Lekli József : Az első győzelmünk megvan. Mindig jó dolog, ha megvan az első már a Bajnokság elején, mert a győzelem bele tudja vinni a fiúkat a flow-ba, úgyhogy nagyon örülök ennek a mérkőzésnek. A nehézségeink ellenére – hál’ Istennek – védekezésben nagyon jól tudtak működni a fiúk, betartották a szabályokat, és most támadásban is megcsináltuk, amit kellett, nyugodtak voltunk, kijöttek a helyzetek, és tényleg a ritmusban első dobásokat tudtuk bedobni. Még mindig több van szerintem a csapatban, mert volt még egy-két rövidzárlat – de hát egy edzőnek ilyen elégedetlennek kell lennie. Ez így nem volt tehát rossz, de én úgy gondolom, hogy még több pont van ebben a csapatban, amit ki kell hozni. Ha egy olyan nyolcvan pont fölötti átlagot el tudunk érni, és meg tudjuk tartani ezt a védekezést, akkor szép szezon elé nézünk.

Brane Savic : Az első vereség után egész héten mentálisan próbáltunk készülni a csapattal, mert már azon a meccsen láttam, hogy a mentális nyomás okoz problémát. Nagyon kevés pontot tudunk dobni, pedig voltak helyzetek. Én voltam játékos, így tudom, hogy ez mentális zárlat lehet. Ezen próbáltunk meg dolgozni az edzéseken, de látom, hogy ez nem volt elég. Hiszen nem kaptunk sok pontot – a hatvannyolc pont nem jelentős –, de nem mentek be a kosaraink. Volt helyzet, volt ziccer, volt üres távoli, üres középtávoli, de nem tudtuk bedobni ezeket. Vissza kell menni dolgozni, és még jobban kell készülni nemcsak fizikálisan, hanem mentálisan is. Nálunk az a cél, hogy bent maradjunk a csoportban; még hosszú a szezon, próbálunk jobban játszani. Ha nem sikerül, akkor sem lesz vége a világnak.