátrányából megfordítjuk a mérkőzést. Kitaláltam előre egy tervet, ami romokba dőlt, mert a Budafok „szétzsugázott” minket, abszolút uralták a játékot. Aztán el is vesztettük az egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb játékosunkat, és utána valami olyan lelkierőbe kapaszkodtak a fiúk, amit még én sem tudom, honnan szedtek elő. Emelem a kalapom előttük! Ez a kalapemelés kijár a Budafok csapatának is. Ha meccs előtt valaki azt mondja, hogy 14 triplát dobnak közel 50%-al, akkor biztosan azt gondoltam volna, hogy vesztesen hagyjuk el a pályát, de mégis tudtunk nyerni. Nem egy udvariassági frázis, hogy Budafokon hihetetlenül nehéz nyerni, ma is bebizonyította Károly Máté kollégám, hogy milyen erős csapata van. Szerintem közönségcsalogató meccs volt, alakulhatott volna másképp, mint minden ilyen „egylabdás” mérkőzés, most nekünk jött ki a lépés. Megyünk tovább, a Budafoknak pedig sok sikert kívánok a továbbiakban.