Lekli József : Először is hatalmas gratuláció a csapatomnak, mert nagyon viszontagságos éven vagyunk túl. Voltak nagyon nagy nehézségek és hullámvölgyek a csapatban, az év vége felé már azon agyaltunk, hogy bejutunk-e a nyolcba – de a végén itt van a bronzérem a nyakunkban. Nagyot dolgoztunk, nagyot küzdöttünk, de úgy érzem, megérdemeltük, mert rengeteg munkát beletettünk, és nagyon örülök neki, hogy összejött ez a harmadik hely.

Farkas Dávid : Mint ahogy azon a bizonyos 2016-os, szkopjei U18-as EB-bronzcsata estéjén, most is büszkeség és csalódottság kavarog bennem! Büszkeség, hiszen első felnőtt vezetőedzői évemben az elmúlt szezonok bukdácsolásai után negyedikek lettünk – melyre senki sem számított –, de csalódottság, mert lehet rám ezért a kijelentésért haragudni, vagy sem, de ebben a szezonban több volt, ezt bátran kijelenthetem. Nem véletlenül lettünk harmadikak az alapszakaszban magasan megelőzve a negyedik helyezettet, valamint a legjobb négy közé sem érdemtelenül kerültünk be. Onnantól azonban sajnos egyszer sem tudtunk nem hogy teljes kerettel szerepelni, hanem szinte új csapattal vettük fel a versenyt a MEAFC, majd a Tiszaújváros ellen. Ez az elődöntőben még egy bravúrgyőzelmet tudott jelenteni, ám a bronzmeccseken már csak egy félidőre voltunk jók, hiszen a fiataloknak még szokniuk kell az ehhez hasonló hőfokú tétmérkőzéseket. 24 játékos szerepelt a playoffban a csapatomban, ehhez nem hinném, hogy többet hozzá kell fűznöm. Az út persze biztosan jó, hiszen rengeteg 16-17-18 éves srác debütált a felnőttek között, akikre nagyon büszke is vagyok, a jövőt biztosan ők jelentik majd, ám úgy gondolom, ez a befektetett munka, amit a csapat augusztus 1. óta belerakott ebbe a businessbe, megérdemelt volna egy érmet. Most azonban nincs más opció, mint még keményebben dolgozni, és a már említett 2016-os kapitányom, azóta is jóbarátom, pótapám, Ferenczi Tamás szavaira hivatkozni: „aki hátrafele néz, az fenékkel megy a jövőnek!” Köszönöm játékosaimnak az egész éves áldozatos munkát, valamint az azonosulást az új stílushoz is, amit én hoztam nekik! Úgy gondolom, nagyon egymásra talált ebben a szezonban játékos és edző egyaránt, számomra ez a csapat lett a bajnok, még ha most érem nem is került a nyakunkba. A továbbiakban is ezt a mentalitást és maximalizmust szeretném képviselni edzői pályafutásom során! Gratulálok a Tiszaújvárosnak a bronzéremhez. Hajrá SMAFC!!!