Baksa Szabolcs : Gratulálok a csapatomnak, hiszen elértük a célunkat! Ráadásul egy ilyen sorsdöntő mérkőzésen, amelyet kontroll alatt tartottunk. Gratulálok a Budapesti Honvéd Sportegyesületnek és a kosárlabda-szakosztálynak és az akadémiának is, úgy gondolom, hogy az elmúlt két évben kitűzött célokat csont nélkül hoztuk. Ez azért különösen fontos, mert ha nem is teljesen külön utakon járunk, de egy új filozófiával dolgozunk. Szeretnék gratulálni a szurkolótáborunknak, ismét nagyon kitettek magukért, és varázslatos hangulatot teremtettek! Amikor egy kicsit rezgett a léc, akkor is belehajszoltak minket a győzelembe! A versenyirodának nem üzenni szeretnék, csak szeretném elmondani, hogy véleményem szerint tévút a playout jelenlegi lebonyolítási rendje. Az, hogy az alapszakaszt is számolva mi nyolc, míg az ellenfelünk négy győzelemmel állt, és mégis ez az egy mérkőzés döntött a bennmaradásról, az a profi sport céljaival nem összeegyeztethető mesterséges izgalomkeltés. Azért mondom ezt el, mert így is bent maradtunk, de azt javasolnám, hogy ezt vizsgálják felül! Van még egy mérkőzésünk szerdán, ami kvázi tét nélküli, és nem is a Ludovikán játsszuk, de ennek a brigádnak ez az utolsó fellépése így együtt, ezért szeretnénk méltóképpen zárni a szezont. A magam részéről még azt szeretném mondani, hogy nagyon kemény év volt, rengeteget kivett belőlem, de nagyon köszönöm Báder Mártonnak a támogatást és a bizalmat, hogy végig kitartott mellettem és a koncepció mellett, azoknak pedig szeretnék minden jót kívánni, akik kételkedtek vagy nem bíztak bennem.

Darko Radulovikj : A végén történtekkel szeretném kezdeni: a meccs előtt egyértelmű üzenetet küldtem, hogy a játékosoknak kell eldöntenie a küzdelmet a pályán, de úgy tűnik, a játékvezetők döntöttek helyettük a végén. Senki sem mondja, hogy nem volt fault az utolsó támadásnál, de csak egy egyszerű szabálytalanság volt, nem sportszerűtlen, aminek köszönhetően már nem maradt esélyünk. Ráadásul volt benne színészkedés is, mert a játékosuk nem akarta a büntetődobásokat elvégezni. De ha visszatérek a meccshez, a Honvéd az idő nagy részében vezetett, de aztán sikerült visszaküzdenünk magunkat. Tanoh teljesítménye meglepett minket, mivel az ezt megelőző meccseken sokat hibázott, de ezúttal sok fontos pontot szerzett. Összességében 40 százalék körül dobták a hármasokat, de nem ez volt az, ami végül „megölt” minket, hanem a könnyű kosarak. A Honvédnak nem ez az erőssége, a festékből most mégis jól teljesítettek, ezt pedig nem reagáltuk le jól. Nincs semmilyen személyes problémám a Honvéddal, egyszerűen az a probléma, hogy a játékvezetők nem adták meg az esélyt. Ez nem számonkérés, csak annyit szerettem volna, hogy az utolsó támadásnál is igazságos döntést hozzanak.

Tanoh Dez András : Mindenki tudta, hogy mi múlik ezen a mérkőzésen, ennek megfelelően olyan energiával jöttünk ki a pályára, amilyennel kellett. Sajnos megint volt egy gyengébb periódusunk, de utána mindenki újra belerakta a szívét-lelkét, ez pedig meghozta a győzelmet.

Szobi Dániel : Ez a mérkőzés valamennyire tükrözte az egész szezonunkat. Viszonylag hamar nagy hátrányt szedtünk össze, ahonnan kapaszkodnunk kellett, ám ahogy a szezon végére elértük, hogy ez a meccs döntő fontosságú lett, úgy ezen a találkozón is vissza tudtunk kapaszkodni. Sikerült egylabdás mérkőzéssé faragni a hátrányt, sajnos az utolsó perc nem úgy sikerült, ahogy szerettük volna. Szeretnék gratulálni Tanoh Dez Andrásnak, elképesztő teljesítményt nyújtott, továbbá a Honvédnak is szeretnék gratulálni a győzelemhez és a bennmaradáshoz!